|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
A demokrácia szavazólapja 2.
|
A közjogi köntösben megjelenő, de politikai jelentőségét tekintve nagy horderejű kérdések meggyőzően bizonyították a honatyák számára az Alkotmánybíróság felállításának szükségességét, ám ennek hiányában a törvényalkotóknak saját jogértelmezésükre kellett hagyatkozniuk. Döntésük azonban jó kompromisszumnak látszik. Az Országgyűlés nem fogalmazta át a négy kérdést, de annak ódiumát sem vállalta, hogy az állampolgárok tájékozatlanok maradjanak, hogy ne ismerjék meg a népszavazás eredményének lehetséges következményeit. Úgy ítélték meg: a többség nincs tisztában azzal, hogy ha az Országgyűlési választások után kerülne sor az elnökválasztásra, akkor az állampolgárok közvetlenül már nem is választhatnának elnököt. A törvény előírása szerint ugyanis erre az Országgyűlés a jogosult. Magyarán a népszavazás sajátos csapdája az, hogy a köztársasági elnökválasztást épp a népszavazás teszi kockára. A kérdés alá ezért került a következő magyarázó szöveg: "Amennyiben Ön igennel szavaz, azt támogatja, hogy a köztársaság elnökét ne a lakosság, hanem majd az Országgyűlés válassza meg, ha nemmel szavaz, akkor azt támogatja, hogy a Köztársaság első elnökét közvetlenül a lakosság válassza meg" A parlament tehát úgy döntött, november 26-ra kitűzte a népszavazást. Ezzel a nép először jutott olyan helyzetbe, hogy közvetlenül mondhat véleményt az őt érintő fontos politikai, közjogi kérdésekről. A lakosság azonban akár igennel, akár nemmel válaszol november utolsó vasárnapján a feltett négy kérdésre, úgy gondoljuk, mindenképpen a demokratikus magyar jogállamra szavaz. Annak új, sarkalatos törvényeinkben testet öltő játékszabályaira, kialakulóban lévő alkotmányos garanciáira. Ennek felismerése emeli igazából magasan a pártpolitikai megfontolások fölé a novemberi referendumot. (MTI-Press) kl/pé B.L.
1989. november 1., szerda 14:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|