|
|
 |
|
 |
Levél Windhoekból 1.
|
1989. november 14. kedd (MTI-PRESS) - A főutcát, a Kaiserstrassét a Göringstrasse keresztezi, a rossz emlékezetű légimarsall apjának a nevét viseli. Egy másik keresztutcában, a Bahnhofstrassén áll a Turnhalle, az egykori sportcsarnok, amely a választások idejére a sajtóközpontnak ad otthont. A hamarosan függetlenné váló Namíbia fővárosában, Windhoekben a legtöbb utca ma még a német gyarmati idők emlékét őrzi, noha az első világháborúban dél-afrikai csapatok foglalták el, és a déli szomszéd fennhatósága a választások után ér majd csak véget, amikor az alkotmányt kidolgozó nemzetgyűlés kihirdeti az ország függetlenségét.
A nyolcvanezret számoló, többségében búr namíbiai fehérek közül
mintegy 25 ezer a német, napilapjuk, hetilapjuk, iskoláik vannak, a
windhoeki rádió német nyelven is sugároz. A Thüringerhof
sörkertjében a német tradíció szerint főzött ,,folyékony kenyérből,,
németül is lehet rendelni a fekete felszolgálónőtől. Az utcákon
gyakran hallani csinos mulatt lányokat németül csevegni. Egymás
közt. A századforduló német temploma, az egykori erőd a múltat
idézi, a régi épületek fölé a városközpontban azonban betobból és
üvegből emelt toronyházak magasodnak. Az elegáns üzletek tömve
vannak a fogyasztói társadalom kedvelt áruival. A bejáratnál azonban
biztonsági őr kukkant a betérő táskájába. A motozás gyors és
szakszerű. Ez itt része a mindennapoknak. A 12O ezer lakosú városban
nappal lüktet az élet. Az utcákon az ENSZ megkülönböztetett jelzést
viselő járművei cikáznak, látszólag cél nélkül.
A Kaiserstrassét már reggel fehér és fekete járókelők lepik el,
a Kalahari Sands szállodától légkondicionált buszok indulnak
szafarira pénzes turistákkal. Windhoek az építkezések zajától is
hangos. Új bevásárló központok, irodaházak, felüljáró épül. Az
üzleti élet jövőbe vetett bizalmának a jele? Az is, bizonyosan. A
multinacionális társaságok, amelyek a gazdaság pillérét jelentő
bányászatot ellenőrzik, már rég megtalálták az utat a SWAPO-hoz és
felvették a kapcsolatot a Sam Nujoma vezette gerillaszervezettel, a
választások biztosra vett győztesével. Vannak, akik paradox módon,
épp ellentétesen értelmezik az építési lázat. Szerintük, az
elöljáróság gyorsan elkölti a pénzt, mielőtt azt a független Namíbia
kormánya más célokra csoportosítaná át. Windhoekban és egész
Namíbiában nyugalom van. A választások békés csendje azonban elfedi
a fehér lakosság nagy részének félelmét, de legalábbis
nyugtalanságát. (folyt.)
1989. november 14., kedd 10:40
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|