 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - harmadik munkanap (4. rész)
|
Az Országgyűlés ezután már a tárgysorozatnak megfelelően az
Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslatot tárgyalta Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter előterjesztésében.
A tárca vezetője bevezetőjében hangoztatta, hogy az
Alkotmánybíróság létrehozását a jogállami értékek vállalása, az
államhatalmi ágak elválasztására épülő alkotmánymódosítás elvi
alapon indokolja. A magyar alkotmányfejlődés történetére utalva
rámutatott, hogy abban évszázadok óta él az alkotmány intézményes
védelmének gondolata, s ez az igény - legalábbis az alkotmány
szövegezésének szintjén - már 1972-ben újra felvetődött. Az
alkotmány akkori módosításával az Elnöki Tanács kapott alkotmányos
felügyeleti hatáskört. Az 1983-as módosítással pedig létrejött az
Alkotmányjogi Tanács, mint az alkotmány védelmének önálló
szervezete. A miniszter megállapította, hogy e megoldások elsősorban
azért nem vezettek eredményre, mert a politikai hatalmi struktúra -
ki nem mondottan - nem kívánatosnak tartotta döntéseinek alkotmányos
ellenőrzését, s ez az ideológiai fenntartás a parlamenti
szuverenitás védelmének álarcában jelent meg.
Az igazságügyminiszter megállapította, hogy Magyarországon ma
nincs olyan politikai hatalom és számottevő politikai erő, amely ne
alkotmányos keretek között, az alkotmányos ellenőrzés
intézményrendszerét elfogadva kívánna tevékenykedni. A
törvényjavaslatról szólva hangsúlyozta, hogy az a jogállam
kialakulásához vezető közjogi reformfolyamat nélkülözhetetlen része.
Mint mondta, a jogállam nemcsak az államhatalom gyakorlásának
meghatározó jogi elveken nyugvó alkotmányos rendjét jelenti, hanem
azon intézmények létét és működését is, amelyek feladata az
elfogadott normák megtartása és megtartatása. Az Alkotmánybíróság
hatáskörének kimunkálásakor figyelembe vették a nyugat-európai
alkotmányfejlődés tapasztalatait is - mondotta a miniszter. A
javaslat úgynevezett előzetes és utólagos normakontrollra, az
állampolgári alapjogok védelmére és az alkotmányértelmezésre
terjeszti ki az Alkotmánybíróság hatáskörét. Fontos garancia, hogy
az állampolgár az alkotmányban biztosított jogainak megsértése,
alkotmányellenes jogszabály alkalmazása esetén panasszal fordulhat
az Alkotmánybírósághoz. (folyt. köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:05
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|