Rendszerváltás és az MTI

	Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó (1. rész)
1989. november 12., vasárnap - A miniszterelnök-helyettesek sajtókonferenciájával befejeződött a magyar-jugoszláv-olasz-osztrák négyoldalú találkozó. A külügyminiszterek, illetve miniszterelnök-helyettesek két napon át tanácskoztak Budapesten, azzal a céllal, hogy körvonalazzák az Adria-Duna térség szorosabb együttműködésének lehetőségeit. Az eseménysorozat záró-rendezvényeként megtartott sajtókonferencián Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes, Alexandar Mitrovics jugoszláv miniszterelnök-helyettes, Claudio Martelli olasz miniszterelnök-helyettes és Josef Riegler alkancellár tájékoztatta a magyar és a nemzetközi sajtó képviselőit. A találkozó résztvevőinek nevében a házigazda, Medgyessy Péter összegezte röviden a találkozó jelentőségét. Hangsúlyozta, hogy a négy ország kooperációjával nem valamifajta integrációt kíván létrehozni, hanem egy szoros szubregionális együttműködés alapjait szeretné megvetni. Olyan együttműködést kívánnak teremteni, amely az egyes országok közötti jó kétoldalú kapcsolatrendszerre épül, s azt továbbfejleszti többoldalú együttműködési keretté. Magyarország számára azért is különösen fontos az elmélyült együttműködés a partnerországokkal, mert belső átalakulási törekvéseinek célja, hogy megtalálja az Európához visszavezető utat. A miniszterelnök-helyettesi találkozón a leendő együttműködés konkrét területei közé sorolták a szállítás és a közlekedés, a kommunikáció, illetve a környezetvédelem összehangolt fejlesztését. Hasonlóan fontos a kapcsolatok erősítése az oktatásban és tudományos kutatások területén. Az együttműködő felek közös erőfeszítéseinek célja az is, hogy a kis és közepes vállalatok egymásra találását segítő nemzetközi intézményes kereteket hozzanak létre. Ami az együttműködés munkamódszereit illeti, a partnerek egyetértettek abban, hogy a problémák megoldásához illúziók nélkül kell hozzáfogniuk. Fontos a rugalmas megközelítés, s a felek közötti gyors, összehangolt információcsere is. Medgyessy Péter közölte azt is, hogy az együttműködés konkrétumainak kimunkálása a hamarosan összeülő szakértői munkacsoportokra vár. A négyoldalú együttműködés koordinátori szerepét a jövő nyárig Magyarország látja el. Nyáron miniszterelnöki találkozót tartanak, majd Olaszország veszi át a tervek összehangolásának feladatát. (folyt.köv.) 1989. november 12., vasárnap 15:16
Vissza »

	Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó (2. rész)
A sajtókonferencián - csakúgy mint a külügyminiszterek előző nap megtartott sajtóértekezletén - ismét felvetődött a német kérdés rendezésének lehetősége. Josef Riegler ezzel kapcsolatban a realista megközelítés fontosságát hangsúlyozta. Úgy vélte, Európában főként az együttműködés már létező formáinak, kereteinek kihasználására kell törekedni. Az új kezdeményezések ezeket a kereteket egészíthetik ki. Az NDK-ban történteket örömteli eseményként üdvözölte az alkancellár, hangoztatván, hogy azok nagyobb mozgásteret biztosítanak a szabadságjogok érvényesülésének. Egyben a két német állam közötti kapcsolatok fejlesztéséhez is új, kedvező lehetőségeket teremtenek. Attól azonban óvott, hogy bárki már most egy egységes német piac, gazdaság megteremtésének gondolatával foglalkozzon. Az osztrák törekvésekről szólva elmondta, hogy országa teljes integrációra törekszik az EGK-val, s ennek érdekében a Közös Piac és az EFTA multilaterális kapcsolatainak elmélyítésén munkálkodik. Ezzel együtt Ausztria intenzívebb kapcsolatok kialakítására törekszik a kelet-európai reformországokkal is, mindenekelőtt Magyarországgal, Jugoszláviával és Lengyelországgal. Az osztrák megítélés szerint Kelet-Európa ma a tervgazdálkodás piacgazdasággá való alakításának nehéz feladatával küszködik. Így a nyugati demokráciák felelőssége mindenekelőtt abban áll, hogy Kelet-Európa átállását célirányos gazdasági segítséggel támogassa. Ausztria ezt az átalakulást kétoldalú kapcsolataiban konkrét gazdasági kezdeményezésekkel is előmozdítja. Mindenekelőtt arra törekszik, hogy a kis és középüzemek szintjén alakuljanak ki szorosabb kapcsolatok Magyarországgal. Az NDK-beli események értékelését Medgyessy Péter azzal toldotta meg, hogy véleménye szerint Európa számára is hasznosak a fejlemények. A miniszterelnök-helyettes a maga részéről úgy vélte: az európai integrációs törekvések lényege, hogy ,,a torta legyen nagyobb,,, s na pusztán annak felszeletelésével foglalkozzanak. Medgyessy Péter számos kérdést kapott a magyar gazdaság gondjainak kormányzati menedzselésével kapcsolatban is. Ezekre válaszolva az egyik legfontosabb feladatnak az adósság kezelését tartotta. Ennek kulcskérdése Magyarország exportképességének növelése. Ezt úgy kívánják megoldani, hogy közben az importot sem korlátozzák, ellenkezőleg, Magyarország következetesen végrehajtja importliberalizációs programját. Az exportképesség jórészt attól függ, sikerül-e bevonni a külföldi működőtőkét a magyar gazdaság fejlesztésébe. (folyt.köv.) 1989. november 12., vasárnap 15:19
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Befejeződött a budapesti négyoldalú találkozó (3. rész)
Hangsúlyozta azt is, hogy gazdasági gondjai ellenére Magyarország korrekt fizető maradt, igaz viszont, hogy újabb külföldi hitelekre számít. A miniszterelnök-helyettes szólt arról is: a kormány jelenlegi tevékenységének stratégiai célja, hogy biztosítsa a magyar gazdasági-társadalmi átalakulás zavartalanságát, elkerülje, hogy a rendszerváltás zűrzavarba torkolljék. A cél érdekében a kormány élénk párbeszédet folytat a különféle politikai erőkkel, gyakorlatilag úgy viselkedik, mintha már létrejött volna a kormányzati koalíció. Medgyessy Péter álláspontja szerint a kormány a stratégiai kérdésekben konszenzusra tud jutni a különféle pártokkal, így biztosítható a gazdaság átépítésének folyamatossága. Ez egyébként a pártoknak is alapvető érdeke, hiszen a zökkenőmentes átalakulás a leendő koalíciós kormány tevékenységét is nagy mértékben segíti. Claudio Martellit arról kérdezték az újságírók, készült-e valamifajta terv az együttműködés finanszírozására. Az olasz miniszterelnök-helyettes elmondta, hogy ilyen kalkuláció egyelőre nem készült. Korai lenne a konkrét összegekről beszélni, amíg az együttműködő országok nem körvonalazták a különféle projekteket. Itt egyébként nem valamifajta kölcsönös segítségnyújtási megállapodásról van szó, hanem egyenlő felek közös beruházásainak tervéről, ami által összpontosíthatják erőiket a számukra legfontosabb területek fejlesztésére. (MTI) 1989. november 12., vasárnap 15:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »