 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa, Szép Zoltán:
A vezetői tekintély lejáratása
"A vezetői tekintély lejáratása mindannyiunknak ártott - állítják a
jászberényi Aprítógépgyár műhelykollektívái, de bárki más, még olyan
is, aki a politika iránt közömbösséget mutat, így gondolkodik: a
vezetői tekintélyre vigyázni kellett volna, s nem felülről diktált
utasításokkal, hanem a vezetői munkakör fontosságának maradéktalan
elfogadtatásával.
Eltorzítása tehát a valóságnak - mégpedig súlyosan - az a
közkedvelt kitétel, hogy a vezetők tekintélye "csak úgy"
lejáratódott. Ez a személyes elemeket kívülrekesztő megfogalmazás a
társadalomfejlődés természetes velejárójaként igyekszik ezt a
szomorú állapotot érthetővé tenni - persze sikertelenül.
Nem a társadalomfejlődés járatta le a vezetőket, hanem éppen
ellenkezőleg: a társadalom fejlődésének mesterséges megakadályozása.
A káoszteremtés az értékteremtés álcájában zajlott. A tulajdonosok
elüldözésével bekövetkező helyzetet a munkástulajdon új időszakának
mondták az ideológusok. Ehelyett tulajdoni anarchia vette kezdetét."
|
|
|
|
|
|
 |
Lesz-e magyar autógyártás?
|
--------------------------
München, 1989. november 1. (SZER, Mérlegen) - Több mint két
évtizede időszerű kérdés - sajnos még mindig csak kérdés, de talán
néhány héten belül mégis választ kapunk rá. Mint japán lapok tudni
vélik, a Suzuki cég elnöke novemberben Magyarországra látogat, hogy
új és valószínűleg olcsó ajánlatot tegyen egy Suzuki kocsikat gyártó
magyarországi vegyes vállalat létrehozására. A Suzuki ugyanis már
négy évvel ezelőtt megtette első ajánlatát, de azóta kisebb-nagyobb
megszakításokkal csupán eredménytelen tárgyalásokra került sor.
Várható-e, hogy végre történik valami ebben az ügyben, és miért
lenne fontos, hogy történjék valami? Erről beszél Vadász János:
- Több mint két évtizedes állandó növekedés eredményeként a
hazai személyautóállomány elérte az 1 millió 800 ezret. Ugyancsak
több mint két évtizede nyilvánvaló, hogy személyautók iránt óriási
méretű kielégítetlen kereslet mutatkozik, és ugyanez a helyzet a
KGST valamennyi tagállamában, nemcsak Magyarországon.
Az is bebizonyosodott, hogy a belföldi gyártású személyautók a
KGST-piacokon úgynevezett kemény-cikknek számít, és ennek megfelelő
kedvező feltételekkel értékesíthető.
És végül az is kiderült, hogy a KGST-országokban gyártott
személyautók egy kisebb hányada nyugati piacokon is eladható, főleg
azért mert nagyon olcsó. Érthető tehát, hogy a KGST valamennyi
európai tagállamában létrejött a belföldi személyautóipar. Vagy
hagyományos hazai gyárak képviselik, mint Csehszlovákiában vagy az
NDK-ban, vagy pedig olyan gyárak illetve összeszerelő-üzemek,
amelyek nyugati cégekkel való közvetlen együttműködés eredményeként
épültek ki. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|