|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (1. rész)
|
1989. október 2O., péntek - Az MSZP Elnöksége javasolja október 23-a nemezeti emléknappá nyilvánítását, felhívja a párt tagjait és szervezeit, hogy a kongresszus állásfoglalásának szellemében emlékezzenek meg a 33 éve történtekről, a barrikád mindkét oldalán elesettekről, 1956 áldozatairól - - hangsúlyozza az MSZP kongresszusának a nemzeti megbékéléssel kapcsolatos állásfoglalása, amelyet pénteki ülésén véglegesített a párt elnöksége. A tanácskozást követően az elnökség két tagja, Kósa Ferenc és Vass Csaba vállalkozott arra, hogy a párt országos központjában találkozzon a hazai és a nemzetközi sajtó munkatársaival, s válaszoljon a napirenden szereplő témával kapcsolatos kérdéseikre.
Kósa Ferenc utalt arra, hogy a régi párt reformerői januárban már kezdeményezték a történelmi megítélés megváltoztatását. A kongresszuson egy állásfoglalás-tervezetet hagytak jóvá a küldöttek, s az elnökségre hárult a véglegesítés feladata. Vass Csaba hozzátette: az MSZP nem vállalta fel a politikai kontinuitást; újraértékeli a történelmi eseményeket. Ennek folyamataként jutott arra az elhatározásra, hogy a nemzeti megbékélés napjaként október 23-át javasolja. November 4-e kapcsán az elnökségi tagok utaltak az állásfoglalásra, amely leszögezi: semmilyen hatalomnak nincs joga egy nép társadalmi-politikai törekvéseit külső katonai beavatkozással meghiúsítani, ezért a párt elhatárolja magát az 1956 október-novemberi szovjet katonai beavatkozástól. Ellenzi az államok ügyeibe való külső beavatkozás minden formáját, a szuverenitás korlátozását. Az MSZP megítélése szerint a november 4-i beavatkozás politikai hiba volt, ezért is alkalmasabb dátumnak tartják a nemzeti megbékélés napjának október 23-át. Azzal összefüggésben, hogy a párt kezdeményezi: a Minisztertanács intézkedjék az alaptalanul elítéltek jogi és erkölcsi felmentésén kívül a méltányos és a társadalom által is elviselhető anyagi jóvátételről is, elhangzott, az elnökségen belül működik egy, a párt gazdasági ügyeivel foglalkozó bizottság, amely elvégzi a konkrét számításokat ez ügyben. Az eredményről tájékoztatást terveznek. Bejelentették azt is, hogy október 23-áról a politikai realitások alapján emlékezik meg az MSZP, beszédet nem tartanak. A megemlékezés kezdeményezői az ellenzéki kerekasztal pártjai. (foly.tköv.)
1989. október 20., péntek 19:45
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Nemzetközi sajtótájékoztató az MSZP elnökségi üléséről (2. rész)
|
Azokon a helyeken azonban, ahol a párt tagjai erre felkészültek, a történelmi folyamatosság szemlélete alapján, méltóképpen felidézik majd a nap eseményeit, szólnak következményeiről. Utaltak arra: választóvonal is e nap megítélése, de nemcsak az ellenzéktől választja el a pártot, hanem az ultrakonzervatív erőktől is. A Szabad Európa Rádió munkatársa úgy vélekedett, hogy október 23-a nemzeti ünnepnappá nyilvánítása március 15-ével szembeni kijátszás lenne. Kósa Ferenc kijelentette: véleménye szerint mindkét nap - és augusztus 2O-a is - fontos esemény volt Magyarország történelmének alakulásában. Szerencsétlen dolog lenne valamiféle suta politikai értelmezés miatt akármelyik dátumot kiszorítani a másik kettő miatt. Október 23-át helyére kell tenni a maga valóságos világtörténelmi értékrendje szerint. Bár nem szorosan a napirendhez tartozó kérdést tett fel az MTI munkatársa, mindkét elnökségi tagnak volt mondanivalója az MSZMP megszünését kétségbe vonó megnyilatkozásokkal kapcsolatban. Kijelentették: az MSZMP jogilag megszűnt. Ha azonban egykori tagjai mégis az MSZMP-t kívánják pártjukként megjelölni, ez úgy lehetséges, ha jelzőt illesztenek a név elé, s ismét belépnek a pártba. Kiegészítésként hozzátették azt is, hogy szerencsés lenne, ha Új MSZMP, vagy más néven megalakulna egy, az MSZP-től balra álló párt. Ebben az esetben a pártvagyont megosztanák, mert az utódpárt senkit nem akar kirekeszteni az elődpárt anyagi javaiból. A pártszervezetek munkahelyi jelenlétével kapcsolatos parlamenti döntést az elnökség tudomásul vette - hangzott el végül -, az e körül folyó viták ma már csak álvitának tekinthetők. Az MSZP vezetése egyébként semmilyen utasítással nem látja el a párttag országgyűlési képviselőket, azok szuverén módon vesznek részt a törvényhozás munkájában. (MTI)
1989. október 20., péntek 19:49
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|