 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
 |
Népszavazások Spanyolországban 1.
|
Madrid, 1989. november 15. szerda (MTI-Panoráma) - Spanyolországban a népszavazás intézménye meghatározó szerepet játszott a diktátor halálát követő demokratikus kibontakozásban. Franco generalisszimusz elhunyta után egy év és 25 nap telt el az első referendumig, amikoris Hispania lakosságát a politikai reform szükségességéről kérdezték meg. Beszédes adatok tárták fel az akkori bonyolult társadalmi képletet, világították meg egy ország megtisztulásának fontos mozzanatát.
Miközben a letűnt korszak hívei - fénykorában több mint
egymillió tagot számlálta francoista mozgalom - a ,,nem,, szavazatra
mozgósítottak, addig a kommunisták, végzetes baklövéssel, a
tartózkodás mellett agitáltak. A szavazati joggal rendelkezőknek
végülis a 22,6 százaléka tartózkodott az 1976. december 15-én
megrendezett referendumon, a ,,nem,, voksok aránya pedig mindössze
2.6 százalékos volt. A szavazók 94.2 százaléka igent mondott a
politikai reformra. A politikai reformról szóló törvényt egy
hónappal korábban a cortes, a régi rendszerből örökölt spanyol
parlament már jóváhagyta, s a népszavazás lényegében a cortes
döntését szentesítette, utat nyitott a többpárti választások és a
kétkamarás törvényhozás létrehozása előtt.
Az események ettől kezdve felgyorsultak: 1977. február másodikán
rendelet jelent meg a politikai pártok legalizálásáról. Egy hónappal
később a kormány elismerte a sztrájkjogot. Július 28-án
Spanyolország kérvényezte felvételét az Európai Gazdasági
Közösségbe. Novemberben elkészült az alkotmány tervezete.
Decemberben megszüntették a fogamzásgátló szerek használatának
büntetését.
Az új alaptörvényről szóló népszavazásra 1978. december 6-án
került sor. A tartózkodás aránya itt már nagyobb volt: 32,8
százalékos, ami 8.7 millió állampolgárt jelentett. A 17.8 millió
szavazó 87.9 százaléka mondott igent az alkotmányra, ellene pedig
7.8 százalék voksolt. Ez az alkotmány a második világháború utáni
Nyugat-Európa országainak példáiból merített, és pluralista
állam-modellt választott, amely a parlamenti monarchiában a
központosított hatalomgyakorlás elutasítása mellett az egységes
akarat érvényesítését hirdette. A kapitalista piacgazdaság mellett
ennek a rendszernek az alappillére a közmegegyezés, amely elveti a
radikális szélsőségeket, a törést kiváltó összecsapásokat. Az
alkotmány a referendumról, mint a különleges súlyú döntéseket
megelőző népi akaratnyilvánításról tesz említést. (folyt.)
1989. november 15., szerda 09:51
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|