![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Felszabadulás, vagy felszabadítás?
|
![](../img/spacer.gif)
Néhány éve megkérdeztem a statisztikai hivatalban, hogy a magyar állampolgárok közül hányan születtek 1945. április 4-e óta. Valamivel többen, mint hat milliónyian - hangzott a válasz. Azóta eltelt vagy fél évtized, az idősek közül sokan meghaltak, s nem lepődnék meg, ha egy precíz szakember bebizonyítaná, hogy a mai magyar társadalom kétharmad része már a felszabadulás után született. Felszabadulás? Megnéztem az értelmező szótárban, a kifejezés igei alakban fordul elő. "Felszabadul: megszállt terület, fegyveres harcban, újra szabaddá lesz." Homályos fogalmazás. Lesz? Kinek a jóvoltából? Egyáltalán, annak a hat és félmillió magyar állampolgárnak, aki már az új kor szülöttje, miként lehetne elmagyarázni, hogy tulajdonképpen mi történt 1945-ben? Újabb kérdések is felötlenek, persze. Vajon csak felszabadulásról beszélhetünk, ahogy mostanában mondjuk? Vagy felszabadításról, ahogy sokáig kellett mondanunk? Mi a különbség a két szó között - hangulatilag, történelemszemléletileg? Továbbá: hol lépték át a szovjet csapatok Magyarország határát? Battonyánál, ahogy sokáig írtuk? Netán Csanádpalotánál, ahogy a helytörténészek vélik? Esetleg máshol? Olyan településnél, amelyről még mostanában sem illik beszélni? És az újabb kérdések. Például az, hogy a német csapatok mikor hagyták el Magyarországot? 1945. április 4-én, ahogy hisszük? Vagy néhány nappal később, ahogy a helytörténészek mostanában állítják? Maradjunk mindjárt a kezdeteknél, a róluk való elmélkedés felér egy ideológiatörténeti oknyomozással. Mulatságos volna megjegyezni, ha éveken át nem vettük volna túl komolyan, hogy a battonyai "belépés" szorgalmazója egy sokáig aktív külügyminiszter volt. Egyébként kiváló lokálpatrióta, aki helytörténeti kutatókat nem kímélve bizonygatta, hogy a szovjet csapatok szülőfalujánál érték el a magyar határt. Vele szemben, előbb félénken, aztán - a miniszter nagykövetté kinevezése után már hangosabban, nyugdíjba helyezése után pedig - még erőteljesebben fejtették ki a fellázadt helytörténészek, hogy szó sem lehet Battonyáról. Az egyik közeli falut érte az a megtiszteltetés, hogy először szabadították fel a szovjet katonák. Nos, álkérdésről vitatkozunk. (folyt.)
1989. március 31., péntek 15:02
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|