|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, A munka világa, Szép Zoltán:
A vezetői tekintély lejáratása
"A vezetői tekintély lejáratása mindannyiunknak ártott - állítják a
jászberényi Aprítógépgyár műhelykollektívái, de bárki más, még olyan
is, aki a politika iránt közömbösséget mutat, így gondolkodik: a
vezetői tekintélyre vigyázni kellett volna, s nem felülről diktált
utasításokkal, hanem a vezetői munkakör fontosságának maradéktalan
elfogadtatásával.
Eltorzítása tehát a valóságnak - mégpedig súlyosan - az a
közkedvelt kitétel, hogy a vezetők tekintélye "csak úgy"
lejáratódott. Ez a személyes elemeket kívülrekesztő megfogalmazás a
társadalomfejlődés természetes velejárójaként igyekszik ezt a
szomorú állapotot érthetővé tenni - persze sikertelenül.
Nem a társadalomfejlődés járatta le a vezetőket, hanem éppen
ellenkezőleg: a társadalom fejlődésének mesterséges megakadályozása.
A káoszteremtés az értékteremtés álcájában zajlott. A tulajdonosok
elüldözésével bekövetkező helyzetet a munkástulajdon új időszakának
mondták az ideológusok. Ehelyett tulajdoni anarchia vette kezdetét."
|
|
|
|
|
|
|
Negyvenegy éves a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés
|
1989. február 17., péntek - Pénteken, a magyar-szovjet barátsági együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 41. évfordulója alkalmából ünnepséget rendezett Szolnokon az MSZBT országos elnöksége, valamint az MSZMP Szolnok megyei és városi bizottsága. Jelen volt Borisz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete, Bíró Gyula, az MSZBT főtitkára és Szabó István, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának első titkára. Az ünnepség szónoka Ambrus János kereskedelmi miniszterhelyettes volt.
Hangsúlyozta, hogy a 41 évvel ezelőtt aláírt, s később megújított szerződés új szakaszt nyitott a magyar és a szovjet kapcsolatokban, meghatározó szerepet játszott abban, hogy háborús sebektől vérző országunk erőteljesen megindulhatott a fejlődés útján. A szerződés növelte önbecsülésünket, szavatolta állami szuverenitásunkat. A Szovjetunióban és hazánkban napjainkban egyidőben végbemenő változások, a politikai és gazdasági megújulásra való törekvés a gazdasági együttműködésben is a kapcsolatok új módszereit, formáit igényli. Igy például ma már világos számunkra, hogy az eddigiektől eltérően nem kell minden kötelezettséget állami szinten vállalni, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolat, együttműködés is szavatolhatja, sőt javíthatja a hosszú távú együttműködést. A szónok végül az MSZMP és az SZKP együttműködéséről, a két nép közötti kulturális kapcsolatok alakulásáról, majd pedig a Kárpátalján élő kétszázezer magyar helyzetéről beszélt. Elismeréssel szól arról, hogy mind több jogot élveznek és egyre hatékonyabban járulnak hozzá a két nép barátságának erősítéséhez. Ezután Ivan Vaskeba, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa, a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének magyarországi képviselője szólott a résztvevőkhöz. Elmondta, hogy ezekben a napokban a Szovjetunióban is megemlékeznek a szerződés aláírásának 41. évfordulójáról, majd a szovjet-magyar gazadasági, műszaki, kereskedelmi és tudományos együttműködés eredményeit méltatta. Kiemelte, hogy már eddig 120 szovjet és magyar vállalat kötött együttműködési szerződést, a két ország tudósai, szakemberei pedig mintegy 400 téma megoldásán dolgoznak közösen. Az ünnepség kulturális műsorral zárult. (MTI)
1989. február 17., péntek 20:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|