|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
Népszavazás és választás Szerbiában
|
----------------------------------- München, 1989. november 15. (SZER, A mai nap) - Szerbiában vasárnap törvényhatósági választást és népszavazást tartottak, elsősorban a tagköztársaság elnökének személyéről. Mint az várható volt, a népszavazáson a szerb pártelnök: Milosevics bizonyult a legnépszerűbb politikusnak. A vasárnapi szavazást a szerb sajtó demokratikusnak minősítette, de - mint ezt Végvári Viola jelentéséből hallani fogják -, legfeljebb egyfajta sajátos szerb demokráciáról lehetne beszélni. - A Szerbiában vasárnap megtartott népszavazáson Szlobodan Milosevics győzőtt. A ma közzétett, csaknem végleges adatok szerint megszerezte a szavazatok több mint 86 százalékát, ami azt jelenti, hogy ő marad a legnagyobb tagköztársaság elnöke, amely tisztségre kinevezéssel került a tavasszal. Rajta kívül még hárman szerepeltek a listán, köztük a magyar - de magyarul alig beszélő - Kertész Mihály. Ő a szavazatok fennmaradó 14 százalékából 5,5 százalékot szerzett. Szerbiában vasárnap valójában előrehozott helyhatósági és köztársasági parlamenti választásokat tartottak -, a népszavazást úgyszólván az utolsó pillanatban rendelték el. Hangsúlyozom: népszavazásról volt szó, amelynek végeredménye semmire sem kötelezi a Szerb Köztársaság parlamentjét, amely kinevezi - a végeredményben a párt által állított - jelöltet. A szerb sajtó és a hírközlő szervek nyomatékkal hangsúlyozták a szavazás minden eddiginél demokratikusabb voltát. Formailag ez valóban igaz, hiszen eddig sohasem történt még meg, hogy az állampolgár egy magasrangú politikusról közvetlenül és titkosan nyilvánít véleményt. Sántít azonban a tartalom, mert a népszavazás senkit semmire nem kötelez. Nem is kötelezhet, hiszen a választási törvény nem irányoz elő ilyen választási formát. (folyt.)
1989. november 15., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|