Rendszerváltás és az MTI

	Összeül az Országgyűlés (1. rész)
1989. szeptember 25., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor megkezdi munkáját az Országgyűlés szeptemberi ülésszaka. A törvényhozókat - alkotmányos jogával élve - Szűrös Mátyás, a Ház elnöke hívta össze. A most kezdődő ülésszak maratoninak ígérkezik: első fordulója várhatóan péntekig tart. Az ország sorsát alapjaiban érintő sarkalatos törvénytervezeteket - a politikai egyeztető tárgyalások első szakaszának lezárultával, - várhatóan október 17-től 20-ig vitatja meg a testület. A képviselők kedden már a felújított ülésteremben vitatják meg a törvénytervezeteket, és a mostani ülésszakon vizsgázik a szavazógép is. A szeptemberi ülésszak megnyitását kegyeletes aktus előzi meg: Kádár Jánosról, az MSZMP egykori elnökéről Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke mond megemlékező szavakat, majd Raffai Sarolta, József Attila-díjas íróról, az Országgyűlés volt alelnökéről emlékeznek meg a képviselők. Ugyancsak a napirend előtt dönt a testület Vassné Nyéki Ilona önálló képviselői indítványának napirendre tűzéséről, a földtörvény módosítása tárgyában; Király Zoltán indítványáról az MSZMP és a más társadalmi szervek kezelésében lévő vagyonról, valamint a Roszik Gábor, dr. Debreczeni József, dr. Marx Gyula és dr. Raffay Ernő egyéni indítványáról, október 23. esetleges nemzeti ünneppé és munkaszüneti nappá nyilvánításáról. Az Országgyűlés első napirendi pontként a ki- és bevándorlásról, illetve a külföldi utazásról és az útlevélről szóló törvényjavaslatról tárgyal Horváth István belügyminiszter előterjesztésében. E kérdésekről várhatóan különösebben éles vita nem bontakozik ki, mert az eddig napvilágot látott hírek jelzik: rendkívül időszerű, humánus törvény van születőben, arról az eddigi fórumokon szinte mindenütt felsőfokon szóltak. Támogatói különösen azt méltatják, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban készült a tervezet, amely szinte valamennyi állampolgárnak megadja az abszolút szabadságot az utazásra. Üdvözölték azt is, hogy a külföldön való tartózkodás idejét a tervezet gyakorlatilag nem korlátozza, az az útlevél érvényességéig szól. Ez az intézkedés egyben megszünteti a jogellenes külföldön tartózkodás intézményét, a tiltott határátlépés pedig a jövőben csak akkor minősül bűncselekménynek, ha azt fegyverrel követik el. (folyt.köv.) 1989. szeptember 25., hétfő 16:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Összeül az Országgyűlés (2. rész)
Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter előterjesztésében várhatóan a 3-4. napirendi pontként tárgyalja a Ház a büntető törvénykönyv módosításáról, illetve a büntetőeljárási törvény módosításáról szóló törvényjavaslatot. A Btk módosítása azt indítványozza, hogy a jövőben a fegyveres testületek tagjai kerüljenek ki a katonai büntetőjog hatálya alól, azaz katonai bűncselekmény miatt csak a Néphadsereg és a Határőrség tagjait lehessen felelősségre vonni. Az illetékes parlamenti állandó bizottság véleménye szerint tisztázni kell a ,,katona,, törvényi fogalmát: a katonai büntetőjog hatálya alá a jövőben a Néphadsereg, a Határőség, továbbá a Rendőrség tagjai tartozzanak. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságban folytatott vita alapján számos kérdésben várhatóan polémia alakul majd ki az ülésszakon a módosító, a vizsgálati szakaszokkal kapcsolatos indítványok felett. A jogi bizottság támogatta Südi Bertalan módosító indítványát, amelyben a Bács-Kiskun megyei képviselő javasolja: amennyiben a bíróság a magyar állampolgárt - bűncselekmény vagy bizonyítottság hiányában - az ellene emelt vádak alól jogerősen felmenti, a bíróság az érintett kérésére, az általa megjelölt hazai sajtótermékben az ügy lényegét érintő tájékoztató közleményt hozhasson nyilvánosságra. Várhatóan e téma kapcsán hangzik majd el az a nyilatkozat, amely az országgyűlési képviselők jóhírének, becsületének védelmében fogalmazódott meg. A nyilatkozat - amelyet Szűrös Mátyás olvas fel - egy konkrét eset kapcsán visszautasítja az olyan alaptalan híradásokat, amelyek az országgyűlési képviselők jóhírét csorbítják. Eredetileg úgy tervezték a képviselők, hogy az adótörvények tervezett módosítását is megvitatják a szeptemberi ülésszakon. Mivel azonban a Pénzügyminisztérium számos új javaslatot kapott, s azokat még nem tudta feldolgozni, az adótörvények vitáját későbbre halasztották. Helyettük két, elsősorban a kisvállalkozásokat érintő törvénymódosítás szerepel majd a napirenden. Békesi László pénzügyminiszter expozéja a kisvállalkozásokat, a kisiparosokat érinti: az elmúlt évről áthúzódó beruházásaikat, illetve a vásárolt készletek változását költségként számolhatják el az idén, ha a képviselők elfogadják a törvénymódosító javaslatot. (folyt.köv.) 1989. szeptember 25., hétfő 16:34
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Összeül az Országgyűlés (3. rész)
Ez jelentős könnyítés az érintettek számára, mert a jelenleg érvényes törvény a vállalkozási nyereségadóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról sok kisvállalkozót nagyon nehéz helyzetbe hozott. Az ülésszakot az eddig jelzett szándék szerint huszonegy interpelláció és hét kérdés zárja. A képviselők végül személyi kérdésekben döntenek: jelölőbizottságot hoznak létre az Alkotmánybíróság tagjainak, illetve az Állami Számvevőszék tisztségviselőinek megválasztásához. (MTI) 1989. szeptember 25., hétfő 16:36
Vissza » A hírhez kapcsolódik »