|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A magyarországi átalakulásról
|
![](../img/spacer.gif)
----------------------------- London, 1989. október 18. (BBC, Panoráma) - Most egy rövid beszélgetésben a magyarországi politikai fejlemények egy különös, a demokratikus berendezkedés nézőpontjából igencsak szemet szúró aspektusát vesszük szemügyre. Szente Péter Pártos Gáborral, a BBC Közép-Kelet-Európa-szakértőjével beszélget, aki jelen volt a hét elején (sic ) véget ért pártkongresszuson. - Gábor Nekem ez egy nagyon különös parlamentnek tűnik, és egy különös parlamenti szituációnak annyiból, hogy a háromoldalú tórgyalásokat azért hozták létre, mert elismerték, hogy ennek a parlamentnek már nincs legitimitása. Most mégis óriási horderejű kérdésekben, és pont olyan kérdésekben, amiben a háromoldalú tárgyalásokon nem értek el megállapodást, ez a parlament dönt. Hogy látod te ezt? - Valóban említetted, hogy nem sikerült megegyezni fontos kérdésekben, mint például az elnökválasztás időpontjában, illetve módozatában, vagy például a munkásőrség jövőjével kapcsolatban, vagy például a pártvagyonnal kapcsolatban. Ezekről most valóban ez a parlament dönt, tehát bizonyos mértékben meg lehet kérdőjelezni ennek a legitimitását, és valászínűnek tartom, hogy az ellenzék néhány pártja, csoportja ezt meg is fogja tenni. Ugyanakkor ha arra gondolunk, hogy több kérdésben, itt például a munkásőrség megszüntetése, ami nyilvánvalóan most napokon, ha nem órákon belül meg fog történni, és a parlament ezt sztentesíteni fogja, ebben a parlament, ugyan legitimitása nincs nagyon, de úgy fog dönteni, ahogy az ellenzék szeretné. Tehát ilyen tekintetben elképzelhető, hogy azért olyan nagy vita erről azért mégsem lehet. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A magyarországi átalakulásról - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
- Ebben az értelemben teljesen egyetértek veled. Az egyetlen igazi kérdés szerintem az elnökválasztásnak az ideje és a módja. És itt aztán tényleg az ember elkezd gondolkodni, hogy kinek mi a motivációja ebben. Az most természetes, Pozsgayék motivációja az, hogy minél gyorsabban tudják az elnökválasztást megtartani, annál nagyobb az esélyük, hogy Pozsgay Imrét megválasszák. S az is nyilvánvaló, hogy ők ennek a szükségességét azzal magyarázzák, hogy békés átmenetet kell teremteni. De mennyiben ért az ellenzék majd ezzel egyet, és ha nem, mennyire várható, hogy éppen a parlament nem legitim mivoltja miatt a parlament döntését később is meg lehet támadni, ami egy Pozsgay-elnökséget, vagy egy Pozsgay-elnökség legitimitását a jövőben is kétségessé teheti? - Igen, ez egy nagyon bonyolult témakör. Talán azzal kezdeném, hogy az ellenzék eléggé megosztott ebben a kérdésben. Az nyilvánvaló, hogy a szabad demokraták el akarják halasztani az elnökválasztást, már a szabad parlamenti választások után. És nyilvánvaló az is, hogy ők azt szeretnék, hogyha majd egy ilyen új parlament, amiben a kommunisták - vagy talán szocialistáknak kell őket hívnunk - kisebbségben lesznek. Tehát az akkor megválasztandó elnök már nem Pozsgay Imre lenne. Valamilyen kompromisszumnak lenne az eredménye. Hogy mennyire valószínű az, hogy ha a jelenlegi kormány vezetősége, illetve a Szocialista Párt, amely mégiscsak uralmon van, ha mégis úgy dönt - és tulajdonképpen az ellenzék egyéb erőinek mondjuk ha nem is támogatásával, de mondjuk csendes, hallgatólagos megegyezésével -, hogy megtartják az elnökválasztást még novemberben, akkor rendkívül sok fog attól függni, hogy a lakosságnak hány százaléka fog szavazni, és Pozsgay Imre, illetve aki megnyeri a választást, a szavazatoknak milyen nagy arányát fogja megszerezni. Hogyha valóban a lakosság, illetve a szavazók nagy része leszavaz, akkor én nem tartom azt nagyon valószínűnek, hogy meg lehet kérdőjelezni az elnökválasztás eredményét. (folyt.)
1989. október 18., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A magyarországi átalakulásról - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
Arra is fontos talán emlékeztetni, hogy az első fordulóban a most születendő törvény szerint a szavazóknak legalább 66 százaléka le kell, hogy szavazzon. Tehát ha ennél jóval magasabb arányban sikerül szavazatokat szerezni, akkor ez valamilyen módon egy legitimitást mégiscsak szerez a megválasztandó elnök számára. +++
1989. október 18., szerda
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
MTV2 nézői telefonok:
" - Na ide figyeljenek, a hócipőm kezd tele lenni, hogy az egyesen néptánc van,a kettesen néptánc van. Elegem van egyszer s mindenkorra, viszont látásra, viszont hallásra, forduljanak föl...
- Beleznay Edit 49 éves rokkantnyugdíjas gyógyszerész vagyok a harmadik kategóriában, három éve. X. kerület, Gergely u. 116. Kérném nagyon a segítségüket, ha módjukban állna, hogy a budapesti KÖJÁL-nál hogy segitsenek, szeretnék dolgozni, valami élelmiszerellenőrzési területen. 662-812"
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|