 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első nap (14. rész)
|
A közös képviselői indítványhoz Szűrös Mátyás fűzött néhány
szót. Az Országgyűlés elnöke emlékeztetett rá, hogy augusztus 20-án,
Ópusztaszeren tartott ünnepi beszédében már felvetette: az
Országgyűlés szeptemberi ülésszaka a nemzeti megbékélés szellemében
emlékezzen meg az 1956-os népfelkelésről, október 23-áról.
Hangsúlyozta: úgy ítéli meg, hogy a megemlékezésnek, az ünnepnek
olyan formáját kell választani, amely nem jár a sebek feltépésével,
nem növeli tovább a nemzet megosztottságát, hanem a megbékélés
útjait egyengeti. Szűrös Mátyás rámutatott: nincs meggyőződve arról,
hogy mindezt a megemlékezés képviselői indítványban javasolt formája
segíti elő. Emlékeztetett arra, hogy az Országgyűlés ebben a
kérdésben megosztott, mint azt a jogi, igazgatási és igazságügyi
bizottság vitája és véleménye is tükrözte. A bizottság tagjainak
többsége azzal a formával értett egyet, amely azt javasolja, hogy
október 23-át a nemzeti megbékélés napjaként és szellemében
ünnepeljük meg. Mindezek fényében Szűrös Mátyás fontosnak
minősítette, hogy a jövőben a nemzeti ünnepekről alkotmányos erejű
törvény szülessen, amelynek megalkotása a nemzeti egyetértést
tükrözheti. Végül kifejtette: nem kívánja a Házszabályban kínált
lehetőséggel élve akadályozni a képviselői indítvány napirendre
tűzését, mert úgy véli, hogy október 23-a dolgában az
Országgyűlésnek állást kell foglalnia. Erre tekintettel javasolta
Roszik Gábor indítványának napirendre tűzését.
Az Országgyűlés úgy határozott, hogy megtárgyalja a képviselői
indítványt az ülésszak második felében.
Dr. Balla Éva (Bp., 46. vk.) kért szót ekkor a napirenddel
-------------
összefüggésben; kifogásolta, hogy az Állammi Számvevőszékről
rendelkező törvényjavaslat nem került az egyeztető tárgyalások
napirendjére, s javasolta, hogy most ne, hanem csak a háromoldalú
tárgyalásokon való megvitatása után foglalkozzék vele az
Országgyűlés.
Puskás Sándor, a terv- és költségvetési bizottság elnöke azzal
-------------
reagált, hogy a számvevőszék eredetileg sem volt az egyeztető
tárgyalások témája, létrehozásáról az Országgyűlés egy korábbi
határozata döntött.
Ezt követően 317 igenlő, 12 ellenszavazattal és 14
tartózkodással elfogadták a szeptemberi ülésszak tárgysorozatát.
A tárgysorozat:
1. az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;
2. az alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;
(folyt.köv.)
1989. szeptember 26., kedd 15:33
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|