|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
Április 4.
|
München, 1989. április 3. (SZER, Magyar híradó) - Holnap ülik meg a legjellemzőbb pirosbetűs kommunista ünnepet, Magyarország szovjet megszállásának 44. évfordulóját. - Hallgassák meg Kasza Lászlót: - A Jereváni Rádió így jelent: az igaz, hogy nem azt a falut foglalták el elsőnek 1945-ben a szovjet csapatok, amelyikről eddig szó volt, és nem akkor hagyta el az utolsó náci katona az országot, amikor ezt 43 éven át ünnepeltették az országgal, de a hír többi része stimmel. Ha valóban stimmelne, nem kellene ma is beszélnünk április 4-ről, bár a nap igazságtartalmára már ezek az "ez sem igaz", "az sem úgy volt" leleplezések is utalnak, de az igazi probléma az, hogy semmi nem stimmel, amit erről a napról és következményeiről tanultunk, amit ünnepeltettek velünk. Mert az, hogy felszabadultunk a szörnyű náci elnyomás alól, csak féligazság, ha nem tesszük hozzá, hogy ugyanakkor a nem kevésbé szörnyű szovjet megszállás igájába kerültünk. A nap - legyen az április 4-e vagy 13-a - egy olyan rendszer kezdetét jelentette, amely három év alatt felszámolta a lassan szárba szökkenő magyar demokráciát, egy olyan párt uralomra juttatásának kezdetét, amelyhez több vér, szenvedés tapad, mint újkori történelmünk során bármelyik elődjéhez. És ez a párt nem átallotta éveken át meggyalázni történelmünket azzal, hogy közös nevezőre hozta, összekötötte április 4-ikét és párját március 21-ét igazi nemzeti ünnepünkkel, március 15-ével. Az 1848-as szabadságharc legutóbbi évfordulóján szavazott a magyar társadalom arról, hogy mennyire fontos neki ez az ünnep. Mint tudjuk, 100 ezer ember vett részt csak Budapesten a független szervezetek tüntetésén. Az egyik transzparensen ezt a jelszót olvastuk akkor: "Kádár János azt üzente elfogyott a regimentje". Hogy mennyire igaz a jelszó, egy héttel később beigazolódott, csupán 200 ázott veterán kullogott egy Kádár-kép alatt a tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján. Most április 4-én ennyire sem számítanak. Úgy mondják, csendes ünnep lesz. Jövőre talán már semmilyen. +++
1989. április 3., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|