Rendszerváltás és az MTI

	NDK: mitől is dőlnek le a falak? (2.rész)
Még mindig sokan kételkednek ugyanis a reformszándékok őszinteségében. Jelzi ezt, hogy a Népi Kamara űlése idején az NDK több városában, köztük Lipcsében, Karl-Marx-Stadtban és Halléban tüntettek, s a jelszavak közt mind több helyen bukkant fel az a követelés, hogy a NSZEP mondjon le az alkotmányban rögzített vezető szerepéről. A felgyorsult események gyors reagálásra szorítják a pártot, amelyet az is tükröz, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően a Központi Bizottság hétfői űlésén pártkongresszus és nem pártértekezlet összehívása mellett döntöttek. A kongresszus a párt legfőbb szerveként ugyanis lényegesen átfogóbb változtatásokat hajthat végre. A KB űlésén elhangzott, hogy a december 15-én kezdődő rendkívüli kongresszuson olyan cselekvési programot kell kidolgozni, amely tükrözi az országban zajló radikális változásokat. A rendkívüli kongresszus személyi kérdésekben is hívatott dönteni, s ezzel a KB több tagja politikai értelemben saját ,,halálos ítéletét,, írta alá. A párttagság ugyanis az elmult időszak vétkeiért felelősök fejét követeli. A jelek szerint az elkövetkező hetekben jelentős változásoknak néz elébe az NDK. Ezeket már előrevítette a Népi Kamara hétfői űlése, amely 40 év óta először emlékeztetett parlamentre, ahol a képviselők bólogató jánosokból egyszerre harcos honatyákká váltak, s kemény ítéletet mondtak a testület eddig tevékenysége felett. A pluralizálódást jelzi az is, hogy a korábban alárendelt szerepet játszó kis pártok, így a Német Demokratikus Parasztpárt, vagy a Liberális Demokrata Párt mind markánsabb álláspontot képvisel és a múlt héten ismételten kérte pártként történő bejegyzését a radikális változásokat sürgető Új Fórum. A folyamatoknak úgy tűnik elé kíván menni a NSZEP, amelyet jelez, hogy néhány nap leforgása alatt 22 átkelőhelyet nyitottak, meg s a jelek szerint a közeljövőben megnyitják a német egységet szimbolizáló Brandenburgi kapunál is az átkelőhelyet. Egon Krenz szabad választásokat ígért és kilátásba helyezte a párt és az állam szétválasztását. A változások kapcsán felvetődött a német újraegyesítés kérdése. Az NDK vezetésének álláspontja változatlan: az utazások könnyítése nem változtat a tényen, hogy két teljesen szuverén német állam létezik. Az európai status quo fenntartása mellett foglalt állást Geraszimov szovjet külügyi szóvivő, s meglehetősen óvatosan nyilatkozott Baker amerikai külügyminiszter is, hangsúlyozva, hogy sok mindennek kell még történnie az újraegyesítésig. Tény: számos kérdésre csak az elkövetkező hetek fejleményei adnak majd választ.+++ Kóti Lóránt (MTI-Press) 1989. november 16., csütörtök 11:24
Vissza » Folytatásokkal »