|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Recski Szövetség közleménye
"... közgyűlést tartunk 1989. november 11-én, délelőtt 10
órakor a Jurta Színházban. Tárgy: a rehabilitáció helyzete, közelgő
választások, alapszabály-módosítás. Minden tagunkat szeretettel
várunk."
BBC, Panoráma:
Az MSZMP újjászervezése
"Nem túl rózsás jövőt jósolok az újjáalakuló MSZMP-nek, több
okból is. Nyilvánvalóan ez egy olyan párt, amelyik azonosul az
elmúlt 40 év hibáival, eredményeivel, amit ők úgy látnak mint
eredmények, de hát én úgy látom, hogy a magyar állampolgárok számára
ez a 40 év egy olyan periódus, amit lezártnak látnak, amit
szeretnének elfelejteni, amit valamilyen módon most szeretnének
visszacsinálni. Ez egy nehézség már az MSZMP számára."
|
|
|
|
|
|
|
A Szakszervezetek Országos Tanácsának véleménye az adórendszer tervezett változtatásairól (1. rész) (OS)
|
1989. november 9., csütörtök - A SZOT áttekintette az adórendszer 1990-re tervezett változtatásait és az alábbi véleményt alakította ki. Az adórendszer korrekcióját érintő javaslatok nem tartalmaznak kedvező érdemi módosításokat a bérből és fizetésből élők számára. A két évvel ezelőtt meghirdetett elvekkel ellentétben továbbra sem párosul bér- és szociálpolitikai reformmal, az átlagos adóterhelés nem csökken, érzékelhetően nem csökkenti a teljesítményvisszatartó hatást. Az adórendszer tervezett változtatása lényegében nem ösztönzi az egyéni és kollektív erőfeszítéseket, kezdeményezéseket, alapvető funkciója a költségvetés bevételi igényének biztosítása. A testület nem támogatja azokat a törekvéseket, amelyek az adórendszer alapvető funkcióit változatlanul, a korábbi hibás megközelítésben kívánják érvényesíteni, miközben számos technikai megoldással az érdemi változtatásra irányuló szándékot igyekeznek bizonyítani. A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényjavaslat a szakszervezetek számára elfogadhatatlan, mert: - nem csökken az átlagos adóteher; - lényegében nem csökken a teljesítményvisszatartó hatás; - az adótábla-módosítás az alacsony és közepes jövedelműek számára nem jelent érdemleges megtakarítást; - megkérdőjelezi a szakszervezeti tagdíjak adómentességét; - társadalmi, gazdasági szempontból egyaránt indokolt esetekben sem biztosítja az adómentességet. Mindezek alapján a meghirdetett elvekhez képest a munkavállalók becsapottnak érzik magukat és növekvő ellenőrzést tanúsítanak az érdemi változások elmaradása miatt. A SZOT újólag megerősíti, hogy mindaddig, amíg a bérreform előrehaladása nem biztosítja egyes költségek munkabérben történő megjelenítését, elengedhetetlennek tartja mentesíteni az adófizetés alól: - a föld alatti, a veszélyességi, a melegüzemi, a terep- és sugárvédelmi pótlékot, a kényszerügyeleti díjakat; - a műszak- és éjszakai pótlékokat; - a munkanélküliek részére fizetett egyes ellátásokat (pl. végkielégítés stb.); (folyt.köv.)
1989. november 9., csütörtök 20:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szakszervezetek Országos Tanácsának véleménye az adórendszer tervezett változtatásairól (2. rész) (OS)
|
- a kulturális, művészeti, műszaki fejlesztési, kutatási, oktatási területeken a munkavégzés jellegével szervesen összefüggő, a munkaerő minőségi újratermelésével kapcsolatos költségek meghatározott mértékét (pl. szakkönyvek, tudományos konferenciák részvételi díja, tanulmányutak stb.). A vállalkozási nyereségadóval kapcsolatos javaslat a szakszerveztek számára akkor fogadható el, ha: - a teljes bérliberalizálás megvalósul; - az országos érdekképviseleti szervek - köztük a szakszervezetek - fenntartásához adott vállalkozói hozzájárulás a költségek között elszámolható; - lehetőség nyílik lakástámogatási alap képzésére a munkáltatók hozzájárulásával. Az általános forgalmi adóra vonatkozóan a tervezet jórészt figyelembe vette a szakszervezetek korábbi javaslatait. Elfogadhatatlannak tartjuk azonban továbbra is azt, hogy a lakáson munkát végző elessen 10 ezer forint összegű ÁFA-visszatérítéstől. A Szakszervezetek Országos Tanácsa áttekinte a kormány 1990-92. évi gazdaságpolitikai programját. Megállapította, hogy az abban foglalt célok nem felelnek meg a munkavállalók jelenlegi és jövőbeni érdekeinek. 1. Egyidejűleg irányoz elő stagnálást, inflációt, csökkenő reálbért és növekvő munkanélküliséget, ezek egymás melletti érvényesülése elfogadhatatlan. Nincsenek pozitív kitörési irányok. A helyes célkitűzések - vállalkozásélénkítés, dereguláció - az elmúlt évekhez hasonlóan visszatérő módon párosulnak restrikcióval, túlsúlyban vannak az egyensúlyi szempontok, a fiskális eszközök. Így lényeges elemeit tekintve nincs igazán érzékelhető eltérés a korábbi évek sikertelen gazdaságpolitikájától. 2. A kormány javaslata tovább akarja szűkíteni a belföldi piacot. A hazai kereslet korlátozásával tovább csökkenti a gazdaság dinamizálásának esélyeit, újabb jelentős kapacitás-kihasználatlanságot, vagy foglalkoztatási feszültséget okoz. 3. A program újra a munkavállalók terheinek növelésével kívánja biztosítani a szükséges forrásokat. A reálbérek csökkenése, a tovább éleződő szociális feszültségek egyre rontják a fejlettebb világhoz való felzárkózás, a gazdálkodás minőségi átalakításának esélyeit. (folyt.köv.)
1989. november 9., csütörtök 20:28
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szakszervezetek Országos Tanácsának véleménye az adórendszer tervezett változtatásairól (3. rész) (OS)
|
4. A fizetési mérleg egyensúlyát az adósságállomány menedzselésének hagyományos eszközeivel kívánja biztosítani, s ezzel szorosabbra zárja az adósságcsapdát. A magyar gazdaság mozgásterét, jövőjét, a munkavállalók reálbérét, a lakosság életszínvonalát egyre inkább külső tényezők határozzák meg. 5. Szinte teljes egészében hiányoznak a program megvalósításának várható társadalmi hatásaira, az egyes rétegek helyzetének alakulására vonatkozó elemzések. Mindezek alapján a testület úgy ítéli meg, hogy a kormányprogram szándékaiban, törekvéseiben nem tartalmazza a szakszervezetek gazdaságpolitikai téziseiben megfogalmazott célokat, ezért ebben a formában a tervezetet nem támogatja. A Szakszerveztek Országos Tanácsa halaszthatatlannak tartja, hogy a korábbi igényének megfelelően a kormány tételesen számoljon el és hozza nyilvánosságra, mi történt a Magyar Nemzeti Bank által felvett hitelekkel, kölcsönökkel. Az adósságterhek okainak és okozóinak pontos megnevezése nélkül a lakosság bizalma nem szerezhető vissza. Szükségesnek tartja tisztázni, hogy a termelési szerkezet átalakításában, a külgazdasági orientáció-váltásban, a piacépítésben, az árak liberalizálásában a munkavállalókat érintő foglalkoztatáspolitikában, antiinflációs politikában az állam milyen aktív szerepet kíván betölteni. Elfogadhatatlannak ítéli, hogy az állami szerepvállalás szinte kizárólag a pénzügyi szempontokat szolgáló elvonásokban és kevésbé a szociális védelem előrelátó megtervezésében tettenérhető. A SZOT plénum újólag hangsúlyozza, hogy a szakszervezetek érdekeltek egy olyan gazdaságpolitikai fordulatban, amely a termelési szerkezet átalakításával, a veszteséges tevékenységek megszüntetésével az országnak növekvő teljesítményt, az erőfeszítéseket vállaló bérből és fizetésből élőknek tisztes megélhetést, biztonságos öregkort tesz lehetővé. A testület követeli, hogy a kormány 1990-től tegye mindennemű külső kötöttségektől mentessé a bérek alakulását, adjon tágabb teret a munkavállalók és munkáltatók közötti béralkunak, és csak piackonform eszközökkel szabályozza a jövedelemkiáramlást, a munkajövedelmeken kívüli elemeket is. Ezzel is adjon szabadabb utat a bérreform további kibontakozásához. (folyt.köv.)
1989. november 9., csütörtök 20:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
A Szakszervezetek Országos Tanácsának véleménye az adórendszer tervezett változtatásairól (4. rész) (OS)
|
A szakszervezetek kezdeményezik, hogy a kormány a termelői és fogyasztási támogatások leépítéséből felszabaduló forrásokat ne a költségvetés szanálására, a pénzügyi egyensúly biztosítására, hanem jelentős mértékben bérreformra, új munkahelyek teremtésére, a képzés, átképzés tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésére fordítsa. A testület a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek szabadárassá nyilvánítását felelősségáthárító lépésnek minősíti, hiszen az árakat jelentős részben meghatározó piaci tényezők jelenlegi körülményeink között számos ponton a kormányzati magatartástól függenek. Az árak felszabadítása szociálpolitikai ellentételezést igényel és ismételten aláhúzza a bérliberalizálás indokoltságát. (OS)
1989. november 9., csütörtök 20:35
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|