|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
NSZk: sajtóvisszhang - kínai események (1. rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. május 21. vasárnap (MTI-tud.) - A pekingi eseményekről írva a Frankfurter Allgemeine Zeitung úgy vélte, hogy az egész kommunista világ választás elé került. El kell dönteni, hogy miképpen lehet az embereknek nagyobb szabadságot és több jogot szavatolni, s a gazdaságot az állami bürokrácia nyűgeitől megszabadítani oly módon, hogy ne kockáztassák az egész hatalmi-politikai szerkezet szétrombolását.
,,Tűzhányón ülve,, című vezércikkében a Handelsblatt úgy véllte, hogy mivel sem a szovjet, sem a kínai vezetés nem gondol a szocializmus útjáról való letérésre, sőt egyelőre még a ,,vegyes gazdaságot,, is elutasítja, miközben azonban növekszik a társadalmi változások kikényszerítésére irányuló nyomás, a kommunista világban a nyugtalanság hosszú korszaka jósolható meg. Gorbacsov maga is azt mondta Kínában diákok kérdéseire válaszolva, hogy hasonló zavargásokat nagyon elképzelhetőnek tart a Szovjetunióban is. A Welt am Sonntag felhívta a figyelmet arra, hogy Kínában a mostani az első országos mozgalom azóta, hogy 1919-ben tiltakozás robbant ki a párizsi békeszerződés ellen, amelynek alapján Santung volt német gyarmatot japán kézbe adták. A mostani megmozdulás nem európai vagy amerikai értelemben vett alkotmánymozgalom, és nem olyan parlamenti demokrácia a célja, mint amilyenre jelenleg a keletközép-európai népek és talán az oroszok is törekszenek. Kínában ennek nincsenek meg a történelmi feltételei. A tiltakozás lényege szocialista, az uralkodó kisebbség elbürokratizálódása, népellenes önkénye, kiváltságai, a kereskedőréteg mérhetetlen meggazdagodása és az infláció következtében a városokban tapasztalható növekvő egyenlőtlenségek ellen irányul. (folyt.)
1989. május 21., vasárnap 16:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|