|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Mentődolgozók Önálló Szakszervezetének közleménye
"Jelenleg 16 mentőállomásunk alkalmatlan a kulturált
munkavégzésre. A Mentőkórház - Budapest sürgősségi betegellátásában
jelentős szerepet vállalva - funkciójára nem alkalmas, új
mentőkórházra lenne szükségünk. Az Országos Mentőszolgálat önerőből
nem, csak állami és társadalmi segítséggel tudna ezeken változtatni."
Amerika Hangja, Világhíradó:
Magyar pártok kampánymenedzsrei a választásról
" - Lukács Miklós vagyok, a Kereszténydemokrata Néppárt egyik
országos titkára.
- Ősze Lajos vagyok, a Magyar Demokrata Fórum kampánymenedzsere.
- Varga Tibor vagyok, a Magyarországi Szociáldemokrata Pártot
képviselem.
- Komlós Andor vagyok, soproni elnök, a Kisgazdapárt szervezetének
elnöke és a Politikai Bizottság tagja.
- Nevem Matuska Zoltán és Fiatal Demokraták Szövetségének
képviseletében vagyok jelen.
- Lévay Levente, vagyok a Szabad Demokraták Szövetségének, az
SZDSZ-nek a képviseletében.
- Csordásné Bárdos Gyöngyvér vagyok, a Magyar Demokrata Fórum
kaposvári szervezetének képviselője."
|
|
|
|
|
|
|
A prágai tüntetés dokumentumai 1.
|
München, 1989. augusztus 30. (SZER, Kommentár nélkül) - A mikrofonnál Kasza László. - Kedden este néhány perccel 6 óra előtt egy nyakkendős középkorú férfi jött ki Csehszlovákia budapesti nagykövetségének kapuján: a konzul. Az épület előtt napok óta tiltakozó sztrájkot folytató, zömében fiatal csoporttal egyetlen mondatos hírt közölt: - Fejenként ötezer korona büntetés, és rögtön el kell hagyniuk Csehszlovákiát. - Éljen - A prágai diplomata feltehetően nem részesült ilyen ünneplésben eddigi pályafutása alatt egyetlen mondatért. Szertefoszlottak az aggodalmak, hogy a csehszlovák hatóságok elrettentő példát akarnak szolgáltatni és börtönbüntetésre ítélik Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt, azt a két magyar fiatalt, akit augusztus 21-ikén Csehszlovákia megszállásának évfordulója alkalmával tartóztattak le a prágai Vencel téren. A csehszlovák követség előtt várakozók azonnal a Ferihegyi repülőtérre mentek, ahol már több százan várták a prágai gép érkezését. Deutsch Tamás és Kerényi György fáradtan, de látható megkönnyebbüléssel fogadta az üdvözlést. Munkatársunk, Varga György mikrofonja előtt csak rövid nyilatkozatot tettek. Először Kerényi György beszélt. - Kaptunk egy ítéletet, megnyugodtunk ebben. Azt tudom még erről elmondani, hogy itt ami összecsapott, ahhoz mi kicsik vagyunk. Nem akarom ezt kommentálni. Most fáradtak vagyunk bármilyen nyilatkozatot is mondani - azt hiszem Tamás helyett is ezt elmondhatom -, viszont a köszönetet szeretnénk elmondani. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 1. folyt.
|
Ezt magyarul is és csehül is el fogom mondani: nagyon köszönjük a védőnknek, dr. Josef Lzicárnak, aki egyébként Havel védője is volt, a frappáns és nagyon jó védőbeszédet. Meghívjuk Magyarországra. Azonkívül nagyon nagy köszönetet szeretnénk mondani Taba Lajosnak, a konzulnak, aki szerintem egy nagyon csodálatos ember, és aki végig szurkolt értünk. - Szívén viselte a sorsunkat, ügyünket. Amikor először meglátott minket, könnybe lábadt a szeme. Mindent megtett, amit lehet. Most próbáltunk tájékozódni, hogy mi van itthon. Úgy tűnik, hogy hősök lettünk, de akaratunkon kívül. Erre a legkevésbé sem számítottunk. Milyen most a hangulatunk? Én ma reggel egy olyan cellában keltem, ami 3,5-szer 3,5 méteres, és a legkorábban szabaduló rab 1992-ben szabadul. Ehhez képest ma én itthon vagyok. Végre a feleségemet is láthatom, úgyhogy csodálatosan jó. - Így Deutsch Tamás és előtte Kerényi György, a két Csehszlovákiából szabadult magyar fiatal kedden este a Ferihegyi repülőtéren. Azóta, és feltehetően még a következő napokban is, számos kérdésre válaszoltak és mondják majd el, hogyan ítélik meg visszamenőleg azt, ami augusztus 21-iki letartóztatásuk és 29-iki szabadlábra helyezésük között történt. Kommentár nélkül című műsorunk mai adásában azoknak a dokumentumoknak egy részét ismertetjük, amelyek ebben az ügyben láttak napvilágot. Előre elnézést kérünk azoktól a szervezetektől, személyektől, akiknek nyilatkozatairól nem beszélünk. Azok nem jutottak el hozzánk. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 2. folyt.
|
Augusztus 21-ikén, Csehszlovákia öt Varsói Szerződéshez tartozó szövetségese által történt megszállásának 21-dik évfordulója alkalmából, a korábbi rendőrségi tilalom ellenére számos csehszlovák állampolgár és külföldi túrista gyűlt össze a prágai Vencel téren. A csehszlovákok Alexander Dubceket éltették. A spontán ünnepség csúcspontja egy zöld atlétatrikós magyar fiatalember: Kerényi György, a Munkásszolidaritás Szakszervezeti Szövetség tagja csehül mondott rövid beszéde volt. Ennek magyar fordítása így hangzik: - "Fiúk Hozzátok szólunk, mi magyar demokraták. 1968-ban a bolsevikok tankkal, mi most virággal jöttünk, hogy népünkről legalább részben lemossuk a gyalázatot. De tudnotok kell, hogy a magyar nép sohasem értett egyet azzal, ami 1968-ban történt. Akkor Moszkva parancsára újra idegen csapatok szállták meg hazátokat. Ami 21 éve történt, mélypont(?) volt népeink között. De hogy ne legyen többé az, ezért jöttünk ma ide, hoztuk el virágainkat, a bocsánatkérés virágait. Közös a múltunk, szenvedésünk a totális rendszerben, s jövőnk is csak közös lehet. Együtt kell lebontanunk a hallgatás és a félelem falait. Azért, fiúk, hogy ne Jan Palah eleven fáklyája, hanem az értelem, a nyitott társadalom és a szolidaritás fénye világítson. Éljetek, ne haljatok meg, mert különben mindnyájunknak meg kell halni " - A rövid nyilatkozatot a Fidesz és a Munkásszolidaritás Szakszervezeti Szövetség írta alá. Kerényi György ezen Vencel téren elmondott rövid beszéde brutális rendőrségi akciót váltott ki. Ennek során mintegy 350 személyt vettek őrizetbe. Köztük külföldi állampolgárokat is, olaszokat, lengyeleket és 9 magyart. A magyarok: Bodó Gábor, Deutsch Tamás, Huber Pál, Kerényi György, Kubinyi Gergely, Lantos István, Német László, Pataki Gábor, Pesti László és Szeszák Zsolt. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 3. folyt.
|
Az őrizetbe vett magyarok részben túristák, részben pedig különféle hírközlő szervek munkatársai. Külföldi megfigyelők egybehangzó véleménye szerint a rendőrség rendkívül brutálisan lépett fel, és az őrizetbe vett személyek közül többet is tetlegesen bántalmazott, így Deutsch Tamást és Pesti Lászlót. Közvetlenül a békés tüntetés szétverése után mégis így nyilatkozott a Charta 77 nevében Dana Nemcova az angol Riter hírügynökség munkatárásának: - A magyar és lengyel állampolgárok jelenléte visszafogottabbá tette a rendőröket. Megmentettek bennünket attól a kegyetlen fellépéstől, amelyet a hatóságok előre kilátásba helyeztek. - Az őrizetbe vett magyarok ügyében azonnal felvette a kapcsolatot Taba Lajos prágai főkonzul az illetékes csehszlovák hatóságokkal. Ő egyébként az elkövetkező napok során - mint azt hallották az előbb elhangzott nyilatkozatokban - mindent megtett annak érdekében, hogy siettesse az őrizetbe vett magyar állampolgárok kiszabadítását. A csehszlovák hatóságok azonban az érvényben lévő két ország közötti konzuli szerződés ellenére is messzemenően akadályozták őt ebben a munkában. A letartóztatás hírére Budapesten többen tiltakoztak a csehszlovák követség Népstadion úti épülete előtt. Egy nyilatkozatot is közzé tettek: - A Csehszlovák Szocialista Köztrásaság budapesti nagykövetsége előtt éhség- illetve ülősztrájkot folytatók felhívása a cseh és a szlovák nemzethez: "Mi is részt vettünk a Vencel téri demonstráción, vagy megpróbáltunk eljutni Prágába, hogy veletek együtt tiltakozzunk a 20 éves normalizálás ideje alatt kialakult viszonyok ellen, és hogy együtt emlékezzünk meg a szégyenteljes 21-dik évfordulóról. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 4. folyt.
|
Mi, magyar demokraták úgy gondoljuk, hogy a múlt tisztázása nélkül nem tisztázhatjuk jelenünket sem, és nem tudjuk rendezni egymáshoz való viszonyunkat. Úgy véljük, hogy egyetlen kormány akciói sem választhatják el egymástól a nemzeteket. A mi akciónk célja nem a Csehszlovák Szocialista Köztársaság belügyeibe való beavatkozás volt, hanem csak bocsánatot akartunk kérni azért, amit a nyakunkba ültetett magyar kormány 21 évvel ezelőtt elkövetett. Kedves Barátaink Amint azt bizonyára jól tudjátok, néhány társunk augusztus 21-ikei közös tiltakozó akciónk óta még mindig letartóztatásban van. Tudnotok kell azt is, hogy azzal a szilárd eltökéltséggel utaztunk Prágába, hogy készek vagyunk bármilyen áldozat meghozatalára, hogy tisztázzuk végre ezt a kérdést. Tudnotok kell továbbá, hogy Prága most a világ figyelmének középpontjában áll, s hogy ez a mostani budapesti akció része azon további megmozdulások sorozatának, melyek során a világ szabad, vagy félig szabad nemzetei megpróbálnak segíteni Nektek abban, hogy Ti is kiharcolhassátok mindazt, ami a természettől fogva megillet benneteket. Veletek vagyunk, Ti is legyetek mivelünk " Mi sz vámi, vi esz námi - A felhívásnak többen, köztük Vahcler Tamás, Mécs Mónika és Buda Géza azzal kívántak súlyt adni, hogy éhségsztrájkot kezdtek Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt. A rossz idő ellenére is kitartottak egészen 29-ikéig, az őrizetbe vettek szabadon bocsátásáig. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 5. folyt.
|
A csehszlovák hatóságok két nappal később, augusztus 23-ikán, 300-tól 500 korona közti bírságra, és az ország azonnali elhagyására ítéltek a 9 őrizetbe vett magyar közül hetet. - Lantos Istvánt és Huber Pált a Magyar Televízió munkatársait. - Pesti Lászlót, a Fekete Doboz nevű ellenzéki videófolyóirat operatőrét. - Pataki Gábort, a Képes Hét, valamint Bodó Gábort, a Mai Nap fotóriporterét. - Kubinyi Gergelyt és Német Lászlót, a Fidesz tagjait. - Viszont továbbra is őrizetben tartották Deutsch Tamást, a Fidesz választmányának tagját és Kerényi Györgyöt, a Munkásszolidaritás Szakszervezeti Szövetség tagját. A csehszlovák hatóságok magatartása időközben nemzetközi botránnyá szélesedett. A lengyel és olasz külügyminisztériumban határozottan tiltakoztak Csehszlovákia varsói, illetve római nagyköveténél a lengyel és az olasz állampolgárok prágai bántalmazása ellen. Nyilatkozatban bírálták a magyar külügyminisztériumot, amiért az nem jár el hasonló határozottsággal. Ezekben a napokban nyilatkozatok, felhívások tömege látott napvilágot. Köztük egy nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez. - "21 évvel ezelőtt, 1968 augusztus 21-ikén a Varsói Szerződés öt tagállamának, köztük Magyarországnak csapatai eltiporták a csehszlovák reformmozgalmat. 9 évvel később a Charta 77 mozgalom ismét kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia értékei mellett. Ez a példa erőt adott a magyar demokratáknak. 1977-ben 34, 1979-ben már több száz magyar értelmiségi aláírásával tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 6. folyt.
|
Ez az esemény fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások elindításában. Azóta az állami szocialista világrend erőteljesen megbomlott Lengyelországban, Magyarországon és magában a Szovjetunióban is. És történelmi anakronizmusnak tartjuk azt, hogy az 1968-as bevonulás 21-ik évfordulóján, 1989. augusztus 21-ikén Prágában lezajlott tüntetést a csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák, lengyel, olasz és magyar demokratát, köztük a Fidesz aktívistáit a rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett, és ellenük eljárást szándékozik indítani. Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezési szabadság megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak azonnali szabadon bocsátását. Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának " - Ezt az augusztus 25-ikén közzétett nyilatkozatot kibocsátása napján mintegy 50 ismert magyar közéleti személyiség: iró, művész, ellenzéki politikus írta alá. Az elkövetkező napokban több százan csatlakoztak hozzájuk. Nemzetközi tiltakozás is kezdődött. Rockenbauer Zoltán, a Fidesz választmányának tagja, aki részt vett Párizsban a szabadságjogok meghirdetésének 200-ik évfordulója alkalmából meghírdetett nemzetközi ünnepségen, mintegy 200 aláírást gyűjtött. Köztük volt Jonesco román származású francia drámaíró, Susanne Sontag amerikai írónő, valamint Daniel Kis jugoszláv származású francia, és Eizensberger nyugatnémet író. A csehszlovák hatóságok magatartása alkalmat adott arra is, hogy csehszlovák és magyar független csoportok még közelebb kerüljenek egymáshoz. Megnyilvánul ez abban a közös nyilatkozatban is, amelyet a Charta 77 és a Szabad Demokraták Szövetsége hozott nyilvánosságra. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 7. folyt.
|
"Európa keleti felén minden évtizedben újjászületik a remény, hogy az elnyomás hosszú éjszakája után a szabadság otthonossá teszi földrészünk e sokat szenvedett táját. 21 éve Prága volt a remény fővárosa. A magyar csapatokat ugyanazok vezényelték ellene, akik korábban a saját népük ellen szövetkeztek a szovjet diktatúrával. Ma a világ kérdőn tekint a Varsóra, Moszkvára, Budapestre. Véget ér-e vajon az emberi nem véres és ostoba kalandja, amelyet kommunizmusnak neveztek. Az elnyomás rendszere Csehszlovákiában is inog, de a hatalom rettegve védi birtokát. A demokrácia csehszlovákiai és magyar barátainak titokban kell találkozniuk, hogy Prága rendőröktől hemzsegő utcáin megszoríthassák egymás kezét. Hiszünk benne, hogy reményeink ezúttal nem csalnak meg. Hogy a születő demokráciát ezúttal nem fenyegetik sem idegen tankok, sem honi rendőrrohamok, és nem temeti maga alá a 40 éves parancsuralom csődtömege sem. Hiszünk benne, hogy a demokrácia áthullámzik az országhatárokon és a diktatúrák napjai megszámláltattak Prágában, de Berlinben, Bukaresten és másutt is. Tíz éve mi, az állampolgári jogok csehszlovák és magyar elkötelezettjei először fogtunk össze, azóta küzdünk együtt e jogok megsértése ellen, az ember szabadságjogaiért. Össze kell fognunk a jövőben is a pártállam ellen a demokratikus jogállamért. A sovinizmus ellen, a nemzeti kisebbségek egyenjogúságáért, közösségi jogaiért. A levegőnket, vizeinket, erdeinket pusztító gazdálkodás, az eszelős nagyberuházások ellen, az emberi környezetért. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 8. folyt.
|
Prága, 1989. agusztus 21-ikén. A Charta 77 részéről: Dana Nemcova, Szasa Vondra. A Szabad Demokraták Szövetsége részéről: Kőszeg Ferenc. - Feltehető, hogy a Magyar Demokrata Fórum és a cseh Demokratikus Kezdeményezés nevű szervezet által alapított Magyar-Csehszlovák Együttműködési Bizottság augusztus 26-iki életre hívásában is szerepe volt a csehszlovák hatóságok magyar fiatalokkal szemben tanusított magatartásának. Mielőtt Kiss Gy. Csaba, a Magyar Demokrata Fórum országos elnökségének tagja ismertetné az alapító nyilatkozatot - amely mint hallani fogják, szintén követeli Deutsch Tamás és Kerényi György szabadon bocsátását - emlékeztetek rá, hogy az MDF már korábban is tiltakozott a letartóztatások ellen. - 1989. augusztus 26-ikán került sor Prágában a Magyar-Csehszlovák Együttműködési Bizottság első összejövetelére, amelyen a Magyar Demokrata Fórum és a Demokratikus Kezdeményezés képviselői vettek részt. A bizottság olyan időszakban kezdi el tevékenységét, amikor a magyar-csehszlovák kapcsolatok gyorsan romlanak. Ennek az az oka, hogy Magyarországnak és Csehszlovákiának eltérő a viszonya a Kelet- és Közép-Európában zajló folyamatokhoz, különösen pedig a demokráciához, a politikai és gazdasági prularizmushoz. Mindez fokozott erőfeszítésre ösztönzi a két ország demokratikus erőit, hogy a helyzet megváltoztatásáért munkálkodjanak, és megjavulhassanak a magyar-csehszlovák kapcsolatok. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 9. folyt.
|
Véleményünk szerint a magyar-csehszlovák barátság legfontosabb tényezői közé számít a két ország demokratikus erőinek az együttműködése. Az együttműködés alapvető feltétele, hogy mind a két ország kormánya betartsa a helsinki megállapodásokat, és a bécsi záródokumentumok rendelkezéseit. Szabadon kell tehát bocsátani a politikai foglyokat, a két magyar állampolgárt, akiket jelenleg Csehszlovákiában börtönben tartanak fogva. A magyar-csehszlovák kapcsolatok javítása érdekében felajánljuk további független csoportoknak is a bizottságunk munkájában való részvételt, és arra is törekszünk, hogy hivatalos szervezetek képviselőiből is szerezzünk tagokat. 1989. október 28-ikán, Csehszlovákia állami ünnepe alkalmából Prágában megrendezzük a Csehszlovák-Magyar Együttműködési Bizottság ülését, amelyet a csehszlovák-magyar megbékélés és együttműködés kérdéseinek fogunk szentelni. A Csehszlovák-Magyar Együttműködési Bizottság tagjai egymás lehető legjobb kölcsönös tájékoztatására fognak törekedni, és ezzel lehetővé teszik népeink valóságos érdekeinek megismerését, azoknak az ideiglenes nézeteltéréseknek az áthidalását, amelyek a magyar és csehszlovák kormány eltérő szemléletéből következnek. A Demokratikus Kezdeményezés nevében: Emanuel Mandler, Karel Srp, Bohumil Dolesal. A Magyar Demokrata Fórum nevében: Bíró Zoltán, Joó Rudolf, Kiss Gy. Csaba (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 10. folyt.
|
- Tiltakoztak Deutsch Tamás és Kerényi György letartóztatása ellen a különféle független pártok, országos és vidéki szervezetei is. Az MSZMP reformkörei is követelték a két prágai börtönben tartott magyar fiatal szabadon bocsátását. Az MSZMP-nek azonban olyan, szervezetbe tömörült tagjai is vannak, akik a csehszlovák hatóságok magatartását helyeslik. Íme a Magyar Nemzet augusztus 29-iki számában közzétett nyilatkozatuk: - "A Szocialista Demokrácia Frontja elnöksége soron kívül megvitatta hazánk külpolitikai kapcsolatának jelenlegi helyzetét, annak alakulását. Elítéljük a Fidesz és más csoportok 1989. augusztus 21-ikén, Prágában a Vencel téren elkövetett beavatkozását Csehszlovákia belügyeibe. Jószomszédi viszonyról beszélünk, és ugyanakkor az ország vezetőinek széthulló politikájával ártunk baráti kapcsolatainknak. Kijelentjük, hogy a Fidesz akciója felelőtlen provokáció volt a két nép barátsága ellen, mindez ártott hazánk demokratikus törekvéseinek. Úgy hisszük, nincs a világon olyan kormány, mely védtelenül nézné a belügyeibe való beavatkozást, de nem nézhetjük tétlenül saját kormányunk tehetlenségét sem. Határozottan követeljük bel- és külpolitikánk megszilárdítását, az országos vezetők tehetetlenségének megváltoztatását." - Ehhez a nyilatkozathoz - amelyet, ismétlem, a Szocialista Demokrácia Frontja elnöksége adott ki -, nem csupán műsorunk címében vállalt kötelezettségünk miatt nem kívánunk kommentárt fűzni. A hivatalos csehszlovák sajtó egyébként ugyanúgy nyilatkozott egész idő alatt az ügyről, mint az imént felolvasott közlemény magyar sztálinistái. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 11. folyt.
|
Ha abból indulunk ki, hogy milyen tapsot kapott a Vencel téren Kerényi György, és hogy beszéde után ütemes tapssal, Éljenek a magyarok , Éljenek a magyarok kiáltással juttatta kifejezésre véleményét a több ezer főnyi tömeg, feltételezhetjük, hogy a Charta 77 most következő nyilatkozata ezúttal is jobban fejezi ki a tömegek véleményét Csehszlovákiában, mint a Rudé Pravo, vagy a prágai rádió. - Levél a Fideszhez. 1989. agusztus 26-ika. A Charta 77 1989-es dokumentuma: "Kedves Barátaink Köszönetet szeretnénk mondani Nektek, és egyúttal tiszteletünket nyilvánítjuk ki abból az alkalomból, hogy közületek sokan nemrég Prágába jöttek, hogy nem kis személyes kockázatvállalással az összes fiatal és független gondolkodású magyar nevében nyilvánosan tiltakozzatok a Csehszlovákia elleni 21 év előtti invázió és az abban való magyar részvétel ellen. Közülünk sokan már augusztus 21-ikén börtönben voltak, vagy másképpen tartottak bennünket fogva, ezért nem volt lehetőségünk arra, hogy személyesen mondjunk köszönetet Nektek. Fogadjátok hát legalább utólag köszönetünket. Prágai jelenléteteket úgy értelmezzük, mint népeink jószomszédi kapcsolataira, a közös európai ház felépítésére irányuló igyekezetet. Ezért, ha lehet, még erélyesebben tiltakozunk sok magyar, lengyel, csehszlovák, NDK, NSZK, jugoszláv, holland és csehszlovák állampolgár indokolatlan és erőszakos őrizetbe vétele ellen. Hisz ők augusztus 21-ikén Prága utcáin nem tettek egyebet, mint hogy véleményüknek békés módon adtak hangot. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 12. folyt.
|
Szeretnénk kifejezni szolidaritásunkat mindazon magyar állampolgárokkal, akik a csehszlovák hatóságok eljárása elleni tiltakozásul éhség-, illetve ülősztrájkot folytattak a budapesti csehszlovák külképviselet épülete előtt." Tomas Hradilek, Dana Nemcova, Szasa Vondra, mindhárman a Charta 77 szóvivői. - Közben a múlt szombaton, augusztus 26-ikán, a Prágában valóban minden követ megmozgató Taba Lajos főkonzulnak sikerült beszélnie a két letartóztatottal. Deutsch Tamás elmondta, hogy őrizetbe vételekor a rendőrök tetlegesen bántalmazták, de azóta nem követtek el ellene erőszakot. Kerényi Győrgy pedig kijelentette, hogy továbbra is az a véleménye: magatartásukkal nem sértették meg Csehszlovákia szuverenitását, csupán azt juttatták kifejezésre más szavakkal, ami a hivatalos magyar kormánynak is véleménye. Taba Lajos főkonzul egyébként felajánlotta biztosítékát, hogy a két magyar fiatalember nem vonja ki magát a csehszlovák igazságszolgáltatás döntése alól, amennyiben tárgyalásuk előtt szabadon bocsátanák őket. Közölte azt is, hogy az esetleges pénzbüntetést a prágai magyar nagykövetség előlegezi. A csehszlovák hatóságok nem fogadták el javaslatát. Hétfőn, augusztus 28-ikán formálisan is úgy döntött az illetékes bíróság, hogy a vádlottaknak börtönben kell kivárniuk a másnapra, augusztus 29-ikére kitűzött tárgyalást. (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 13. folyt.
|
Csehszlovákia budapesti nagykövetsége előtt tovább folytatták a Fidesz tagjai tiltakozó ülő- és éhségsztrájkjukat. A hideg, esős idő ellenére is kitartottak, pokrócba burkolva. Lángh Júlia kedden, augusztus 29-ikén délután készített rövid interjút az egyik éhségsztrájkolóval, Wachsler Tamással: - Egészségileg hogy vagytok? - Remélem, még mindenki bírja, de jó volna, hogyha már abba lehetne hagyni minél hamarabb. - Éjjel már négy embernek kórházban kellett lennie. - Igen, bent voltam én is. - Melyik kórházban? - A Péterfy Sándor utcai kórházban. Infúziót akartak adni, de ezt visszautasítottuk, és ezek után csak annyi volt az értelme, hogy megvizsgáltak, hogy rendben vagyunk-e. - Mit szól az utca népe, mit szólnak a környék lakói a követség előtti ülősztrájkhoz és éhségsztrájkhoz? - A reakcióknak a nagy része alapvetően pozitív. Jönnek az emberek mindenfelől, volt aki Esztergomból jött fel, hogy letegyenek egy üveg üdítőt, valamennyi élelmiszert azoknak, akik nincsenek éhségsztrájkban. Az elhaladó autók rendszeresen dudálnak, és a V-betűk integetnek kifele az ablakon, tehát velünk vannak. De előfordulnak ilyen negatívabb reakciók is, és valószínűleg provokátorok is jönnek időnként. - A követség dolgozóival semmiféle kapcsolat nincsen? - Nem állunk velük kapcsolatban most. - Ahhoz, hogy információkat kapjatok a prágai perről, budapesti hivatalos szervekkel kapcsolatban vagytok? (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 15. folyt.
|
- Készségesnek mutatkoznak? - Igen, alapvetően. Mi úgy gondoljuk, hogy a Külügyminisztériumnak a koncepciója alapvetően hibás, ami a kezdetektől jelentkezik, tehát én meg vagyok róla győződve, hogy egy kezdeti, keményebb reagálással el lehetett volna kerülni ezt az egész színjátékot. De szóval ilyen tekintetben nincsen velük gond. Tehát a kommunikáció folyamatos és kielégítő. - Lángh Júlia interjúját hallották Wachsler Tamással. Augusztus 28-ikán egyébként az addig nagy türelmet tanúsító magyar külpolitika is keményebb hangra váltott, mint hallották az interjúban. Horn Gyula külügyminiszter magához rendelte Csehszlovákia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét, és közölte vele: A magyar fél tiltakozik az augusztus 21-iki prágai tüntetések során őrizetbe vett két magyar állampolgárral szemben tanúsított eljárás miatt. Érthetetlennek tartja, hogy a csehszlovák hatóságok a két magyar állampolgárt a prágai magyar nagykövetség konzulja által felajánlott garanciák ellenére is fogva tartják, miközben az ugyancsak őrizetbe vett csehszlovák, illetve más külföldi állampolgárokat kivétel nélkül szabadlábra helyezték. Horn Gyula hangsúlyozta: a csehszlovák hatóságok eljárása azzal a veszéllyel jár, hogy Deutsch Tamás és Kerényi György cselekedeteit a valóságosnál súlyosabbnak minősítik. Kifejezésre juttatta reményét és kívánságát, hogy az illetékes csehszlovák szervek körültekintően, humánusan járnak el az ügyben. Még aznap, hétfőn este megérkezett a prágai válasz. A csehszlovák külügyminisztériumba kérették dr. Hankó Jánost, a prágai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét. Közölték vele: (folyt.)
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- A prágai tüntetés dokumentumai - 16. folyt.
|
A csehszlovák hatóságok eljárása összhangban van az ország törvényeivel és a nemzetközi egyezményekkel. Deutsch Tamás és Kerényi György - így a hivatalos prágai álláspont - súlyosan zavarták Csehszlovákia közbiztonságát, visszaéltek Csehszlovákia vendégszeretetével, megsértették Csehszlovákia törvényeit és jogi előírásait. Felszólították a magyar ügyvivőt, hogy a magyar hatóságok biztosítsák a nyugalmat és rendet a budapesti csehszlovák nagykövetség előtt. Ebben a feszült hangulatban került sor aztán kedden, augusztus 29-ikén délelőtt fél tizenegykor a tárgyalásra. Az ítélet ismert. Deutsch Tamást és Kerényi Györgyöt 5-5000 korona pénzbüntetésre ítélték és kötelezték őket Csehszlovákia azonnali elhagyására. Magyarországon azóta úgy ünneplik őket, mint akik sokat tettek a két nép kibékülése, egymás megértése érdekében. A pénzbüntetés kifizetésére a Fidesz gyűjtést kezdeményezett. Mától kezdve "adj egy koronát " jelszóval gyűjtés indult a főváros különböző pontjain. Egy koronát, vagyis 2,20 forintot kérnek minden magyar állampolgártól és azt, hogy ezzel az adakozással juttassa kifejezésre szolidaritását aziránt a két fiatalember iránt, akik nyolc napot töltöttek csehszlovák kommunista börtönben azért, mert virággal és nem tankkal érkeztek a Vencel térre. +++
1989. augusztus 30., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|