Rendszerváltás és az MTI

	A szép búcsú reményében (1. rész)
Gáll András, az MTI kiküldött munkatársa jelenti: 1989. november 15. szerda (MTI) - Úgy látszik, Spanyolországban nincs érdektelen futballmeccs. A rendezők előzetes félelmei nem igazolódtak a szerdai, sevillai Spanyolország - Magyarország világbajnoki selejtezővel kapcsolatban, mert ha telt ház nem is lett - ,,hála,, a délután 15 órai kezdési időpontnak -, azért sokezren foglaltak helyet a Ramon Sanchez Pizjuan-stadion lelátóin. Már délelőtt a város utcáit járták a piros-sárga spanyol és zöld-fehér andalúz zászlókat lobogtató szurkolók, akik - tanulva a dánok és az angolok példájából - még az arcukat is nemzeti színűre pingálták. A spanyol válogatott nem sokkal a kezdés előtt érkezett meg a várostól 20 kilométerre fekvő Hotel Oromanából. A magyaroknak csupán át kellett sétálniuk a stadionnal átellenben épült Hotel Los Lebrerosból. A gondos rendezők azonban még erre a 150 méteres útra is autóbuszt bocsátottak Bognárék rendelkezésére. A hangulatot nem javította az utánpótlás együttes délelőtti megérkezése. Nem csoda, a fiatalok kedden este kikaptak Benidormban, s ezzel ki estek. A nagyválogatott egyik csatára, Kovács Kálmán mindenesetre megjegyezte a liftben reggelihez menet: ezzel a 0:1-es eredménnyel ő is kiegyezne. (Ehhez csak annyi kommentárt lehet fűzni: furcsa az olyan labdarúgó, aki már eleve a vereség tudatában lép pályára.) Az öltözőfolyosón, a szövetségi kapitányokkal beszélgetve semmilyen összeállítási furcsaságra nem derült fény, mindkét szakember az előre megadott összeállításban küldte pályára csapatát. Spanyolország: -------------- Zubizarreta - Chendo, Juanito, Sanchis, Jimenez - Michel, Milla, Fernando, Villarroya - Manolo, Butragueno Magyarország: ------------- Disztl - Simon, Pintér, Bognár Z., Keller - Kozma, Kovács E., Bognár Gy., Szekeres - Fischer, Kovács K. A játékvezető a francia Gerhard Biguet volt. (folyt.köv.) 1989. november 15., szerda 15:03
Vissza »

	A szép búcsú reményében (3. rész)
Fordulás után az ibériaiak saját térfelüket szállták meg, nem mintha tartanivalójuk lett volna a vendégektől, csupán arra vártak, hogy hosszú labdákkal beindítsák két ékjüket. Ebben az időszakban a magyar lescsapda jól működött, jobbára magyar lábakon vándorolt a labda, helyzetig azonban nem jutottak el Fischerék. Az 53. percben Michel 11 méteres lövését Disztl lábbal, spárgázva hárította. A 64. percben Bognár Gy. kezdő játékos módjára csetlett-botlott, elveszítette a labdát. Butragueno pár lépés után Fernandót futtatta, és a középpályás 14 méterről a kapu közepébe helyezett (4:0). Négy perc múlva Keller indította a csereként beállt Bácsit, aki 7 méterről kevéssel helyezett a bal kapufa mellé. Rá 5 percre újra az U. Dózsa debütánsa veszélyeztetett, 16 méteres lövését Zubizarreta vetődve hárította. A hazaiak tessék-lássék alapon játszottak, különösebb erőfeszítéseket nem tettek már, hagyták, hadd teljenek a percek. VB-selejtező, európai 6. csoport: Spanyolország - Magyarország 4:0 (3:0) -------------------------------------- Sevilla, 50 000 néző, v: Biguet (francia) gólszerzők: Manolo (8. p.), Butragueno (25.), Juanito (41.), Fernando (64.) cserék: Manolo helyett Julio Salinas, Michel helyett Eusebio (mindkettő a 67. percben), illetve Fischer helyett Bácsi (64.), Bognár Gy. helyett Szalma (90.) sárga lap: Pintér (40.) (folyt. köv.) 1989. november 15., szerda 16:46
Vissza »

	A szép búcsú reményében (4. rész)
A futball rendkivül egyszerüen áttekinthető játék, egyebek között ennek is köszönheti világszerte hallatlan népszerüségét. A Sevillában történtek után azonban meg kell kérdőjelezni ezt az állitást, ugyanis Bicskei Bertalan szövetségi kapitány - amikor beért az öltözőbe - a következőket mondta: - Az én időmben még egyszer sem játszott ilyen jól a magyar csapat Ezek után csak egyre gondolhat a tudósitó: nem ugyanazt a mérkőzést látták... A magyar válogatott ugyanis csapnivalóan futballozott, az elképzelésnek még a szikráját sem lehetett felfedezni játékában, a két cserével együtt pályára lépett 13 labdarugó közül egyedül Bácsi Sándor nevét lehet megemeliteni, aki beállása után két pompás lövéssel és egy fejessel vétette észre magát. A többiek? Disztl Péter - talán még nem heverte ki a Benficától kapott 9 gól okozta sokkot - szerepeltetése valószinüleg hiba volt. A védelemben az ujonc Simon mellett Keller állta meg ugy ahogy a helyét. A többiek csak futkároztak, mint pók a falon A középpályán Kozma tévedés, Bognár György pedig élete leggyengébb teljesitményét nyujtotta válogatott mezben. Mindketten gólpasszt adtak - csak az a baj, hogy az ellenfélnek. A kéttagu ,,csatársorról,, szinte semmit sem lehet mondani. Akadtak ugyan lehetőségeik, de Fischer és Kovács is elpuskázta azokat. Sommásan talán azt lehetne irni, hogy a magyarok asszisztáltak a spanyol fiestához, ahhoz a remek előadáshoz, amellyel Luis Suarez kapitány tanitványai világbajnoki döntőbe jutásukat ünnepelték. Mit lehet mondani erről a spanyol csapatról? Csak a legjobbakat. Az a szakvezető, amely három ilyen ujoncot ,,akaszthat le,, a fogasról, mint Juanito, Fernando és Milla, annak irigylésre méltó a helyzete. A három debütáló közül ketten góllal mutatkoztak be, semmivel sem tüntek szürkébbnek, mint a világhirü Butragueno, vagy Michel és Sanchis. Butragueno egyébként ,,külön szám,,. Valószinüleg ott van a világ legjobb három csatára között, semmi sem látszott rajta sérüléséből, akkor és ugy került helyzetbe, ahogy akart. A sevillai közönség nem véletlenül viseli immár 25 éve a spanyol válogatott tizenkettedik embere megtisztelő elnevezést. Most ugyan csak félház volt a sevillai arénában, de az a 50 000 ember is olyan hangulatot produkált, ami mesébe illő. El lehet képzelni, mi volt itt hét évvel ezelőtt, az 1982-es Mundial idején... (folyt.köv.) 1989. november 15., szerda 17:44
Vissza »

	A szép bucsu reményében (5. rész)
A szakvezetők mérkőzés utáni nyilatkozatai: Luis Suarez: - Megnyugodtam, jó uton járunk. Nagyszerü tartalékok, beugrásra kész fiatalok állnak a rendelkezésemre, nem kell tartanom a jövő évi világbajnokságtól. Több mint egyéves kapitányságom egyik legjobb játékát produkálta a csapat, köszönet nekik és a közönségnek. A magyarokról nem akarok elmarasztalóan nyilatkozni. Csak annyit mondhatok, hogy az első gól után szétestek, összeroppantak, feladták. Bicskei Bertalan: - Ismétlem, nem játszottunk rosszul, csak éppen a gólokat a spanyolok rugták. Egyébként a spanyol válogatott döntő szerepet fog játszani a Mondialén, szerintem körülbelül az olaszokkal állnak egy szinten. Az pedig a világszinvonal a javából. Szivesen cserélnék egy olyan szövetségi kapitánnnyal, mint Luis Suarez, akinek 20-25 egyforma képességü játékos áll a rendelkezésére. Ezek után az MTI munkatársa feltette az ilyenkor kötelező kérdést a kapitánynak: hogyan tovább, marad-e még jelenlegi posztján? - Értesültem róla, hogy otthon nagy a nyomás, sokan a lemondásomat követelik. Most csak annyit mondhatok, hogy rövidesen meglátjuk, mi lesz. Dr. Laczkó Mihály, az MLSZ elnöke: - Szégyenletes ez a teljesitmény, komolyan mondom, hogy már az első gólnál - amikor Kozma kiugratta Manolót - kishiján szivinfarktust kaptam. Természetesen megvan a véleményem a látottakról, Bicskei edző felelősségéről, de egyelőre, forró fejjel erről még nem szeretnék beszélni. Majd otthon, igen rövid időn belül.+++ 1989. november 15., szerda 17:47
Vissza »