Rendszerváltás és az MTI

	Országgyűlés - harmadik nap (12. rész) - Békesi 10.
Miután a jelenlegi rendszerben a három- és többgyermekes család által igénybe vehető adóalap-csökkentés kiterjesztése az egy- és kétgyermekes családokra 5-6 millárd forintba kerülne, s ezért megvalósíthatatlan, a kormány azt javasolja, hogy az adórendszeren kívül a családi pótlék gyermekenként és havonként 300 forintos emelésével enyhítsük jövőre a gyermeknevelő családok terheit. Ez az összeg a jelenleg átlagosan 1720 forintos gyermekenkénti családi pótlék reálérték-megőrzését biztosítja, sőt valamivel túlkompenzálja. Ugyanakkor kétségtelen, hogy ezzel a megoldással a három- és többgyermekes, az átlagnál nagyobb jövedelmű, tehát az adókedvezményt igénybe venni képes családok relatív előnye megszűnne. Az előkészítő viták alapján a nagycsaládosok kiemelt támogatása érdekében a kormány módosítja a beterjesztett javaslatát, és azt ajánlja a Parlamentnek, hogy a három- és többgyermekes családok havi 1000 forintos adóalap-kedvezménye - a 300 forintos családipótlék-növelés mellett - továbbra is maradjon meg. E másfél milliárd forint hatású támogatás fedezete a személyi jövedelemadón belül a növekvő bérekből megteremthető. Nagy vitákat váltott ki - mindenekelőtt a szakszervezetek részéről - a szakszervezeti tagdíj adómentességének kérdése is. A két előterjesztett változat közül a kormány a személyi jövedelemadóban a B, a vállalkozási nyereségadóban az A változatot támogatja. Tehát azt javasolja, hogy az európai országok többségéhez hasonlóan maradjon meg a szakszervezeti tagdíj adómentessége, ugyanakkor a vállalatok és vállalkozások csak érdekképviseleti tagdíjaikat számolhassák el adómentesen, egyéb hozzájárulásaikat már csak adózott eredményükből fizessék. A továbbiakban a miniszter az általános forgalmiadó-törvény módosítási javaslataiból három témakörre hívta fel a figyelmet: Az első a beruházások forgalmiadó-terhéhez kapcsolódik. Jogos az az igény - mondotta -, hogy a beruházásokat terhelő általános forgalmi adót minél hamarabb szüntessük meg. Ha a költségvetés kiadásainak finanszírozása megengedné, hogy a mintegy 12 milliárd forint összegű adóbevételt nélkülözzük, úgy a kormány már jövőre javasolná a beruházási ÁFA teljes megszüntetését. Ez a pénz azonban hiányzik, s a beruházási piac kínálata sem nő olyan gyorsan, hogy ekkora vásárlóerő-növekedést az infláció felgyorsulása nélkül képes legyen lekötni. Ezért a beruházási ÁFA az eredeti programnak megfelelően 20 százalékkal csökken 1990-ben. (folyt. köv.) 1989. november 23., csütörtök 12:19
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »