|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben. Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|