|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa, Szép Zoltán:
A vezetői tekintély lejáratása
"A vezetői tekintély lejáratása mindannyiunknak ártott - állítják a
jászberényi Aprítógépgyár műhelykollektívái, de bárki más, még olyan
is, aki a politika iránt közömbösséget mutat, így gondolkodik: a
vezetői tekintélyre vigyázni kellett volna, s nem felülről diktált
utasításokkal, hanem a vezetői munkakör fontosságának maradéktalan
elfogadtatásával.
Eltorzítása tehát a valóságnak - mégpedig súlyosan - az a
közkedvelt kitétel, hogy a vezetők tekintélye "csak úgy"
lejáratódott. Ez a személyes elemeket kívülrekesztő megfogalmazás a
társadalomfejlődés természetes velejárójaként igyekszik ezt a
szomorú állapotot érthetővé tenni - persze sikertelenül.
Nem a társadalomfejlődés járatta le a vezetőket, hanem éppen
ellenkezőleg: a társadalom fejlődésének mesterséges megakadályozása.
A káoszteremtés az értékteremtés álcájában zajlott. A tulajdonosok
elüldözésével bekövetkező helyzetet a munkástulajdon új időszakának
mondták az ideológusok. Ehelyett tulajdoni anarchia vette kezdetét."
|
|
|
|
|
|
|
A Duna-mozgalmak felhívása (1. rész) (OS)
|
Budapest, 1989. április 9., vasárnap - A Duna-mozgalmak és a független politikai szervezetek a vízügyi beruházókkal szemben az Akadémia álláspontját téve magukévá, 1988 októberében meghirdették az aláírásgyűjtő akciót a nagymarosi vízlépcső elhagyására, és a kormány-tájékoztatót jóváhagyó október 7-ei parlamenti döntést megsemmisítő népszavazás kiírására. Azóta nem sok történt Nagymarosnál - még közel félmillió köbméter sziklát kellene ahhoz kirobbantani, hogy az alapozás egyáltalán megkezdődhessen -, de annál több történt másutt. Világossá vált, hogy az ország gazdasági helyzete tovább romlott, és a teljes befejezéshez szükséges több mint százmilliárdot, valamint a hitelek visszafizetéséhez és a környezetvédelmi beruházásokhoz szükséges százmilliárdokat - az életszínvonal további csökkentésével, más hasznos beruházások rovására - nem szabad erre az elhibázott célra pazarolni. Megerősödött Magyarország nemzetközi tekintélye, ma már a világ szimpátiájától kísérve bocsátkozhat bele a nemzetközi szerződések újratárgyalásába. És kibontakozott - elsősorban az építkezések által leginkább veszélyeztetett területen: a Dunakanyarban és Budapesten - az aláírási mozgalom. E tényezők figyelembevételével a kormány úgy döntött, hogy nem hallgat többé kizárólag a beruházás megvalósításában érdekelt vízügyesek érveire, hanem az ésszerűség és a közmegegyezés útját keresi. Március 9-én Németh Miklós miniszterelnök a Parlamentben bejelentette, hogy május-júniusban a bős-nagymarosi beruházás ügyét újra a parlament elé terjeszti, a népszavazási törvénnyel együtt, és addig az építkezéseken nem engedélyez semmilyen munkát, ami visszafordíthatatlan változásokat okozna. A népszavazási törvény elfogadása után tehát az ország választójogosult polgárai dönteni fognak. De a döntésre hivatott választópolgárok már addig is, a népszavazást megelőzően is kifejezhetik véleményüket. Felhívunk mindenkit, aki egyetért az építkezések felfüggesztésével és a népszavazás kiírásával, elmúlt 18 éves és nem áll a jogait korlátozó büntetés hatálya alatt, továbbá nem írt még alá sehol az országban népszavazást kérő aláírásgyűjtő ívet, írja le a népszavazási kérelem alábbi szövegét (ugyanez van az ívekre nyomtatva), írja alá olvashatóan a nevét, a foglalkozását, irányítószámmal az állandó lakcímét, és küldje el az aláírt szöveget nekünk. Ki-ki maga is aláírásgyűjtő aktivistává válhat, ha a leírt szöveget másokkal is aláíratja, de legyen rá figyelemmel: csak az olyan aláírás érvényes, amelyet valaki sajátkezűleg, a szöveget elolvasva, kényszerítés nélkül és önként írt alá, ugyanolyan felelősen és komolyan, ahogy majd a népszavazási szavazócédulát fogja kitölteni. (folyt.köv.)
1989. április 9., vasárnap 17:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|