|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
Négypárti sajtótájékoztató a népszavazásról (1. rész)
|
1989. november 23., csütörtök - A Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége a hatalomkoncentráció nélküli, fokozatosan megvalósított békés átmenet híve. Ezért gondolják úgy, hogy a magyar választópolgárok először a szabad parlamentet válasszák meg, mert az a kollektív bölcsesség intézményeként sokkal inkább képes kivezetni a válságból az országot, mint egyetlen személy - hangsúlyozta Benyó Pál, az SZDP alelnöke a négy párt csütörtöki sajtótájékoztatóján a Kossuth Klubban. Hozzátette: egyebek között a fokozatos átmenet érdekében szorgalmazzák, hogy a választók négy igennel szavazzanak a vasárnapi népszavazáson.
Deutsch Tamás, a Fidesz választmányának tagja azt hangsúlyozta, hogy tulajdonképpen csak a négy igen mellett vannak érvek. Kiemelte: azt szeretnék, ha az állampolgárok valóban a köztársasági elnök megválasztásának időpontjára voksolnának. Nem igaz ugyanis - fűzte hozzá -, hogy az első kérdésre adott igennel a nép örökre megfosztaná magát az államfő közvetlen megválasztásától. Nincs akadálya annak, hogy az új országgyűlés módosítsa az alkotmányt, s a népet hatalmazza fel a köztársasági elnök megválasztására. Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője a népszavazás tisztaságát veszélyeztető szabálytalanságokról szólt. Törvényellenesnek minősítette, hogy az Országgyűlés magyarázattal látta el a népszavazási lapon szereplő kérdéseket. Mint mondta, ezzel valójában ellenpropagandát csomagoltak a magyarázószövegbe. Ugyancsak kifogásolta a kiírás rövid határidejét - a törvényben előírt 60 nap helyett 16 napra írta ki az Országgyűlés a referendumot -, hiszen ezzel a népszavazást előkészítő technikai apparátust gyakorlatilag megfosztották a felkészüléshez szükséges garanciális időtől. Nevezetesen, hogy megnyugtatóan korrigálhassa az előkészítés során előforrduló hibákat. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Kéry András, az Állami Népességnyilvántartó Hivatal vezetője az ÁNH szerdai sajtóértekezletén elismerte: nagyon kevés idejük volt a felkészülésre, s a törvényben előírt két hónapot olyan minimális intervallumnak nevezte, amelyen alul nem tudják hibátlanul ellátni feladataikat. (folyt.köv.)
1989. november 23., csütörtök 15:50
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|