|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
Műszaki határzár felszámolása
|
Köln, 1989. május 2. (Deutschlandfunk) - A magyar-osztrák határon nekiláttak az elektromos riasztóberendezések leszerelésének. Bonn - a két német állam határán az NDK részről fölszerelt határzár- rendszerre utalva - megelégedéssel pillanthat Magyarország felé, ahol a jószomszédi kapcsolatoknak egy pozitív megnyilvánulása látható. Hallgassák meg Gerhard Bilinszky jelentését: - Magyarország az elektromos riasztóberendezések leszerelésével újabb tanújelét adja annak, hogy kész a Nyugattal való együttműködésre. Ezzel alapvető nemzetközi érdekeknek felel meg. Bonn nyilván örülne annak, ha az NDK hasonló módon viselkedne. Magyarország már márciusban jelezte, hogy hamarosan leszereli a magyar-osztrák határon lévő jelzőberendezéseket. Döntését azzal indokolta, hogy a riasztórendszer a megváltozott politikai helyzetben elavulttá vált. A magyar-osztrák határon 1988-ban 4374-szer jeleztek riadót a berendezések. A magyar hatóságok adatai szerint azonban csak negyvennégyszer történt tényleges határsértés. A határőrség akkori vezetőjének közlése alapján majdnem mindegyik határsértést NDK lakosok követték el, akik Magyarországon keresztül akartak Ausztriába menekülni. Magyarország előreláthatólag 1991-ig teljesen leszereli a riasztóberendezéseket. Vajon ezek után megnövekszik-e majd az NDK lakosok által a magyar-osztrák határon elkövetett határsértések száma? - erről ma még csak találgatni lehet. A jelenlegi magyar kezdeményezés következtében az NDK hatóságok erőteljesebb erkölcsi nyomás alá kerülnek, hogy végre maguk is hasonlóképpen cselekedjenek. Ez vitathatatlanul lényegesebben javíthatná a két német állam közötti viszonyt, mint a gazdasági kapcsolatok újraélesztésére tett kísérletek. Az NDK ezzel próbálta a két német állam határán történt véres incidensek miatt fölháborodott Szövetségi Köztársaság haragját megfékezni. Magyarország nyugati tekintélyének csak jót tehet a határzárak felszámolása. Magyarországról egyébként több más pozitív hír is érkezett az elmúlt időkben. Például a szovjet csapatok részleges kivonásának híre, vagy Pozsgay Imre államminiszter nyilatkozata az ország finn-típusú semlegességének gondolatáról. Bonn joggal érezheti úgy, hogy helyesen ítélte meg a helyzetet akkor, amikor már korábban is úgy vélekedett, hogy Magyarországot a kelet-európai országokkal való nyugati együttműködés mintájává lehet tenni - ezt a szándékot Grósz Károly legutóbbi bonni látogatásakor több megegyezés aláírásával is megerősítették. Erdős André, a bécsi biztonsági és együttműködési utóértekezlet magyar küldötte a német nemzetiségű kitelepítettek és menekültek ifjúsági szervezetének braunschweigi konferenciáján a nemzeti kisebbségek helyzetének javítását követelte. Erdős nyilván elsősorban a romániai magyarok nehéz helyzetére gondolt, de ha a nemzeti kisebbségek jogi státusának terén pozitív változások történnének - ez a németeknek is segíthetne. +++
1989. május 2., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|