|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (6. rész)
|
Befejezésül elmondta, hogy egyetért a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság jelentésében foglaltakkal, s megfontolásra ajánlotta az Országgyülésnek az Alkotmánybíróság székhelyének Budapesten kívüli felállítását szorgalmazó javaslatot. Horváth Jenő, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság ------------ előadója elöljáróban kifejtette: az Alkotmánybíróságról szóló törvénytervezet hosszas és alapos bizottsági vitájában arra törekedtek, hogy érdemi módosító javaslataik ne érintsék a politikai egyeztető tárgyalásokon született megállapodásnak az Alkotmánybíróság létrehozására, az alkotmánybírák megválasztásának módjára, illetve az Alkotmánybíróság felállításának végleges időtartamára vonatkozó tételeit. E javaslatok közül példaként hármat említett. Az első az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozó előzetes vizsgálatokkal függ össze. Mint mondotta: még a tudomány is vitatkozik azon, hogy megadassék-e az Alkotmánybíróság számára az előzetes vizsgálat lehetősége törvényjavaslat, már elfogadott, de még ki nem hirdetett törvény, az Országgyűlés ügyrendje és nemzetközi szerződések egészének alkotmányellenességéről. Ez ugyanis paradox helyzetet teremthet: az Alkotmánybíróság a törvény egészéről kimondja, hogy nem ütközik alkotmányba, a törvény elfogadását követően azonban egyes részletei - a változó körülményekből fakadóan - alkotmányellenessé válhatnak. Ennek kiküszöbölésére a bizottság kompromisszumos javaslatot fogalmazott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság csak az egyes rendelkezések alkotmányellenességének előzetes vizsgálatát végezheti el. A második módosító javaslat az összeférhetetlenség szabályait pontosítja, erősítve az alkotmánybíró függetlenségének garanciáit. Nemcsak azokat a munkaköröket sorolja fel a javaslat tételesen, amelyek összeférhetetlenek e tevékenységgel, hanem egyértelműen megfogalmazza a szankciókat is. A harmadik vitatható pont, hogy az alkotmányellenesség megállapításának időpontjától, avagy a törvény elfogadásának időpontjától veszti-e hatályát az alkotmányellenesnek minősített törvény illetve jogszabály. A bizottság álláspontja az, hogy az alkotmányellenesség megállapítása nem lehet visszamenőleges hatályú, mert adott esetben kisebb kár származik abból, ha az új jogszabály megalkotásáig fönnmarad az eredeti, ám alkotmányellenesnek minősített jogszabály. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:09
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|