|
|
 |
|
 |
Az SZDSZ aláírásgyűjtő akciója (2. rész)
|
Másrészt a megállapodást aláíró szervezetek eredetileg nagyon
szigorú megszorításokkal fogadták el a köztársasági elnök
megválasztását. Nevezetesen, ha az első fordulóban a választásra
jogosultak 75 százalékánál kevesebben voksolnak, vagy a jelölt nem
éri el az abszolút többséget, akkor az eredmény érvénytelen, és az
új parlament választja meg az államfőt. Ez a csupán feltételként
szabott, de írásba sose foglalt szabály érvényét vesztette, és úgy
tűnik, hogy kétfordulós elnökválasztási rendszert fognak alkalmazni.
Azaz, ha az első forduló eredménye a fenti kritériumok miatt
érvénytelen lesz, még a parlamenti választások előtt újabbat írnak
ki, amikor is 25 százalékos részvétel és egyszerű többség is
elegendő lesz a köztársasági elnök megválasztásához - mondotta Pető
Iván.
A továbbiakban arról szólt: több jel, sőt példa is utal arra,
hogy az Országgyűlés a háromoldalú megállapodásokat módosítja. Ez
történt például a legutóbbi Btk.-módosításnál, hiszen a
konszenzusnak igen fontos része volt, hogy a rendőrség tagjai elleni
eljárást kiveszik a katonai bíróság hatásköréből. A képviselők által
szentesített módosítás értelmében viszont a rendőrök feletti
ítélkezés továbbra is a katonai bíróságok feladata marad. Pető Iván
rámutatott: jóllehet az MSZMP írásos garanciát vállalt arra, hogy a
rendelkezésére álló eszközökkel megpróbálja a háromoldalú
megállapodást érvényesíteni az Országgyűlésben is, az említett
esetben egyetlenegy MSZMP-képviselő sem kért szót pártja nevében,
hogy megpróbálja rávenni képviselőtársait: ne módosítsa ebben a
témában a három oldal megállapodását. Hasonlóképpen aggasztónak
minősítette, hogy Kukorelli István, a Hazafias Népfront ügyvezető
elnöke egy minapi nyilatkozatában bejelentette: fel fogják kérni a
HNF parlamenti képviselőit, hogy módosítsák a háromoldalú
megállapodásoknak azt a részét, miszerint a választásokon csak
pártként működő politikai szervezetek indíthatnak listán jelöltet, s
így a Népfront mint társadalmi szervezet is szertne ugyanis
jelölteket állítani. Ez azt jelenti, hogy a háromoldalú
megállapodások egyik aláírója gyakorlatilag felmondja az egyezményt,
és maga kezdeményezi a Parlamentben a módosítást. Az SZDSZ ügyvivője
végezetül rámutatott: a népszavazás témáiban természetesen történhet
módosítás, amennyiben az említett kérdésekben időközben megnyugtató
megoldás születik például az MSZMP elszámol vagyonával. (folyt. köv.)
1989. október 5., csütörtök 16:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|