 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (2. rész)
|
A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat mind az
önszerveződő választó polgárok, mind pedig a pártok számára lehetővé
teszi, hogy köztársasági elnököt jelöljenek. Ehhez egyetlen jogi
feltételként 50 ezer támogató aláírás összegyűjtését írja elő.
Ezeket az aláírásokat - eltérően az országgyűlési képviselők
jelölésétől - ajánlóíveken kell összegyűjteni. A köztársasági elnök
választásánál az egész ország egyetlen választókerületnek
tekinthető.
Nem választható köztársasági elnökké, aki nem töltötte be 35.
életévét, illetve nincs állandó lakóhelye Magyarországon.
Köztársasági elnök az a jelölt lesz, aki az első választási
fordulóban megkapta az érvényes szavazatok több mint felét, feltéve,
hogy a választópolgároknak több mint kétharmada szavazott. Második
választási fordulót akkor kell tartani, ha e két feltétel közül az
egyik nem teljesül. A második fordulóban azok a jelöltek
indulhatnak, akik először megkapták az érvényes szavazatoknak
legalább a 15 százalékát. Közülük az lesz a köztársasági elnök, aki
a legtöbb szavazatot szerezte meg úgy, hogy a választásra jogosultak
több mint a fele voksolt. Ha a második választási forduló sem hoz
eredményt, az Országgyűlés új választást tűz ki.
Az Alkotmány módosítására vonatkozó törvényjavaslat taglalja a
köztársasági elnökre vonatkozó általános szabályokat. Ezek szerint
Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet
egységét, és őrködik az államszervezet demokratikus működése
felett. A köztársasági elnök a fegyveres erők főparancsnoka.
A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más
állami, társadalmi és politikai tisztséggel vagy megbízatással.
A köztársasági elnök legfontosabb funkciói az Elnöki Tanács
hagyományos kinevezési, megbízási, felmentési, kitüntetési és
kegyelmi jogkörén túl: törvényt kezdeményezhet és különleges
jogosítványokat élvez a törvények kihirdetésében. A javaslat szerint
ugyanis a köztársasági elnök feladata lesz a törvények kihirdetése és
nem az Országgyűlés elnökéé. A parlament elnöke - aláírva - megküldi
számára a törvényeket. Ezt a köztársasági elnök vagy 15 napon belül
aláírja és gondoskodik a kihirdetéséről, vagy indoklással az
Országgyűlésnek újratárgyalásra visszaküldi, vagy, ha
Alkotmányellenesnek tartja, véleményezésre az Alkotmánybíróságnak
adja át. Jokörébe tartozik továbbá, hogy az Országgyűlést - pontosan
meghatározott feltételek esetén - feloszlathatja. A parlamenti
erőviszonyok figyelembe vételével kijelöli a kormányfőt. (folyt.
köv.)
1989. október 9., hétfő 12:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|