|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
,,Adj király demokráciát ,, Választások Jordániában 1. rész
|
1989. november 15. szerda (MTI-Press) - A jordániai választásokat csak a jordániai politika szemszögéből lehet megítélni. Igaz, a nyolcvan képviselői mandátumért végül is 649 képviselőjelölt versengett (közöttük először tizenkét nő, de egyiküket sem választották meg), hivatalosan nem indultak pártok s inkább személyek vetélkedtek.
Valójóban bonyolultabb a helyzet, s kirajzolódtak bizonyos erővonalak. A legnagyobb sikert a különböző iszlám fundamentalista irányzatok érték el. A Muzulmán Testvériség, amelyet betiltottak az országban, jótékonysági szervezetként jelentkezett, s akár minden negyedik helyet is magáénak mondhat a nyolcvan tagú képviselőházban. A palesztinok - noha a lakosság csaknem fele palesztin származású - közvetlen jelölést nem tettek, a Felszabadítási Szervezet szándékosan kerülte ezt. Izraelben ugyanis gyakran állítják, van már palesztin állam, s ez Jordánia, márpedig egy palesztin lista óhatatlanul ezt az érzést erősítené. Azért akadtak a PFSZ-hez közelálló jelöltek, hatan Havatme Demokratikus Frontjához kötődtek, vagy nyolcan az illegalitásból kilépő kommunistákhoz. Voltak a baathistákoz, valamint az arab nacionalista irányzatokhoz húzó indulók is. A mandátumok 23 százalékát különben keresztény, beduin és a cserkesz lakosság küldötteinek tartják fenn, noha rányuk csak 10 százalék. Viszont különösen királyhűek. Az új parlament összetételénél ezért érdekesebbek a választás körülményei. Az utolsó általános választásokat 1967 áprilisában tartották, tehát még a júniusban Izraelhez került Ciszjordánia részvételével. A parlamentet 1974-ben feloszlatták, 1984-ben pótválasztásokkal kiegészítve újjáalakították, majd tavaly végleg szélnek ersztették. Most először választanak tehát törvényhozást kizárólag a Jordán keleti partján. Ez a törekvés egybeesett a szükséghelyzettel: az idén áprilisban a gazdasági elégedetelenség politikai mozgalommá csapott át Jordánián. A másik part felkelésére célozva keleti Intifádának nevezték. Ez engedményekre sarkallta a királyi udvart. Szabadon engedték a politikai foglyokat (csupán az a hetven személy van még rács mögött, aki megpróbált fegyveresen áthatolni a megszállt területekre); lazítottak a sajtóellenőrzésen; kiírták a választásokat. (folyt.)
1989. november 15., szerda 11:37
|
Vissza »
|
|
Választások Jordániában (2. rész)
|
A kampányban sok olyasmi elhangzott, amiért egy éve még szigorított börtön járt volna. (Egyetlen példa az ammani lapok beszámolója alapján: a főváros ötödik választókerületében az egyik jelölt, Ali Sleiman banktisztviselő így szólt a hallgatóságához: - ,,Miért nem szabad nálunk hangosan és szabadon gondokodni?,,) Közben kormányfők és miniszterek sűrűn cserélődtek, de a nagy túlélő (fizikailag a kilenc merénylet, politikailag a válságszakaszokat tekintve), az ország kulcsfigurája, Husszein király maradt. Sőt a jelek szerint megerősödhetett. A lakosság láthatta az ,,adj király demokráciát ,, elnevezésű jordániai játék sikerét s az új parlament tagolatalansága, szétszórtsága nyilván felértékeli az uralkodót, mint nemzeti integrációs vezetőt. A szelet mintha kifogták volna a vitorlából, de ez a szél aligha szűnik meg fújni. Az igazán nagy kérdés, hogy mi következik most a választások nyomán. Mennyire izmosodnak a demokrácia hadállásai, lehet-e a folyamatokat szigorúan ellenőrzött vágányokon tartani. Ráadásul Jordánia belpolitikai krízisei mindig a térség, a Közel-Kelet szélesebben vett válságán belül bontakoztak ki, s nem elválaszthatóak a palesztin problematikától sem. +++ Réti Ervin - MTI-Press
1989. november 15., szerda 11:39
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|