|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az FKgP újpesti szervezetének felhívása
"Mindazok a kisgazdapárti vagy a
Kisgazdapárttal szimpatizáló újpesti lakosok, akiknek az elmúlt négy
évtized diktatúrájától politikai rendőrségi zaklatásban volt részük,
internálás vagy bírói politikai ítélet következtében kellett
szenvedniük, panaszuk rövid leírását juttassák el a Kisgazdapárt
Újpesti Szervezetének (Budapest, IV., Szent István tér 14. sz.)
klubhelyiségébe."
SZER, A mai nap:
SZDSZ-szimpózium a szegénységről
"Az amúgy is szűkös erőforrásokat Solt Ottilia és az SZDSZ többi
szakértője szerint az elmaradott vidékek, falvak és az oktatás,
különösen a szakoktatás támogatására kell fordítani. Fel kell hagyni
a foglalkoztatottság állami irányításával s ösztöndíj-rendszerrel
kellene biztosítani, hogy a körülbelül egymilliós nagyságrendű,
szakképzetlen, még 8 osztályt sem végzett, munkához csak
alkalmanként jutó embertömegnek legalább a gyerekei bejuthassanak a
munkaerő-piacra."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (1. rész) (OS)
|
1989. november 8., szerda - A Független Jogász Fórum választmányi ülésén értékelte a Parlament által elfogadott sarkalatos törvényeket, a népszavazás elrendelésének ellentmondásait, az elnökválasztás veszélyeit. A jelenlegi bonyolult helyzet megoldása a független jogászok szerint: a parlamenti választások haladéktalan kiírása. Az ülésről az alábbi nyilatkozatot adták ki. Történelmi jelentőségűnek tartjuk - szakmai szempontból pedig nagyra értékeljük - a Magyar Köztársaság létrejöttét, és a többpártrendszerű országgyűlési választások jogi feltételeinek megteremtését. Nem hallgathatjuk el azonban aggodalmainkat, amelyek a jelenlegi helyzetben felmerültek. Ellentmondás feszül a demokratikus jellegű sarkalatos törvények és a diktatúrában létrejött intézményrendszer között, miközben ez utóbbi bázisát képező egypárti hatalom megrendült. Ezt az ellentmondást csak a szabad választások oldhatják fel, mert így jöhet létre a demokratikus intézményrendszer; középpontjában a szabadon megválasztott parlamenttel, amely betölti majd az állampárt szétesése folytán keletkezett hatalmi űrt. A jelenlegi exlex helyzetben felelősségteljes kormányzás helyett a fő szempont az egyéni egzisztenciák átmentése, és a kormányzati döntésekben egyszerre érhető tetten a tétlen kivárás és a zavarodott kapkodás. Az uralmon lévőket lázas vagyonátmentési kísérletek kötik le, miközben kétes egzisztenciák a zavarosban halászgatnak, a lehetséges befektetők pedig várnak, amíg a helyzet tisztulni nem látszik. A szabad választások előtt ez sem remélhető Meggyőződésünk az, hogy a jelenlegi labilis politikai helyzetet stabilizálni, és a folyamatos gazdasági romlást megállítani csak a szabad parlamenti választásokat követően lehet, ezért azokat a lehető legrövidebb időn belül meg kell tartani. Ennek érdekében a hatalomnak és az ellenzéknek haladéktalanul tárgyalásokat kell kezdenie, és november végéig meg kellene állapodnia a választások mielőbbi időpontjában. Ezt követően az Országgyűlés feloszlatná magát, és a törvény szerint február végére - március elejére ki lehetne írni a parlamenti választásokat. Önmagában a választások időpontjának rögzítése is stabilizáló tényező lenne, hiszen végre egy olyan viszonyítási pont jönne létre, amellyel minden politikai és gazdasági erő számolhatna. Úgy gondoljuk, hogy ebben a kérdésben a politikai megállapodás nemcsak lehetséges, hanem várható is, hiszen ma már minden felelős politikai erő egyetért abban, hogy a szabad parlamenti választásokat a lehető legkorábbi időpontban meg kell tartani. (foly.köv.)
1989. november 8., szerda 16:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt követően több ízben érveltünk a mielőbbi választások szükségessége mellett. Sajnálatos, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése nem tudott felülemelkedni kisszerű hatalmi szempontokon, és ragaszkodott ahhoz, hogy még a szabad parlamenti választások előtt elnököt válasszon az ország. Sőt, a valamikori politikai érdek érvényesítésére törekedve, többszörösen megszegte az általa hozott törvényt. A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi XVII. törvény 10. szakasz (1) bek. értelmében az Országgyűlés köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 000 állampolgár kezdeményezi. (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ,,A népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat tartalmazza: a/ a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátott kérdést (kérdéseket), valamint b/ a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.,, Az Országgyűlésnek az az eljárása, hogy megváltoztatta a több mint 100 000 aláírással előterjesztett állampolgári kezdeményezésben megfogalmazott kérdéseket, sérti a törvény 10. szakasz (2) bek. a/ pontjában foglalt kötelezettséget. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az esetben nem az állampolgári kezdeményezést elindító politikai szervezetek által megfogalmazott kérdésekről van szó, hanem a több mint 100 000 aláírással hitelesített kérdésekről, amelyeket a törvény egyértelmű rendelkezése értelmében megváltoztatni az Országgyűlés sem jogusult. Azzal, hogy a 10. szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy mit tartalmazhat az országgyűlési határozat, kizárja, hogy mást is tartalmazzon. Ezért nem jogosult az Országgyűlés az egyértelműen megválaszolható kérdésekhez a választási íven magyarázatokat fűzni. A mindezeknek ellenére a kérdésekhez fűzött magyarázatok, különösen a pártvagyon kérdésében, de ugyanígy a köztársaságielnök-választásra vonatkozóan is, félrevezetőek. Noha nem törvénysértés, ám súlyos politikai hiba volt az Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a tervezett köztársaságielnök-választással azonos időpontban tűzte ki. (folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 16:44
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (3. rész) (OS)
|
Miután az országgyűlési választásokat megelőző három hónapban népszavazás nem tartható, és a mielőbbi választások melletti indokok nagyságrendileg súlyosabbak a címerügynél, a hibás döntés miatt aligha képzelhető el más lehetőség, mint hogy a címerről elmarad a népszavazás. Pedig, ha a politikai elfogultság nem homályosítja el az előrelátást, megfért volna ötödiknek a négy másik kérdés mellett. Ma még teljesen bizonytalan, hogy az elnökválasztársa egyáltalán sor kerül-e, hiszen az állampolgári kezdeményezésre elrendelt népszavazás egyik kérdése éppen a köztársaságielnök-választás időpontja. De akár lesz elnökválasztás, akár nem: a nemzet életében a negyven év óta első szabad parlamenti választások hozhatják csak meg a döntő fordulatot. Akkor, ha valóban a népakaratot megtestesítő parlament és a néptől bizalmat kapott politikai erők által támogatott, határozott intézkedésekre kész, erős kormány jön létre. Mindez csak akkor lehetséges, ha a magyar nép felismeri a választások sorsfordító jelentőségét. Ennek elősegítése minden politikai erő közös felelőssége. Kerülni kell mindent, ami a parlamenti választások jelentőségét csökkenti, tisztaságát veszélyezteti. A Független Jogász Fórum választmánya (OS)
1989. november 8., szerda 16:46
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|