|
|
|
|
Népszavazások Ausztriában (1. rész)
|
Bécs, 1989. november 12. vasárnap (MTI-Panoráma) - Ha a nép szava Isten szava - márpedig ez minden demokrácia hitvallásának sarkalatos tétele -, akkor Ausztriának ,,isteni elrendelés,, folytán, vagyis a nép akaratából van immár tizenegy éve olyan atomerőműve, amely 700 megawattos névleges teljesítménye ellenére még egy villanykörtének elegendő áramot sem termelt.
Amikor ugyanis 1978-ban építése már lényegében befejeződött, az osztrák közhangulat annyira az atomenergetika ellen fordult, hogy az év novemberére népszavazást kellett elrendelni üzembehelyezéséről. És a ,,felséges nép,, úgy döntött, hogy nem kell neki a Bécstől nem messze, Zwentendorfban létrehozott első osztrák atomerőmű. Az 1945 utáni, a második Osztrák Köztársaság első népszavazása tehát az ország első atomerőművét - amint azóta is emlegetik - ,,atom-emlékművé,, változtatta. Az osztrák politikai rendszer a parlamenti demokrácián alapul, így a lakosság elsősorban a parlament választásain érvényesítheti akaratát. Az alkotmány azonban a népszavazások különféle formáival teret ad a közvetlen demokráciának, az egyenes beleszólásnak is. Egy - vagy kétfordulós népszavazással választják meg például - legfeljebb kétszer hat évre - az ország köztársasági elnökét, és az államfő idő előtti elmozdításához ugyancsak népszavazást kell tartani. A népakarat közvetlen érvényesítésének van egy másik olyan formája, amely szintén az ország minden szavazópolgárát egyszerre mozgósítja. Ezt a fajta népszavazást nagyfontosságú törvénytervezetek jóváhagyására vagy elvetésére javasolhatja a kormány vagy a parlament, és írhatja ki a köztársasági elnök. Gyakoribbak az olyan népszavazások, amelyek nem igénylik a teljes felnőtt lakosság részvételét és viszonylag kis csoportjainak lehetővé teszik a közügyekbe való közvetlen beleszólást. Ezek változata az úgynevezett népi törvénykezdeményezés. Ez nem más, mint szavazással történő javaslattétel az országos vagy a tartományi parlamentnek fontos ügyek új törvényi szabályozására. Ilyen szavazást az állampolgárok bármilyen csoportjai vagy szervezetei indítványozhatnak, ha legalább tízezer szavazópolgár aláírását megszerik, és ha kidolgozzák a javasolt új törvény vázlatos tervezetét. Magán a szavazási akción pedig legalább százezer támogató aláírása szükséges ahhoz, hogy a tervezet a parlament elé kerüljön. A törvényhozó testület ezután megtárgyalja, de nem köteles feltétlenül elfogadni. (folyt.)
1989. november 12., vasárnap 11:24
|
Vissza »
|
|
Népszavazások Ausztriában (2.rész)
|
Az első országos népi törvénykezdeményezési szavazást 1964-ben, a rádió és televízió reformjáról rendezték. Később további tizenkét ilyen akció zajlott le, s ezeken többek között a heti munkaidő csökkentéséről, a hainburgi vízlépcső építési tervének elejtéséről, a politikusok kiváltságainak megszüntetéséről, legutóbb pedig ez év nyarán az iskolai osztálylétszámok mérsékléséről fogadott el törvényhozási javaslatokat a lakosság. Nem véletlenül éppen akkortájt vetődött fel az osztrák politikai életben az a gondolat, hogy az olyan törvénykezdeményezési szavazások után, amelyeken a szavazópolgárok 20-25 százaléka támogatott egy ügyet, témájukról nem kellene-e az egész lakosság bevonásával népszavazást is tartani, mivel annak eredménye a hatalom számára kötelező. Ám Ausztria meghatározó politikai erői, a kormányképes pártok nem hajlamosak olyan reformokra, amelyek a parlamenti demokráciát túlságosan a közvetlen, népszavazásos demokrácia irányába terelné, és csökkentené a kormányzat felelős önállóságát. Ezért az ötlet csakhamar lekerült a napirendről. Ez év májusában viszont a két legnagyobb párt, a szocialista és a néppárt politikusaiból álló kormány állást foglalt amellett, hogy törvényhozási időszakonként egy-két alkalommal rendezzenek nagyjelentőségű országos kérdésekről általános referendumot. Ezt a harmadik fajta népszavazást nem kötnék törvénytervezeti formákhoz, a referendum a lakosságnak a fontos politikai döntésekbe való jobb előzetes bevonását szolgálja, s a szavazási eredményt mértékadónak kívánják tekinteni a kormányzati munkában. +++ Sebestyén Tibor (Bécs), MTI-Panoráma
1989. november 12., vasárnap 11:24
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Na ide figyeljenek, a hócipőm kezd tele lenni, hogy az egyesen néptánc van,a kettesen néptánc van. Elegem van egyszer s mindenkorra, viszont látásra, viszont hallásra, forduljanak föl...
- Beleznay Edit 49 éves rokkantnyugdíjas gyógyszerész vagyok a harmadik kategóriában, három éve. X. kerület, Gergely u. 116. Kérném nagyon a segítségüket, ha módjukban állna, hogy a budapesti KÖJÁL-nál hogy segitsenek, szeretnék dolgozni, valami élelmiszerellenőrzési területen. 662-812"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|