|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa, Szép Zoltán:
A vezetői tekintély lejáratása
"A vezetői tekintély lejáratása mindannyiunknak ártott - állítják a
jászberényi Aprítógépgyár műhelykollektívái, de bárki más, még olyan
is, aki a politika iránt közömbösséget mutat, így gondolkodik: a
vezetői tekintélyre vigyázni kellett volna, s nem felülről diktált
utasításokkal, hanem a vezetői munkakör fontosságának maradéktalan
elfogadtatásával.
Eltorzítása tehát a valóságnak - mégpedig súlyosan - az a
közkedvelt kitétel, hogy a vezetők tekintélye "csak úgy"
lejáratódott. Ez a személyes elemeket kívülrekesztő megfogalmazás a
társadalomfejlődés természetes velejárójaként igyekszik ezt a
szomorú állapotot érthetővé tenni - persze sikertelenül.
Nem a társadalomfejlődés járatta le a vezetőket, hanem éppen
ellenkezőleg: a társadalom fejlődésének mesterséges megakadályozása.
A káoszteremtés az értékteremtés álcájában zajlott. A tulajdonosok
elüldözésével bekövetkező helyzetet a munkástulajdon új időszakának
mondták az ideológusok. Ehelyett tulajdoni anarchia vette kezdetét."
|
|
|
|
|
|
|
Az Autóklub elnöksége elutasítja az autópálya használati díjat és a benziáremelést (1. rész)
|
1989. április 20., csütörtök -
Rendkívüli napirendi pontként az autópálya használati díj bevezetéséről tanácskozott csütörtöki ülésén a Magyar Autóklub elnöksége, még mielőtt ismertté vált volna a kormány ülésén született döntés. Valter Medárd ügyvezető elnök elöljáróban leszögezte: a kormány az utóbbi években számos olyan intézkedést hozott, amely kifejezetten az autósokat sujtotta, ilyen volt például a benzin, illetve a gépkocsik árának drasztikus növelése. Mindez sok milliárd forintos többletbevételhez juttatta a költségvetést, s éppen emiatt etikailag sem tartható helyesnek az autósok további terhelése. Nagy Ervin közlekedési, hírközlési és építésügyi miniszterhelyettes, úgy is, mint az Autóklub társelnöke elmondta: a Minisztertanács mostani ülése elé három variációt terjesztettek, az egyik ezek közül az autópálya-díj módosított formája, a másik az üzemanyag árának egyforintos emelése, a harmadik pedig az, hogy a költségvetésből oldják meg az útépítést. Ezt követően a miniszterhelyettes utalt arra: a tárca kényszerhelyzetben volt, amikor az útadóval kapcsolatos javaslatát a kormány elé vitte. A kényszerhelyzetet az okozta, hogy az év elején még kétmilliárd forint állt a tárca rendelkezésére útépítéshez, ám ezt két lépcsőben elvonták. Ilyen körülmények között a folyamatban lévő munkákat le kellene állítani. Megemlítette például a világbanki hitelből épülő M0-ás autópályát, melynek első szakaszát jövőre akarják befejezni, s ha leállítják a munkát, a büntetést dollárban kell fizetni. Az M5-ös autópályát Kecskemétig akarták tovább építeni, s befejezés előtt áll Szolnoknál és Polgárinál két Tisza-híd építése is. Mindezekbe, illetve más folyamatban lévő útépítésekbe eddig már 4 milliárd forintot fektettek be és a befejezésükhöz további 2,5 milliárdra lenne szükség. Külföldi vállalkozók is bekapcsolódnának a magyarországi fejlesztésbe, de azzal a feltétellel, hogy legalább egymilliárd forint értékű munkát a magyar állam végeztessen el. A miniszterhelyettes alapvető fontosságúnak tartotta az útalap létrehozását, ugyanis ezzel végre garantálni lehetne, hogy évente meghatározott összeget kizárólag útépítésre fordítsanak. Mindezidáig tervalkuban dőlt el, hogy mennyi marad útfejlesztésre, s ez az összeg 1980 óta folyamatosan csökkent. (folyt. köv.)
1989. április 20., csütörtök 18:13
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|