|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
- Választás - 1. folyt.
|
Az új elnököt a szavazásra jogosultak összessége választaná meg az országgyűlési választások előtt. Csupán egy ilyen állam tudná összefogni a nemzetet olyan esetben, amikor egyetlen párt sem tudná elnyerni az abszolút többséget az Országgyűlésen - például a kommunisták -, és volt ennél gyakorlatiasabb nézet is. Egy ilyen rendszerű elnökválasztás győztese szinte biztosan az MSZMP reformszárnyának vezetője, a széles körben népszerű Pozsgay Imre lenne. Noha Pozsgay Imre ideológiai poggyászának jóval nagyobb részétől megszabadult, mint Jaruzelski tábornok, Lengyelország vezetője, az ellenzék nem volt teljesen elégedett egy számára ennyire kedvező megállapodással. Ezért azt szorgalmazta, hogy az új Országgyűlés egy új vezetőt válasszon az országnak, és ebben az Országgyűlésben a kommunisták kisebbségére számítottak. Végül az ellenzék az egység bizonyos fokú felbomlása árán ebben a bizonyos kérdésben meghátrált. A kilenc ellenzéki csoport közül hat - beleértve a legnagyobbat a Magyar Demokrata Fórumot - aláírta a megállapodást, bár a szociáldemokraták is csak bizonyos fenntartásokkal. Az ellenzők, elsősorban a Szabad Demokraták Szövetsége nem vétózta meg az egész megállapodást, bár teoretikusan ehhez joguk lett volna. Összevont szemöldökkel tartózkodtak az oktrojálástól, de kapcsolatuk a többi ellenzéki csoporttal megszenvedte a folyamatot. A parlament elé jövő héten kerülő törvénytervezetek közül kettő a bűntető törvényekre és a jogi eljárásokra vonatkozik. A cél, hogy a magyar joggyakorlatot összhangba hozzák a nyugati gyakorlattal. A másik egy alkotmánybíróság létrehozásáról határoz, amely ellenőrzi mind az elnök, mind az Országyűlés hatalmát. A legkellemesebb meglepetés - és Magyarország ebben is különbözik Lengyelországtól - az, hogy a kommunisták nagy mértékben hajlandók csökkenteni az államapparátus feletti hatalmukat. Hozzájárultak a párt alapszerveinek megszüntetéséhez a kormányhivatalokban, a hadseregnél, a rendőrségnél és a bíróságokon. Beleegyeztek abba, hogy csökkentsék a párt magánhadseregének a munkásőrségnek a létszámát. (folyt.)
1989. október 23., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|