|
|
 |
|
 |
Anders Björck csütörtöki programja (1. rész)
|
1989. november 2., csütörtök - Anders Björck, az Európa Tanács parlamenti közgyűlés elnöke - aki küldöttség élén a Magyar Országgyűlés elnökének meghívására tartózkodik hazánkban - csütörtökön találkozott Fodor Istvánnal, az Országgyűlés megbízott elnökével, valamint eszmecserét folytatott az Országgyűlés külügyi bizottságának tagjaival.
Anders Björck és Fodor István szívélyes légkörű találkozóján
elsősorban Magyarország teljes jogú európa tanácsi tagságának
feltételeiről, valamint az együttműködés bővítésének lehetőségeiről
esett szó.
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke - miként az
előző napon Szűrös Mátyás ideiglenes köztársasági elnökkel
folytatott megbeszélésén, - ezúttal is hangsúlyozta: a teljes jogú
tagság alapvető feltétele a pluralista parlament és a konszolidált
belpolitikai helyzet. A teljes jogú tagság elnyerése azt jelentené
Magyarország számára, hogy nem csupán az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésének, hanem a Miniszterek Tanácsának, továbbá több mint
száz bizottságának a munkájába is bekapcsolódhatna. A vendég -
strasbourgi véleményeket idézve - kifejtette: a magyarországi
változások összességükben reményt keltőek, a hangsúly azonban egyre
inkább az emberi jogok új értelmezésére helyeződik. Éppen ezért
ajánlotta - immár az Európa Tanács és Magyarország közötti további
együttműködés fejlesztésére áttérve -, hogy hazánk folytasson
konzultációkat az Európa Tanács jogi bizottságával, küldjön ki
szakértői csoportot ennek érdekében.A kapcsolatok fejlődésének
konkrét példájaként említette, hogy Horn Gyula magyar
külügyminiszter a Miniszterek Tanácsának ülésén, november 16-án
várhatóan aláírja a kulturális konvenciót. A lehetőségek közé
sorolta egy konzulátus megnyitását Strasbourgban, amely Magyarország
állandó jelenlétét szolgálná. Végezetül kijelentette: az a tény,
hogy jövőre az EGK, az EFTA és a KGST közös tanácskozást tart
Budapesten, jelzi Európa fokozott érdeklődését Magyarország iránt.
Fodor István a magyar törvényekről mondottakra reagálva
hangoztatta: Magyarországon az utóbbi két esztendőben felgyorsult a
törvényhozás folyamata, s egy fontos állomásán jutott túl éppen az
elmúlt hetekben. (folyt.köv.)
1989. november 2., csütörtök 17:12
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Anders Björck csütörtöki programja (2. rész)
|
A Magyar Országgyűlés az alkotmányban rögzítette a jogállamiság
alapelveit, s már a következő ülésszakán - az európai
követelményeket szem előtt tartva - több törvény módosítására
készül. Ehhez a megbeszélésen részt vevő Horváth Jenő budapesti
képviselő hozzáfűzte: az alkotmány módosításakor - az európaiság
feltételeit figyelembe véve - nemcsak szétválasztották a hatalmi
ágakat, hanem ügyeltek azok egyensúlyára is. (Első ízben fordult elő
- immár némiképp tükröztetve a még csak csírájában mutatkozó
parlamentáris demokráciát -, hogy elnöki szintű megbeszélésen
képviselők is részt vettek. Jelen volt Király Zoltán, a parlament
ellenzéki demokrata csoportjának vezetője, Eke Károly, a parlament
független csoportjának vezetője és Réger Antal, az Országgyűlés
külügyi bizottságának titkára is.)
A megbeszélést követően Anders Björck beszédet mondott a külügyi
bizottság rendkívüli ülésén és válaszolt a képviselők kérdéseire is.
Az Európa Tanács és Magyarország kapcsolatairól szólva kiemelkedő
jelentőségűnek minősítette, hogy hazánk - Lengyelország, a
Szovjetunió és Jugoszlávia mellett - állandó megfigyelői státust
kapott Strasbourgban. Kiemelte, hogy a magyar küldöttség
tevékenysége máris érezhető az Európa Tanács parlamenti
közgyűlésének munkájában. Ismételten megerősítette: ha Magyarország
- a demokrácia és a jogállam mellett ,,lehorgonyozva,, az Európa
Tanács teljes jogú tagjává válik, 130 konvencióhoz, továbbá a
napjaink legfontosabb kérdéseit szabályozó nemzetközi szerződésekhez
férhet hozzá. Ebből a szempontból jelentősnek ítélte, hogy a magyar,
a lengyel és a jugoszláv külügyminiszter első ízben folytathat
politikai párbeszédet az Európa Tanács külügyminisztereivel
novemberben. Ígéretet tett arra, hogy a következő napokban
megvizsgálja: milyen további lehetőségek, eszközök állnak
rendelkezésre Magyarország szélesebb körű részvételére az Európa
Tanács tevékenységében.
Szólt arról is: az Európa Tanács menekültügyi és demográfiai
bizottsága - a tanács bizottságai közül elsőként tartva Budapesten
rendezvényt - támogatja, hogy Magyarország csatlakozzék a szociális
fejlesztési alaphoz.
Végezetül elmondta, hogy az Európa Tanács az együttműködés
bővítését tervezi a közép- és kelet-európai országokkal, egyebek
között az emberi jogok, a törvényalkotás, a helyi önkormányzatok, az
oktatás-nevelés kérdésében. (folyt.köv.)
1989. november 2., csütörtök 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Anders Björck csütörtöki programja (3. rész)
|
A képviselőknek az emberi jogok érvényesülésével, illetve a
nemzeti kisebbségek helyzetével kapcsolatos kérdéseire válaszolva
elmondta: az Európa Tanács közös európai jogrendszer kialakítására
törekszik, amelynek alapja az emberi jogok konvenciója. Biztosítani
kell azt, hogy ha egy állam megsérti a konvencióban szabályozott
alapvető emberi jogokat, akkor ezt független bíróság tárgyalja meg.
Ez a bíróság az Emberi Jogok Európai Bírósága. Ehhez a testülethez -
mivel nem csorbíthatja a nemzeti bíróságok hatáskörét - csak akkor
lehet fordulni, ha az adott államban már minden jogi lehetőséget
megpróbáltak felhasználni az ügy rendezésére. (Az sajnos nem derült
ki: mi történik akkor, ha egy országban oly mértékben sértik meg az
emberi jogokat, hogy az állampolgárnak módja sincs az európai
bírósághoz fordulni?)
A nemzeti kisebbségek helyzetéről kifejtette: az Európa Tanács
gyakorta foglalkozik ezzel a problémával. Élesen bírálja a román
hatóságok működését, s azt, hogy ősi kulturális emlékeket tesznek a
földdel egyenlővé új települések kialakítása érdekében. Mint
mondotta: a bolgár kormány sem örül annak, hogy az Európa Tanács
,,ostorozza,, a Bulgáriában élő török kisebbséggel való bánásmód
miatt. (folyt.köv.)
1989. november 2., csütörtök 17:17
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Anders Björck csütörtöki programja (4. rész)
|
Az Anders Björck vezette küldöttség csütörtökön délután a
Parlamentben találkozott az Ellenzéki Kerekasztalt alkotó pártok és
szervezetek képviselőivel.
A vendégeket az EKA nevében Keresztes Sándor
(Kereszténydemokrata Néppárt) üdvözölte. Az ellenzéki pártok
tömörüléséről szólva hangsúlyozta, hogy az EKA akkor kezdte meg
tevékenységét, amikor Magyarország még pártállam volt, s azóta
eljutottunk a jogállamiság küszöbéig. Az Ellenzéki Kerekasztal
jelentősen hozzájárult ahhoz - mondta -, hogy megszületett a Magyar
Köztársaság, amely integrálódni kíván az európai népek közösségébe.
Anders Björck arról szólt, hogy az Európa Tanács 1949 óta
dolgozik a plurális demokrácia és az emberi jogok érvényesülése
érdekében. Kifejtette: az európai történelem rendkívül mozgalmas
időszaka a mostani, s hamarosan olyan szakaszba érkezhetünk, amikor
az Európa Tanács keretein belül az európai együttműködés minden
olyan államra kiterjed majd, amelyeket most kelet-európai
országoknak nevezünk. A magyar Országgyűlés delegációja például már
állandó meghívotti státusban részt vesz az Európa Tanács munkájában.
Ám számunkra és az önök számára ez csak az első lépés - hangsúlyozta
Anders Björck. Majd kifejezte azt a reményét, hogy Magyarország
hamarosan teljes jogú tagjává válik az Európa Tanácsnak. Úgy
vélekedett, hogy ez elsősorban a magyarországi pluralizmus
megvalósításának függvénye. Mivel az Európa Tanácsban minden
küldöttség pluralista alapon szerveződik, a magyar küldöttségnek is
tükröznie kell majd a parlamentjében megvalósuló sokszínűséget, azaz
úgy kell majd összeállítani, hogy képviselve legyenek benne a
kormányzó és az ellenzéki pártok. Végezetül elmondta: a mostani
találkozó alkalmat ad arra, hogy a jelen lévő pártoknak is legyenek
majd képviselői Strasbourgban.
Antall József (Magyar Demokrata Fórum) az MDF nevében és más
ellenzéki szervezetekkel egyetértésben azt a véleményt tolmácsolta,
hogy az Európa Tanács csak az új magyar parlament összeülése után
fontolja meg hazánk teljes jogú tagságát. A parlamenti választásokig
Magyarországot az átmenet időszakában van, és az ország
berendezkedése nem tekinthető még pluralista parlamentáris
demokráciának.
Kőszeg Ferenc (Szabad Demokraták Szövetsége) kifejtette:
hazánkat sokszor bírálják kissé azért, hogy ellentétben
Lengyelországgal, itt nem egyetlen nagy szervezet fordult szembe a
pártállam uralmával. Ebből azt a következtetést vonják le, hogy
széthúzás jellemzi az ellenzéket. Az SZDSZ ügyvivője úgy vélte, ez
inkább egy előrehaladottabb állapot a parlamenti pluralizmushoz
vezető úton. (folyt. köv.)
1989. november 2., csütörtök 19:16
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Anders Björck csütörtöki programja (5. rész)
|
Az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének elnöke érdeklődőtt,
miként készül az ellenzék a november 26-ra kiírt népszavazásra. A
népszavazást kezdeményező SZDSZ és a Fidesz nevében Kőszeg Ferenc
hangoztatta, hogy Magyarországon több mint 40 éven át elzárták
az állampolgárokat a politikától, s ez közönyt váltott ki a
választók jelentős rétegeiben. A népszavazásra készülve elsősorban e
közöny legyőzését tekintik fő feladatnak. Azt kívánják elérni, hogy
a választópolgárok elmenjenek szavazni, és a társadalom ráébredjen:
a fontos kérdésekben a kezében van a döntés joga.
A találkozót követően az Európa Tanács parlamenti közgyűlésének
delegációja Budán megkoszorúzta Raoul Wallenberg szobrát. (MTI)
1989. november 2., csütörtök 19:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok:
" - Na ide figyeljenek, a hócipőm kezd tele lenni, hogy az egyesen néptánc van,a kettesen néptánc van. Elegem van egyszer s mindenkorra, viszont látásra, viszont hallásra, forduljanak föl...
- Beleznay Edit 49 éves rokkantnyugdíjas gyógyszerész vagyok a harmadik kategóriában, három éve. X. kerület, Gergely u. 116. Kérném nagyon a segítségüket, ha módjukban állna, hogy a budapesti KÖJÁL-nál hogy segitsenek, szeretnék dolgozni, valami élelmiszerellenőrzési területen. 662-812"
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|