 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének közleménye
"Jelenleg 16 mentőállomásunk alkalmatlan a kulturált
munkavégzésre. A Mentőkórház - Budapest sürgősségi betegellátásában
jelentős szerepet vállalva - funkciójára nem alkalmas, új
mentőkórházra lenne szükségünk. Az Országos Mentőszolgálat önerőből
nem, csak állami és társadalmi segítséggel tudna ezeken változtatni."
Amerika Hangja, Világhíradó:
Magyar pártok kampánymenedzsrei a választásról
" - Lukács Miklós vagyok, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik
országos titkára.
- Ősze Lajos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum kampánymenedzsere.
- Varga Tibor vagyok, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
képviselem.
- Komlós Andor vagyok, soproni elnök, a Kisgazdapárt szervezetének
elnöke és a Politikai Bizottság tagja.
- Nevem Matuska Zoltán és Fiatal Demokraták Szövetségének
képviseletében vagyok jelen.
- Lévay Levente, vagyok a Szabad Demokraták Szövetségének, az
SZDSZ-nek a képviseletében.
- Csordásné Bárdos Gyöngyvér vagyok, a Magyar Demokrata Fórum
kaposvári szervezetének képviselője."
|
|
|
|
|
|
 |
A hadsereg átalakítása - egy sorkatona szemével
|
-----------------------------------------------
München, 1989. november 16. (SZER, Figyelő) - Tar Péter
beszélget Pászthy Zsolttal, aki több ceglédi katonatársával
petícióban követelte a hadsereg megreformálását:
- Mi a ceglédi 46 sorkatona, aki kidolgozta azt a petíciót,
melyben javaslatot tettünk a demokratikus jogállamiság keretében
megszerveződő hadseregre, ahol két szempont vezetett minket. Az
egyik gondolat az volt, amelyet az egész társadalom, az egész
ellenzék követel, mégpedig az, hogy ezt a hadsereget depolitizálni
kell és meg kell szüntetni azokat a lehetőségeket, amelyek az
uralkodó pártot arra jogosítaná fel, hogy ezt a hadsereget
önkényesen használni tudja a társadalom ellen. Ez az egyik szempont.
A másik szempont, amely a szolgálati körülményeknek a humanizálására
irányult, de hogyha jól megfigyeljük, akkor észre kell vennünk azt,
hogy ez nem választható egymástól ketté.
- Melyek azok a pontok amelyeket megváltoztatva esetleg már egy
lépéssel előbbre juthatnánk ebben a kérdésben?
- A katonai kiképzés struktúráját teljes mértékben át kell
alakítani, nem férhet bele a jövőben a politikai intézmény, a
politikai tisztek, akik a párt ideológiájának és propagandájának
megszervezéséről gondoskodtak, el kell hagyniuk a hadsereget.
Hasonlóképpen az elhárítótiszteknek, akik hogyha valamilyen formában
szükség lenne rájuk, az ő szerepüket pontosan definiálni kell,
nagyon pontosan körül kell írni, hogy mik azok a területek és mik
azok a jogosítványok, amelyekhez ők rendelkeznek. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A hadsereg reformja - 1. folyt.
|
Én úgy ítélem meg, hogy a jelenlegi elhárító tisztek, akik nem
mások, mint az állambiztonsági rendőrségnek ide beépített emberei,
akiket Moszkvában képeztek ki, kifejezetten ÁVO-s indíttatással.
Személyükben nem garantálják azt, hogy ők esetleg egy ilyen
átalakított elhárítótiszti intézménynek meg tudnának felelni.
Álláspontom szerint nagyon fontos az, hogy mind a hadsereg felső
vezetésében, tehát a tábornokok között nagyon nagy tisztogatást kell
végezni és hasonlóképpen az elhárítótisztek között is. A politikai
tiszteket pedig egyszerűen el kell távolítani a laktanyából.
- Most el tudnád mesélni, hogy például egy ilyen politikai
tiszttel te hetente hányszor találkoztál, vagy hányszor volt
kötelező találkozni és emellett még hányszor találkoztál? A politkai
tisztnek a feladata konkrétan miből áll és mi volt az, amit számon
kértek tőle?
- A politikai tiszt az tulajdonképpen egy állami és
pártfunkcionárius, aki felel a katonák politikai neveléséért,
politikai tevékenységéért. A politikai tisztek látják el a különböző
alakulatokat, csapatokat különböző propaganda anyagokkal. Óriási
táblákon hírdetik az imperializmust, az imperializmus tábla alatt
egy éhező afrikai kisgyereket, egy tűntető tömeget és egy bakancsos
amerikai katonát, valamint a Varsói Szerződést, vagy egy felépült
sportkombinátot, vagy egy mosolygó Kádár Jánost ábrázol. Rengeteg
ilyen tábla és rengeteg ilyen propaganda anyag van.
Jobb hogyha nem is ejtek szót arról a füzetről, könyvecskéről,
amelyből a politikai oktatáson nevelnek bennünket. Politikai oktatás
az egy héten egy teljes nap mindig - de néha még több is. Tény
viszont az, hogy ezt valamiképpen meg kívánják változtatni a
jövőben, mert bejelentették a Honvédelmi Minisztérium illetékesei,
hogy szeptembertől kezdve revideálják az eddigi politikai tiszti
tevékenységet, sőt meg is szüntetik. Valamelyest megpróbálják
átalakítani valamiféle érdekvédő szociális emberré a politikai
tisztet, ennek ismétlem személyi akadályai vannak. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A hadsereg reformja - 2. folyt.
|
- Az elhárítótiszt az egy borzasztóan titkos. Egy nagy párnázott
ajtó mögött ül, alig lehet látni, nem is nagyon beszélhet vele
sorkatona. A káder anyagok alapján kiválaszt magának katonákat, ő
azt oda meghívja. Tény az, hogy valamiféle kezdeményezőkészség
alapján megbízza őket kisebb-nagyobb feladatokkal, majd ennek
alapján mérlegeli őket, és így, úgy, amúgy hát valahogy ilyen
pártgyerekekből, egyebekből megpróbál egy ilyen besúgóhálózatot
kiépíteni, akik különböző információkkal látják el.
- Nos neked volt szerencséd - ha lehet annak nevezni - úgy a
politikai tiszttel, mint az elhárító tiszttel találkoznod a másfél
éves sorkatonai szolgálatod alatt?
- Az elhárító tiszttel nem találkoztam személyesen és soha nem
beszéltem vele egy árva szót sem. Ő a háttérből irányította a
dolgokat ellenem, és azzal váltam ismertté a hadseregben, hogy 1988.
június 16-ikán bevittek a rendőrségre, és akkor az elhárító tiszt
megjelent az irnokomnál és azt mondta, hogy ez a Pászthy Zsolt ez a
népköztársaság bigott ellensége. Elvitte a különböző káder
anyagomat, amit mindenkiről vezetnek.
- Te mit is csináltál június 16-ikán?
- Június 16-ikán egy békés megemlékezés volt Nagy Imre és
sorstársainak kivégzésének 30. évfordulóján. A budapesti belvárosban
a rendőrség, akkor még 1988-ban még ezt brutálisan megakadályozta.
Ekkor többek közt engem is bevittek az V. kerületi
rendőrkapitányságra és tulajdonképpen ekkor kezdődött el "karrierem"
a hadseregen belül.
Én ezért nem kaptam olyan büntetést, viszont érdekes módon
október 23-ika előtti napokban egy ilyen nagy szekrény-kutatást
tartottak nálam, és ott elvették az összes könyveimet, az összes
feljegyzésemet, füzetemet, újságomat. Egyetlen egy könyvet hagytak
nálam, amit a könyvtárból kölcsönöztem ki, ennek a könyvnek az volt
a címe, hogy Kádár János: Szilárd népi hatalom, független
Magyarország. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hadsereg reformja - 3. folyt.
|
Az összes többit elvették. Voltak ebben a Fidesz hírektől kezdve
szamizdat könyv és Nyugaton megjelent könyv. A politikai tiszt
ezután magához hivatott, bejelentette nekem, hogy most érkezett ide
a rendőrség június 16-ikai feljelentése ellenem, így mivel ezt nem
jelentettem, ezért 15 nap fogsággal fognak sújtani. Végül is úgy
alakult a dolog, hogy október 23-ika előtti napokban betettek a
fogdára, ahol 15 napig magánzárkában őriztek, ahol 15 napig
géppisztolyos őrök vigyáztak rám teljes mértékben, hogy nehogy
megszökjek. Éjjel-nappal égették a villanyt, és olyan dolgokat
műveltek velem, amelyek a szolgálati szabályzattal teljesen
ellentétben állnak.
- Tehát magyarul 1988-ban még egy ÁVO-s szellemű börtönélet
uralkodik a laktanyában?
- Igen pontosan. Azért éreztem a bőrömön, hogy változik a
helyzet. Éreztem azt, hogy tudatosan el akarnak engem küldeni
Nagyatádra, a büntető zászlóaljba egy-két évre, amelynek ideje -
hála Kárpáti Ferenc úrnak - nem számít bele a sorkatonai szolgálat
idejébe. Hírek, lehet, hogy rémhírek alapján az a nagyatádi büntető
zászlóalj az egy borzasztó barbár helynek számít. Éreztem mindig
ilyen akciót, és ezen akció mögött mindig a Borka alezredes nevezetű
elhárító tisztet láttam, éreztem és vannak is közvetett
bizonyítékaim arra, hogy ő ezt irányította.
- A hátralévő fél évedben, ami még volt, azután hogy tudtál
megmenekülni az ő karmai közül?
- Nagyon pozitívan érintett engem az, illetve nagyon-nagyon nagy
segítséget nyújtott az a nyilvánosság, amelyet tulajdonképpen magam
mellett érezhettem. Foglalkozott a fogdára kerülésemmel a Szabad
Európa Rádió és a Fidesz választmánya is írt ez ügyben, a politikai
diszkrimináció megszüntetése ügyében. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hadsereg reformja - 1/4. folyt.
|
- Mi egy nagyon jó kis társaságot hoztunk létre, amely
rendszeresen vitatkozott különböző politikai eseményekről, és
ezekből a barátaimból és ismerőseimből kovácsolódott végül az a
társaság, amelyik vette magának azt a bátorságot, hogy a laktanyán
belülről próbálja megmondani azt, hogy hogyan kellene ezt a
szolgálati szabályzatot, ezt a honvédelmi törvényt úgy módosítani és
úgy átalakítani, amely megfelelne mind a társadalmi igénynek, hogy
ennek a hadseregnek semlegesnek kell lennie a pártpolitikai
küzdelmekben, és hogyan kell megfelelnie annak a követelménynek,
miszerint a szabadságjogok, az emberi jogok megilletik azokat a
polgárokat is, akik éppen sorkatonai szolgálatot teljesítenek.
- Ebből a petícióból én tulajdonképpen ezt olvastam ki: a
szolgálati szabályzatnak a teljes reformját, személyi változásokat,
a hadseregen belüli nyilvánosságot és az ehhez kapcsolódó csoportos
érdekvédelmi lehetőségeket követeltek, és mindehhez olyan magától
értetődő emberi jogokat, amik a te elmondásaidból és az ismertekből
kiderülve nincsenek meg a sorkatonának. Tehát magyarul nincsenek
emberi jogaik.
- Tulajdonképpen abból indultunk ki, hogy a katonai szolgálat az
egy bizonyos kötöttségekkel jár, és a katonai fegyelmet azért
biztostítani kell atekintetben, hogy a hadseregben a személyi
állomány az hadra fogható legyen minden pillanatban. Mégis úgy
érezzük, hogy ezt a szolgvlati szabályzatot úgy kell átalakítani,
hogy a szabadságunkban, a jogainkban a lehető legminimálisabb
mértékben korlátozzon bennünket. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hadsereg reformja - 5. folyt.
|
Mi úgy ítéltük meg, hogy visszarendeződés kizárólag erőszakos
úton következhet be. Márpedig egy ilyen erőszakos
visszarendeződésben, fegyveres visszarendeződésben kardinális kérdés
az, hogy a hadsereg ehhez hogy viszonyul. Mi egy olyan nemzeti
hadsereget akartunk és képzeltünk el, amely biztosítékot jelent az
ellenzéki pártok és a magyar nép számára arra, hogy nem a kommunista
érveket fogja szolgálni, hogyha ne adj Isten sor kerülne egy ilyen
jellegű fordulatra.
Önmagában is elgondolkodtató, hogy a hadsereg mai, tehát a
legfelsőbb vezetése és tábornokai mennyire félnek tulajdonképpen
ettől a fordulattól, ami jól érthető. A politikai tisztek félelme
indokolt, az ő aggályaik érthetőek, mert egzisztenciális okokból ők
a rendszer folytonosságában és ennek a konzerválásában érdekeltek.
Ennek ellenére a nemzet érdeke fontosabb. Ma nem az a döntő, hogy
most elvtársak helyett bajtársaknak szólítsuk egymást. Nem az a
döntő, hogy most az eskü szövege egy kicsit megváltozik - ezek mind
nagyon fontos dolgok, de a legfontosabb, dolog, hogy a hadsereg
teljes mértékben a nép és a magyar nemzet hadserege legyen, és a
társadalom akarata ötvöződjön benne.
A magyar népnek egyetlen igénye van a hadsereggel szemben,
mégpedig az, hogy ez a hadsereg sokkal olcsóbb legyen, mint az
eddigi. Személyi állományában is kisebb legyen, és egyetlen egy
kizárólagos feladata legyen: a haza katonai védelme az esetleges
agresszió ellen.
- Amiket itt elmondasz, ezek kísértetiesen hasonlítanak a hét
végén a Fidesz kongresszuson az egyik szekcióban elhangzottakra,
ahol a honvédséggel is foglalkoztak és a politikai visszarendeződés
lehetőségei közt is felmerült a honvédség szerepe. Ugyanezek
hangzottak el: zsoldos hadsereg, olcsóbb hadsereg. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
- A hadsereg reformja - 6. folyt.
|
- Zsoldos hadsereget távlati célként jelöltük meg, amelyben az
már egy esetleg semlegességét kivívott Magyarországnak lesz. A
zsoldos hadseregről egyébként az a véleményem, hogy mindenféleképpen
ez kell, hogy legyen a távlati célunk - de a ma nem valósítható meg,
mert gazdaságilag olyan megterhelést jelentene ez az országnak,
amelyet jelenlegi helyzettünkben, sőt még úgy érzem, hogy néhány
évig nem lehet vállalni.
Viszont nagyon fontos, amit a Fidesz kongresszus is végül
megállapított, hogy a sorkatonai szolgálat idejét 18 hónapról nagyon
radikálisan csökkenteni kell, mégpedig 6 hónapra - ezt így fogadta
el a kongresszus. Ez önmagában garantálná, hogy a hadsereg létszáma
is számottevően csökkenne.
A hivatásos tisztek között szintén leépítést kell végrehajtani.
A társadalmi igazságosság is azt követeli meg, hogy a létszám
leépítések ne csak a gazdaságtalan vállalatoknak és ipari üzemeknek
a dolgozóit sújtsák, hanem sújtsák a hadsereget is. Végül is a
Fidesz kongresszusa azt a hadseregről szóló programtézist fogadta
el, amely szellemiségében megegyezik a mi általunk képviselt
irányvonallal és elképzelésekkel. De némileg új dolgot is sikerült
ebbe a koncepcióba tennünk, ugyanis belekerült egy olyan dolog, egy
olyan nagyon okos gondolat, amely szerint a hazánk területén a
Varsói Szerződés ne tarthasson különböző gyakorlatokat. Önmagában
Magyarország katonai értelemben is törekedjen az önállóságra, tehát
a Varsói Szerződés keretén belül is önállóan próbálja a védelmét
megszervezni. A gazdasági kérdések itt jönnek elő egyébként. Annak
ellenére ez irányba mindenféleképpen lépéseket kell tennünk.
- Tehát akkor végül is a szükséges változásokhoz kell egy
megfelelő gazdasági alap és egy másfajta ideológiai alap, tehát egy
nyilvánosság, ami majd meghozza ezeket a változásokat a hadseregen
belül. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A hadsereg reformja - 7. folyt.
|
- Ezt a nyilvánosságot, ha most úgy érted, hogy például a
jelenlegi ellenségképnek a megszüntetése érdekében ez nyilvánvalóan
be fog következni. Még mi a különböző gyakorlatainkon az osztrák
vadászrepülő zászlóalj, meg az olaszok és a nyugatnémetek ellen
háborúztunk. A mi propagandánkat, amit nekünk a politikai tisztek
nyújtottak, az egyértelműen a szomszédos Ausztria és az NSZK ellen
irányult elsősorban. Nyilvánvalóan ez meg fog szünni és valamiféle
változások várhatók ezen a téren.
- Most nekem, aki még nem voltam sorkatona, mit tudsz ígérni,
egyáltalán tudsz-e valamit ígérni, hogy húzzam, halasszam, vagy
szökjek meg ebből az országból, vagy mikor vállalhatom azt, hogy
felvegyem a mundért?
- A jelenlegi helyzet az, hogy a honvédelmi miniszter és egyéb
más tábornokok frazeológiájukban, szóhasználatukban most borzasztóan
reformernek tüntetik fel magukat, és ígéreteket tesznek, de észre
kell vennünk ám azokat a veszélyeket, amelyeket rejt magában.
Szerintem a mai napig nem valósult meg nagyon sok dolog ebből,
amiket ők már a sajtóban kifelé úgy igyekeznek tálalni, hogy ez már
a múlté. És hogy mennyire veszélyes ez a helyzet, azt az mutatja,
hogy a szolgálati szabályzat megszüntetését, és egy új szolgálati
szabályzat elkészítését a hadsereg részéről az illetékesek 1991 vagy
1992 év végéig ígérték - tehát ez egy borzasztó nagy időpont.
Én azonban abban bízom, és abban bízhatunk, hogy a néhány hónap
múlva megvalósuló szabad választások egy demokrata parlamentet és
egy demokrata kormányt választanak maguknak. Ezek a sztalinista
emberek pedig nem fogják a magyar közéletet tovább terhelni
személyükkel, és az ő ígérgetésük, az ő tervezgetésük, az ő vágyaik
már egy letünt korszak utolsó zöngéi lesznek. +++
1989. november 16., csütörtök
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|