Rendszerváltás és az MTI

	Országgyülés - harmadik nap (14. rész)
Országgyűlés - harmadik nap (14. rész) - Békesi 12. A bizottsági viták során Hellner Károly képviselő úr felvetette, hogy az általános forgalmi adóhoz hasonlóan a fogyasztási adók megállapítását is törvény szabályozza. A kormány szándéka is ez, ezért a decemberi ülésszakra előterjesztjük a fogyasztási adókról és fogyasztóiár-kiegészítésről szóló törvényjavaslatot. Végezetül még egy problémakörről és javaslatról szólt a miniszter. Széles körű az igény - mindenekelőtt a gazdasági kamara, a szakszervezetek és más érdekképviseleti szervek részéről -, hogy a kormány folytassa és 1990-től tegye teljes körűvé a bérliberalizálást a piaci szférában - mondta. Ez gyakorlatilag a ma még meglévő bérnövekményadó megszüntetését jelentené, hiszen más kötöttség vagy gazdasági teher ma már nem állja útját a piaci szférában a bérek növelésének. Elvileg a kormány is egyetért a teljes bérliberalizálással. Eredetileg terveztük a bérnövekményadó megszüntetését, azonban két ok gátol meg abban bennünket, hogy már 1990-re megszüntessük ezt a szabályozó eszközt. Az egyiket a béralakulás 1989-es tapasztalatai szolgáltatják. Köztudott, hogy a már ma is nagymértékben liberalizált bérgazdálkodás a puha piaci korlátok, az érvényesíthetetlen bérmegállapodások, a valódi tulajdonosok hiánya és az erőteljes bérkövetelések együttes hatására ebben az évben a gazdasági teljesítmények növekedését messze meghaladja a bérek növekedése, s ez növeli a fogyasztást, illetve az inflációs nyomást. Az alapvető viszonyok 1990-ben sem változnak gyökeresen, s noha a bérnövekményadó csak a legalacsonyabb hatékonyságú vállalati körben korlátozza a bérek emelkedését, ma még nem célszerű lemondani róla. A másik ok, hogy a költségvetésben nem tudjuk pótolni azt a mintegy 10 milliárd forintnyi bevételt, amit a bérnövekményadó jelent. Ez utóbbi probléma áthidalására, valamint a foglalkoztatáspolitikai gondok és a vállalatok felszámolásával együttjáró feszültségek enyhítésére javasolta a SZOT, hogy a bérnövekményadó megszüntetésével egyidejűleg a vállalkozások árbevételük 1, vagy 0.5 százalékát egy elkülönített állami pénzalapba fizessék be. A nettó árbevétel 1 százaléka 45 milliárd forintos befizetési kötelezettséget jelentene. Ez közel 20 százalékkal csökkentené a vállalkozások eredményét, néhány esetben, mint például a vasúti közlekedésben, a könnyűiparban, a műszergyártásban, az élelmiszeriparban és a belkereskedelemben több mint 50 százalékos mértékben. Ez a lépés a felsorolt ágazatokban ellehetetlenüléshez vezetne, s a csökkenő nyereség miatt mérséklődő nyereségadó-bevételek következményeként a költségvetés pozícióját is rontaná mintegy 15 milliárd forinttal. Mindezek alapján nem tudom javasolni a szakszervezetek indítványának elfogadását, s ezzel együtt a bérnövekményadó megszüntetését. (folyt. köv.) 1989. november 23., csütörtök 12:36
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »