 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének közleménye
"Jelenleg 16 mentőállomásunk alkalmatlan a kulturált
munkavégzésre. A Mentőkórház - Budapest sürgősségi betegellátásában
jelentős szerepet vállalva - funkciójára nem alkalmas, új
mentőkórházra lenne szükségünk. Az Országos Mentőszolgálat önerőből
nem, csak állami és társadalmi segítséggel tudna ezeken változtatni."
Amerika Hangja, Világhíradó:
Magyar pártok kampánymenedzsrei a választásról
" - Lukács Miklós vagyok, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik
országos titkára.
- Ősze Lajos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum kampánymenedzsere.
- Varga Tibor vagyok, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
képviselem.
- Komlós Andor vagyok, soproni elnök, a Kisgazdapárt szervezetének
elnöke és a Politikai Bizottság tagja.
- Nevem Matuska Zoltán és Fiatal Demokraták Szövetségének
képviseletében vagyok jelen.
- Lévay Levente, vagyok a Szabad Demokraták Szövetségének, az
SZDSZ-nek a képviseletében.
- Csordásné Bárdos Gyöngyvér vagyok, a Magyar Demokrata Fórum
kaposvári szervezetének képviselője."
|
|
|
|
|
|
 |
Adótörvény-módosítás - interjú Kupa Mihállyal
|
---------------------------------------------
London, 1989. november 16. (BBC, Késő esti hírek) - Szakonyi
Péter budapesti újságíró dr. Kupa Mihállyal készített interjút. Most
átadom a szót Szakonyi Péternek:
- Nem nehéz megjósolni, hogy a jövő héten kezdődő országgyűlési
ülésszak legnagyobb vitáját az adótörvények módosításáról szóló
törvényjavaslat váltja ki. Az eddig megjelent részletek szerint bár
a személyi jövedelemadó-kulcsok némileg csökkennek, az infláció
miatt mégis több adó folyik be az államkasszába.
Dr. Kupa Mihály, az adórendszer atyja szerint meddig lehet
tovább sarcolni az állampolgárokat?
- Nézze, az állampolgárt nem sarcoljuk, ő közterhet visel, de az
állampolgár azért így vélekedik erről. Ez az egyik. A másik: hogyha
nemzetközi összehasonlításban vizsgáljuk az adóterheket, mondjuk a
GDP-hez, tehát a bruttó hazai termékhez viszonyítva, vagy a lakosság
jövedelméhez, akkor változatlan összehasonlításban nem magasak és
elvileg még lehetne tovább sarcolni. Nem ez a probléma. A probléma
az, hogy körülbelül az adóztatható jövedelmek egyharmada viseli az
adóterhet és a kétharmada vagy adómentes, vagy valamilyen
kedvezményt élvez. Tehát rettentő egyenlőtlen az eloszlása. Na ebből
a szempontból elég jogos a lakosság elégedetlensége és
felháborodása. Tehát hogyha ezt a sarcjelleget meg akarjuk
szüntetni, akkor egy kiegyenlítettebb adórendszert kéne
működtetnünk, kedvezményeket szűkíteni satöbbi, satöbbi. De ez nem
megy, ami ugye szemmel látható. Tehát én azt hiszem, hogy ezen az
adószinten egy ilyen adóalap-szerkezettel meg kéne állni, nem lenne
szabad tovább emelnünk.
Azt, hogy most az ifláció mennyit fog felcsúsztatni, ezt nem
lehet előre megjósolni. Ugyanakkor van ennek a módosításnak van egy
jelentős újdonsága, az hogy a fogyasztással szemben a befektetéseket
fogják preferálni. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Adótörvény-módosítás - Kupa M. - 1. folyt.
|
Tehát azt a dilemmát, hogy a szegények adóznak és a magas
jövedelműek gazdagodnak - úgy gazdagodnak, hogy látványosan
fogyasztanak -, talán sikerül egy kicsit mérsékelni azzal, hogy a
befektetések irányába talán el tudjuk vinni a dolgot. De még egyszer
mondom: ahhoz, hogy ne érezzen így a lakosság, hogy ez ekkora teher,
ahhoz egy sokkal kiegyenlítettebb adórendszerre lenne szükség, ami
egyelőre - azt hiszem -, nem reális elképzelés, legalábbis a mai
politikai és gazdasági szituációban.
- A lakosság és a Pénzügyminisztérium ellentétén kívül az elmúlt
időben a kormány és a Pénzügyminisztérium ellentéte is a
reflektorfénybe került, mégpedig olyan kontexusban, hogy néhányan
azt emelték ki ebből, hogy a Pénzügyminisztérium mintegy szabotálni
igyekszik a kormány döntéseit, s az amúgy jó döntések, határozatok a
Pénzügyminisztérium ellenállásán hiúsulnak meg. Ön hogyan látja ezt?
- Az én megítélésem szerint - de ez magánvélemény - egy erős és
jó kormánynak erős és jó pénzügyminisztériumra van szüksége. Nagyon
sok országban megnézheti, hogy a pénzügyminiszter az mindig primus
inter pares a miniszterek között, és a miniszterelnök vagy nagyon
hallgat rá, vagy - mint ahogy azt Thatcher asszony tette -
lecseréli, de akkor is egy erős pénzügyminisztert rak a helyébe.
Az, hogy a pénzügyek milyen szerepet játszanak egy kormány
működésében, az attól függ, hogy a kormánynak egyrészt milyen
gazdaságpolitikai elképzelései vannak, másrészt, hogy milyen
konzekvens eszközökkel óhajtja azt megvalósítani.
Én már többször elmondtam, hogy a másfél év alatt az elmúlt
kormányoknak nem volt egy konzisztens, tiszta gazdaságpolitikája.
Ezt úgy szokták mondani, hogy a kormányválságot menedzsel. Ez a
válság-menedzselés, ha csak a világútlevél deviza-oldalát nézzük az
ügyeknek, vagy pedig a rubelexportnak a félelmetes elfutását, hát ez
nem volt túl sikeres - ez az egyik. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Interjú Kupa Mihállyal - 2. folyt.
|
Kettő: a pénzügyekkel nem lehet tartósan szabályozni teljesen
degenerált gazdasági folyamatokat. Tehát azt, hogy itt tényleg nem
történt váltás a gazdasági struktúrában, nem történt visszalépés az
állami beavatkozásban, állami feladatvállásban. Történt egy
visszalépés, hogy jelentősen csökkent a jövedelem-centralizációval
gazdálkodók (...). Ezt ugye még mindig túl magasnak tartják, de ez a
jövedelem-centralizáció, tehát elvonás-szűkülés, ez olyan rossz
struktúrában történt meg, és olyan rossz struktúrájú támogatási
rendszer kapcsolódik hozzá, hogy ez nem tudta a gazdaságot
kimozdítani a mai stagnálásábó, és éppen ezért úgy tűnik, mint
hogyha a Pénzügyminisztérium állati erős lenne, vagy nagyon erős
lenne - bocsánat a kifejezésért. Én azt mondanám, hogy a kormány nem
elég erős, és ezért tünik erősnek a Pénzügyminisztérium.
- Tehát úgy véli, hogy a Pénzügyminisztérium ebben a kontexusban
mintegy bűnbak szerepel?
- A Pénzügyminisztérium részben jogosan, részben jogtalanul
bűnbakként szerepel. Ne felejtse el, hogy valamennyi komoly
gazdasági reformnak, ami Magyarországon történt - most lehet
minősíteni így, vagy úgy őket - általában a Pénzügyminisztérium volt
a motorja, vagy a Tervhivatal és a Pénzügyminisztérium, ami
következett abból, hogy ez volt az egyetlen olyan függetlennek
tekinthető funkcionális tárca, azaz nem volt ágazatokra leosztva,
nagyobb áttekintése volt, mint a többieknek, tehát ezért volt a
motorja. Másrészt azért volt motorja, mert ugye a hagyományos
gazdaságirányítási rendszer, tehát a tervgazdálkodás döntően a
fiskális eszközökkel próbált elosztani. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Interjú Kupa Mihállyal - 3. folyt.
|
Na most ettől nagyon erősnek tűnik és bűnbaknak tűnik, egy csomó
rossz lépése volt a Pénzügyminisztériumnak nyilvánvalóan. És amit a
legnagyobb hibának tartok, hogy a pénzügyminiszterek, vagy a
minisztérium - ha jobban tetszik - nem tartott ki konzekvensen
egy-egy gazdasági szabályozórendszer, vagy egy-egy gazdaságpolitikai
vagy pénzügypolitikai elgondolás mellett.
Én nem tudom, olvasta-e az Antall Lászlónak a Népszabadságban az
interjúját? Itt Magyarországon mese az, hogy restrikció történt. Nem
történt restrikció, csak rettentő egyenlőtlenül oszlottak el egy
stagnáló gazdaság mellett a finanszírozási terhek, a hitelterhek, a
jövedelmek. És itt a Pénzügyminisztérium jelenik meg mindig, mint
nagy elosztó, meg nagy szabályozó, pedig hát ő is csak egy kormány
politikáját követi, vagy próbálja meg követni. Az igaz, hogy
merészebb a Pénzügyminisztérium álatlában a magyar átlagnál.
- Dr. Kupa Mihály az elmúlt években mint az adótörvények atyja
vonult be a magyar közéletbe. Most jónéhány éves közszolgálat után a
magánszektort választja. Ez némi optimizmust sugall nekem.
- Nézze
Én világ életemben optimista voltam, bár néha megrendül
az optimizmuson. Elsősorban azért, mert a szakmában és a nem
szakmában - tehát a pénzügyekben, közgazdaságtanban - dolgozók
elképesztően dilettáns kijelentéseket tesznek. Kezdve azzal, hogy a
pénzügyminiszter csinálja, vagy meg tudja szüntetni az inflációt,
folytatva azzal, hogy ha most mérsékelem az adókat, akkor majd három
év múlva bejön a pénz. Ez sehol a világon nem volt így. Ahol
mérsékelték az adót, ott az adóbázist szélesítették, és a
költségvetés jövedelemei ettől nem csökkentek. Tehát ezt
pesszimistává tesz. Optimistává több dolog tesz. Egyrészt az, hogy
én úgy érzékelem, hogy a magyar gazdaságban megindultak az
egészséges fejlődésnek az első csírái: külföldi tőke jön, külföldi
szakértők jönnek, az emberek megpróbálnak vállalkozni és segíteni a
helyzetükön. Másrészt, amiben én nagyon bízom, az az, hogy egy új
Országgyűlés és egy új kormány nem lesz olyan hitelvesztett
helyzetben, mint ahogy ezek a mai testületek működnek. Tehát
megváltozik a társadalmi miliő is. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- Interjú Kupa Mihállyal - 4. folyt.
|
Nézze
Én majdnem minden héten találkozom legalább két külföldi
adószakértővel, üzeletemberrel, bárkivel. Óriási az érdeklődés
Magyarország iránt, nem dollár-milliárdokról van szó, de komoly
szakmai, pénzügyi érdeklődésről. Tehát én ettől vagyok optimista.
Meg azért is, mert bízom abban, hogy még tudok ugye valamit - hát
csak 48 éves vagyok - keresni a magánszektorban. De én úgy akarok
keresni, hogy én közben tanítani akarok, mert Magyarországon két
alapvető téma hiányzik a közgazdaságtudományból egyelőre: az egyik
az adótan, a másik az államháztartás-tan, és én nem akarok
elszakadni teljesen az elméleti ügyektől. +++
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|