|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A MISZOT állásfoglalása
"A MISZOT tagszervezetei
szolidaritásukat fejezik ki a nemzetközi diáknapon Prágában
szervezett demonstráción résztvevő fiatalokkal. Álláspontunk szerint
elidegeníthetetlen emberi jog az állampolgárok politikai
véleményének szabad kinyilvánítása."
BBC, Késő esti panoráma:
Interjú Orbán Viktorral
"Az én politikai tudatosságomnak a megtalálása és kialakítása az
nyolcvanháromtól számítódik, amikor a Bibó István Szakkolégiumba -
akkor még csak jogász-szakkolégiumnak hívott intézményébe -
kerültem, illetve azt megalapítottuk -, az egyetemtől független
oktatási intézményt hozva így létre. És az ott eltöltött 3-4 év az,
ami alatt én egyrészt a politikai világlátásomat kialakíthattam,
másrészt pedig a politikában való részvételhez szükséges gyakorlati
képességeket - vitakultúra, érvek összeállítása, az ellenfél
gyengéinek megismerése, valamifajta logika szerint gondolkodás,
taktika kidolgozása -, ezeket én mind ott tanultam meg. "
|
|
|
|
|
|
|
1989. október 23-a eseményei (1. rész)
|
1989. október 23., hétfő - Első ízben emlékeztek meg legálisan a fővárosban és az országban az 1956-os népfelkelésről. Az Október 23-a Bizottság szervezte hétfői budapesti rendezvények a harminchárom évvel ezelőtti helyszíneken zajlottak, majd az ott összegyűltek este 6 órára a Parlament elé vonultak.
Délelőtt Budapesten, a Bazilikában ünnepi istentiszteletet tartottak az 1956-ban elesett áldozatok emlékére. A zsúfolásig megtelt templomban a gyászmisét Szabó Géza kanonok, a Szent Jobb őre celebrálta. A nap folyamán a Rákoskeresztúri temető 301-es és a Kerepesi temető 21-es parcellájában sok százan rótták le kegyeletüket az 1956-os áldozatok sírja előtt. Friss virágok és koszorúk sokasága borította Nagy Imre, Losonczy Géza, Maléter Pál, Gimes Miklós, Szilágyi József, az ismeretlen forradalmár, valamint a többi mártír sírját. Ezen a napon temették újra a 300-as parcellában Balázs Ferencet, akit 1957-ben fegyverrejtegetés vádja miatt végeztek ki. Balázs Ferenc poraira egyévi kutatás után a 245-ös parcellában leltek rá. A budapesti megemlékezés első színhelyén, a Corvin közben több ezren gyűltek össze. A Himnusz eléneklése után a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal nevében Ruttkay Levente egyebek közt arról szólt, hogy harminchárom éve itt sokan meglátták a jövőt, az emberek nemcsak a tankok torkolattüzét, a halottakat és a sebesülteket látták, hanem a szabad Magyarország felragyogását is. Ezt követően Szalai Róbert, a Politikai Foglyok Országos Szövetsége nevében szólt. A Killián-laktanyánál már több mint tízezren voltak jelen, amikor Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit felavatta az épület falán elhelyezett emléktáblát, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc mártírjai és névtelen hősei emlékére a józsefvárosi és a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal készíttetett el. Maléter Pál özvegye 1956-ot a XX. századi magyar történelem legigazabb szabadságharcának minősítette. Hangsúlyozta, hogy ma türelemmel, okos politikával lehet csak kivívni a szabad, független és demokratikus Magyarország megteremtését. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (2. rész)
|
Kis Gyula a ferencvárosi ellenzéki kerekasztal nevében idézte fel a Corvin köziek és a Killián-laktanyában lévők összefogását. Márton András, aki 1956-ban a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia ezredese volt, egyebek közt arról szólt, hogy Maléter Pál ezredes elsőként mondott nemet a laktanya és a Corvin közi bázis megsemmisítését elrendelő népellenes parancsra, s átállt a felkelők oldalára. Ezt követően a tömeg a Magyar Rádió épülete elé vonult, ahol az intézmény és a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal közös emléktábláját avatták fel. Raj Tamás, a józsefvárosi ellenzéki kerekasztal nevében azt hangsúlyozta, hogy 1989 soha nem lett volna 1956 nélkül. Hajdú István, a Magyar Rádió elnöke többek között arról beszélt, hogy a Rádió feladata a nemzet sokszólamú hangjának hiteles közvetítése. A korszerű nemzeti rádió egyetlen cenzora csak a lelkiismeret lehet; igazmondó, szabad Magyar Rádióra van szükség. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (3. rész)
|
Mintegy másfél-kétezer ünneplő gyülekezett a Műszaki Egyetem központi épülete előtt, ahol 1956 októberében az emlékezetes 16 pont követeléseit fogalmazták meg az egyetemisták. A műegyetemi megemlékezés első szónoka Marián István volt, aki a 33 évvel ezelőtti napokban a katonai tanszék vezetőjeként, egyetemi professzorként tanítványai oldalán részt vett a népfelkelésben. Mécs Imre - 1956 októberében maga is műegyetemi hallgató és a Nemezetőrség szervezője - beszédében megemlékezett mindazokról, akik a harcokban estek el vagy a megtorlások áldozataiként vesztették életüket, majd kiemelte: a jelenlegi forradalmi átalakulás során vér nélkül teljesülnek 1956 követelései. Wachsler Tamás a FIDESZ képviseletében a felkelésben részt vevő egyetemisták és a mai politizáló ifjúság, a fiatal demokraták között vont párhuzamot. Ezt követően az ünneplő tömeg az ugyancsak 1956 napjait idéző középen kivágott, illetve Kossuth címerrel díszített zászlókkal és transzparensekkel a Bem térre vonult. Itt elsőként Sebestyén László, az 1956 októberében újjászervezett Petőfi Párt vezetőségi tagja szólt a teret egészen a Duna partig benépesítő tömeghez. Viktor Vorosinszki - 1956-ban lengyel tudósítója az eseményeknek - a Szolidaritás és személyesen Lech Walesa üdvözletét tolmácsolta. Für Lajos, a Magyar Demokrata Fórum köztársasági-elnök-jelöltje felelevenítve a 12 nap történetét, rámutatott: e 12 nap elegendő volt arra , hogy megteremtődjenek egy demokratikus társadalom keretei. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (4. rész)
|
A Hősök terén délután fél négykor kezdődött meg az Október 23-a Bizottság koszorúzási ünnepsége. A Himnusz eléneklését követően először Király Béla, az 1956-os nemzetőrség parancsnoka, Maléter Pál özvegye, Gyenes Judit és a Történelmi Igazságtétel Bizottság képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúját a Magyar Hősök Emlékművén, amelynél a Magyar Néphadsereg díszzászlóaljának két katonája állt díszőrséget. Ezt követően az Október 23-a Bizottság képviselői koszorúztak. A Hősök terén először Hornyák Tibor mondott beszédet, majd Zimányi Tibor arról szólt, hogy a múltért nem vezethet a bosszúállás vágya, ám aki fegyverrel akar hatalomra törni, az a jövőben rekesztessék ki a magyarságból. A beszédeket követően Bánffy György színművész olvasta föl Albert Camus, a világhírű francia író A magyarok vére című írását, majd különböző szervezetek, mozgalmak, pártok képviselői újabb koszorúkat helyeztek el a Magyar Hősök Emlékművén. Az Október 23-a Bizottság ünnepségeinek különböző helyszíneiről a Parlament elé vonult a tömeg. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 18:20
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A szerkesztőségek figyelmébe -----------------------------
|
1989. október 23., hétfő - A mai mtib1046 számú, 1989. október 23-a eseményei (2. rész) című hírünkhöz a következő pótlást adjuk: Nem sokkal ezután megkoszorúzták a Magyar Rádió védelmében hősi halált halt mártírok emléktábláját. (MTI)
1989. október 23., hétfő 19:53
|
Vissza »
|
|
1989. október 23-a eseményei (5. rész)
|
Tíz- és tízezrek gyűltek egybe az október 23-ai rendezvénysorozat központi eseményén, a Kossuth téren. A Parlamentet nemzeti színű zászlók díszítették, középen pedig a hatalmas, Szabadság Függetlenség feliratú transzparens előtt tartotta egy asszony azt a középen lyukas nemzeti lobogót, amely Nagy Imre és mártírtársai június 16-i temetésén az ismeretlen forradalmár koporsóját fedte. Azon az erkélyen pedig, amelyen 33 évvel ezelőtt Nagy Imre szólt a Kossuth téren egybegyűlt tömeghez, a politikus arcképét helyezték el. A Parlament főbejárata előtt pontban 6 órakor Bereczky Vilmos, a 22 ellenzéki szervezetet tömörítő Október 23-a Bizottság elnöke nyitotta meg hangsúlyozva, hogy 33 esztendő után, az újjászületett Magyar Köztársaság kikiáltásának napján először van alkalom október 23-a szabad megünneplésére. Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének elhangzása után elsőként Fónay Jenő mondott beszédet. ,,Akkor, az újságfáklyák lángjainál Nagy Imrét követeltük a kormányba. Ma, 1956 igazságával azt követeljük, hogy a ma kihirdetett Magyar Köztársaság a nép boldog, független állama legyen, de ne csak papíron, hanem a valóságban is,, - mondotta egyebek között. Szólt arról, hogy számára ez a nap nem ád teljes megnyugvást, mert ,,hiába tűztük ki célul, hogy október 23-a nemzeti ünnep legyen, még mindig fenntartással, ellenállással kell szembenéznünk. Ők a mai napot a nemzeti megbékélés, a nemzeti emlékezés napjává minősítik,, - hangoztatta, majd az októberi napokat felidézve kijelentette: ,,mi, ez a csodálatos emberáradat esküszünk, hogy október 23-a számunkra nemzeti ünnep,,. Végezetül új összefogásra hívott fel. ,,Tanuljuk meg keserves múltunk tanulságait Ne engedjük magunkat megosztani. Ez a mi nemzeti ünnepünk legnagyobb követelése és értékelése,, - mondotta. Obersovszky Gyula, akit 1956 után halálra ítéltek, majd ezt böntönbüntetésre változtatták, máig benne élő sérelmeiről beszélt a többi között arról, hogy nincs útlevele mind a mai napig, a XX. századi Európa közepén. A továbbiakban kijelentette: ,,Jóleső érzéssel tekintek Moszkva felé. Szorítok Gorbacsovért, akinek végre sikerült megforgatni az áporodott légtereket. Szorítok érte és féltem. Csak illúzió addig a mi szabadságunk is, amíg Moszkva nem szabad.,, Majd úgy fogalmazott: ,,Ronald Reagan kezét ,,visszamenőleg is,, meg kell szorítania felbecsülhetetlen érdemeiért abban, hogy kezd valami dallam térülni a világra, a sorsüldözte keleti térfelekre is átható dallam.,, A szónok felidézte a népfelkelés napjait, benne saját tevékenységét, ahogyan útjára indította a forradalmi ifjúság lapját, az Igazságot. (folyt.köv.)
1989. október 23., hétfő 20:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
1989. október 23-a eseményei (6. rész)
|
Krassó György közgazdász - Nagy Imre 33 évvel ezelőtti beszédét idézve - ,,Elvtársak,, megszólítással kezdte mondandóját. Majd emlékeztetett arra, hogy annak idején a mintegy 100 ezer fős tömeg ,,Nem vagyunk elvtársak, magyarok vagyunk,, kiáltással válaszolt Nagy Imre megszólítására. Az októberi napokra emlékezve Krassó György hangsúlyozta, hogy akkor elementáris erővel jutott érvényre: ,,a magyarságnak elege volt az önkényből, a jogtiprásból, az orosz megszállásból,,. Hozzátette: a magyar nép 33 évvel ezelőtt élt a lehetőséggel, kezébe vette sorsát, s olyan tetteket vitt véghez, ami visszaadta a már annyiszor lejáratott eszmébe, a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjébe vetett hitet. Krassó György hangsúlyozta: 33 év elteltével ez a nemzet ma is változást akar, és síkraszáll a szabadságért, a függetlenségért. A szónok végezetül kijelentette, hogy a jelenlegi országépítést, ,,az új honfoglalást,, csak 1956 eszméire lehet alapozni. Witner Mária - aki 1956 októberében a Corvin közben harcolt, majd éveket töltött börtönben - előljáróban leszögezte: október 23-án egy spontán nemzeti forradalom tört ki hazánkban. Mint mondotta, akkor a forradalom valamennyi résztvevője tiszta szívvel hitt egy szebb magyar jövőben, s nem ők tehetnek róla, hogy ez nem valósult meg. A forradalom utáni időkre emlékezve elmondta: sokan váltak hazátlanná, sok százan estek áldozatul a megtorlásoknak. Rácz Sándor, az egykori Nagybudapesti Munkástanács elnöke beszédét kezdve világraszóló ünnepnek nevezte október 23-át. Az 1956-os napok eseményeit idézve hangsúlyozta: a szovjet fegyverek illetéktelenül és jogtalanul avatkoztak be hazánk sorsába. ,,Az akkor leomló falak, a romok nemcsak a felkelőket temették maguk alá, hanem egy emberidegen ideológiát is, amelyről azóta bebizonyosodott, hogy nincs helye a világban,,. A Parlament előtt egybegyűlt fiatalokhoz intézve szavait a következőket mondta: ,,A magyar jövő bennetek van, nem a nyugati és a keleti segítségben.,, Végezetül leszögezte, hogy a mai napon kikiáltott Magyar Köztársaság tartalommal csak úgy tölthető meg, ha valóban megszületik egy szabad Magyarország. A Kossuth téri megemlékezés végén két, immár dokumentum értékű írás hangzott el: Bibó István egykori államminiszter november 4-ei kiáltványa, illetve Kósa Pálnak, az Újpesti Forradalmi Bizottság vezetőjének kivégzése előtt a siralomházban papírra vetett búcsúlevele. Az október 23-ai emlékező rendezvénysorozat központi eseménye a Szózat közös eléneklésével zárult. (MTI)
1989. október 23., hétfő 20:51
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|