"A vezetői tekintély lejáratása mindannyiunknak ártott - állítják a jászberényi Aprítógépgyár műhelykollektívái, de bárki más, még olyan is, aki a politika iránt közömbösséget mutat, így gondolkodik: a vezetői tekintélyre vigyázni kellett volna, s nem felülről diktált utasításokkal, hanem a vezetői munkakör fontosságának maradéktalan elfogadtatásával. Eltorzítása tehát a valóságnak - mégpedig súlyosan - az a közkedvelt kitétel, hogy a vezetők tekintélye "csak úgy" lejáratódott. Ez a személyes elemeket kívülrekesztő megfogalmazás a társadalomfejlődés természetes velejárójaként igyekszik ezt a szomorú állapotot érthetővé tenni - persze sikertelenül. Nem a társadalomfejlődés járatta le a vezetőket, hanem éppen ellenkezőleg: a társadalom fejlődésének mesterséges megakadályozása. A káoszteremtés az értékteremtés álcájában zajlott. A tulajdonosok elüldözésével bekövetkező helyzetet a munkástulajdon új időszakának mondták az ideológusok. Ehelyett tulajdoni anarchia vette kezdetét."