 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (12. rész) - Kulcsár Kálmán expozéja (3.)
|
Kulcsár Kálmán kifejtette: az új Alkotmány koncepciója a
formálódó többpártrendszernek, az úgynevezett alternatív politikai
mozgalmak erősödésének is katalizátorává vált. A politikai egyeztető
tárgyalások során ezen koncepció meghatározó elveit, intézményi
reformelgondolásait lényegében megerősítették. Ez az
alkotmánykoncepció ugyanis már megformálta a politikai rendszer
minőségi megváltozását jelentő alkotmányos alapelveket, amelyek a
jelenlegi sarkalatos törvényjavaslatok szabályaiban megjelennek.
Jóllehet az új alkotmány szabályozási elvei jelentették az első
átfogó közjogi reformprogramot az 1949-ben kialakított állami
berendezkedés minőségi meghaladására, a politikai egyeztető
tárgyalások során született megállapodás a kormányzat számára óriási
jelentőségű. Ez a megállapodás ugyanis politikailag, ha bizonyos
korrekciókkal, elvi fenntartásokkal is, de lényegét tekintve mégis
hitelesítette a szabályozási koncepcióban felvázolt stratégiát. A
politikai átmenet alkotmányos eszközének kidolgozását megalapozó
politikai megállapodások történelmi jelentősége vitathatatlan, s
ezért a kormány is méltán fejezi ki elismerését a tárgyalófelek
munkájáért.
A júniusban a Parlament napirendjéről politikai megfontolások
miatt visszavont, s ma újra beterjesztett törvényjavaslatok és az
alkotmánykoncepció viszonyával kapcsolatban Kulcsár Kálmán
szükségesnek tartotta hangsúlyozni, hogy a kormány a társadalmi,
politikai szervezetek által képviselt nézeteket figyelembe véve
elfogadta az alkotmányozási folyamat megfordítását, vagyis azt, hogy
az új Alkotmányt a törvényesen kialakult többpártrendszerre épülő új
Parlament alkossa meg; addig pedig a politikai rendszerváltás
aktuális alkotmányjogi feladatait, az alkotmányos intézmények
megújítását és a szükséges új intézmények kiépítését kell elvégezni.
Ezek a közjogi feladatok: a politikailag és alkotmányjogilag
szükséges mértékű alkotmánymódosítás, a párttörvény és a politikai
átmenet alkotmányos kereteinek máris védelmet biztosító
Alkotmánybíróság felállítása.
A most beterjesztett törvényjavaslatok kimondják, alkotmányos,
illetve törvényi tételekben rögzítik az új alkotmány szabályozási
koncepciójában meghatározott azon alapelveket, amelyek nem csupán a
békés politikai átmenethez elengedhetetlenek, hanem egyúttal
legfontosabb alapjai a kiépülő alkotmányos jogállamnak. (folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 14:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|