 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa, Szép Zoltán:
A vezetői tekintély lejáratása
"A vezetői tekintély lejáratása mindannyiunknak ártott - állítják a
jászberényi Aprítógépgyár műhelykollektívái, de bárki más, még olyan
is, aki a politika iránt közömbösséget mutat, így gondolkodik: a
vezetői tekintélyre vigyázni kellett volna, s nem felülről diktált
utasításokkal, hanem a vezetői munkakör fontosságának maradéktalan
elfogadtatásával.
Eltorzítása tehát a valóságnak - mégpedig súlyosan - az a
közkedvelt kitétel, hogy a vezetők tekintélye "csak úgy"
lejáratódott. Ez a személyes elemeket kívülrekesztő megfogalmazás a
társadalomfejlődés természetes velejárójaként igyekszik ezt a
szomorú állapotot érthetővé tenni - persze sikertelenül.
Nem a társadalomfejlődés járatta le a vezetőket, hanem éppen
ellenkezőleg: a társadalom fejlődésének mesterséges megakadályozása.
A káoszteremtés az értékteremtés álcájában zajlott. A tulajdonosok
elüldözésével bekövetkező helyzetet a munkástulajdon új időszakának
mondták az ideológusok. Ehelyett tulajdoni anarchia vette kezdetét."
|
|
|
|
|
|
 |
3. számú gyorshír
------------------
|
Az SZDSZ frakcióvezetője az alkotmánymódosításról
1990. június 5., kedd - Az alkotmánymódosítást a hatályos
alkotmányban még megbúvó néhány államszocialista kategória
elhagyása, és az ország kormányozhatóságának szavatolása indokolja
elsősorban - érvelt az alkotmánymódosítás szükségessége mellett
Tölgyessy Péter, az SZDSZ frakciójának vezére.
A legfontosabb kérdések közé sorolta az elnökválasztás módjának
meghatározását. Kifejtette: itt elsősorban arra kell választ adni,
hogy az ország első számú felelős politikai vezetője az államfő
avagy a miniszterelnök legyen. Miután Magyarország berendezkedése
parlamentáris, s a végrehajtó hatalom valódi irányítója a
miniszterelnök, nem lenne kívánatos vele szemben egy versengő, nagy
legitimitással rendelkező közjogi méltóságot felállítani. Ez
indokolja, hogy a köztársasági elnököt a Parlament válassza meg.
Ugyancsak fontos feladatnak nevezte a ,,kétharmados törvények,,
körének szűkítését, az ország kormányozhatóságának szavatolására
tekintettel. Rámutatott: a szűkítéssel nem jogokat vonnak el az
ellenzéktől, hanem fölösleges felelősséget vesznek le a válláról.
Rendkívül lényeges - mondotta -, hogy döntés szülessék a nemzetiségi
képviselők ügyében. Úgy vélekedett, hogy fel kell állítani a
kisebbségi jogok parlamenti biztosának intézményét, s a nemzetiségi
ombudsman(ok) jelölésének módjáról, illetve számáról külön törvényt
kell hozni. Végezetül kiemelte: dönteni kell arról is, hogy milyen
legyen az ország címere. (MTI)
1990. június 5., kedd 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|