|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Recski Szövetség közleménye
"... közgyűlést tartunk 1989. november 11-én, délelőtt 10
órakor a Jurta Színházban. Tárgy: a rehabilitáció helyzete, közelgő
választások, alapszabály-módosítás. Minden tagunkat szeretettel
várunk."
BBC, Panoráma:
Az MSZMP újjászervezése
"Nem túl rózsás jövőt jósolok az újjáalakuló MSZMP-nek, több
okból is. Nyilvánvalóan ez egy olyan párt, amelyik azonosul az
elmúlt 40 év hibáival, eredményeivel, amit ők úgy látnak mint
eredmények, de hát én úgy látom, hogy a magyar állampolgárok számára
ez a 40 év egy olyan periódus, amit lezártnak látnak, amit
szeretnének elfelejteni, amit valamilyen módon most szeretnének
visszacsinálni. Ez egy nehézség már az MSZMP számára."
|
|
|
|
|
|
|
Peresztrojka-tanácskozás (1.rész)
|
Magyar Péter, az MTI tudósítója jelenti:
Róma, 1989. október 29. vasárnapi (MTI-TUD) - A peresztrojka és a kelet-európai átalakulás jövőjéről, valamint arról, hogyan segítheti a Nyugat ezt az átalakulást, tartottak szinvonalas nemzetközi tanácskozást Rómában, egy hónappal Mihail Gorbacsov jelentősnek ígérkező olaszországi látogatása előtt.
Számos ismert szovjet és lengyel közéleti személyiség ismertette országa helyzetét a legkülönbözőbb szempontokból, gyakran ütköztetve a nézeteket. Sok szó esett a háromnapos tanácskozáson, amelyet a L,Espresso hetilap rendezett, Magyarországról is, s nagy kár, hogy annak nem volt magyar részvevője, bár többen is kaptak meghívást. A szovjet részvevők drámai képet festettek: a peresztrojka veszélybe került, mert nem tudott (vagy nem akart) alapvető kérdésekhez nyúlni eddig. Tatjana Korjagina közgazdász a tulajdonviszonyokról szólva, még mindig meglévő ideológiai korlátokról beszélt, amelyek akadályozzák a szövetkezeti és magánvállalkozások elterjedését és működését. Gavriil Popov a rubel konvertibilitását sürgette. Észt, lett és grúz képviselők a drámai és megoldatlan nemzetiségi problémákat állítottak előtérbe, új alkotmányos elrendezést tartva szükségesnek. Szergej Zaligin író a környezetpusztulás veszélyét idézte fel, Csernobilra hivatkozva, míg több vezető újságíró és szerkesztő a ,,kvázi-sajtószabadság,, állapotát ecsetelte. A szovjet nép az ideológiai kiábrándultság és talajvesztés állapotába került - mondták el szociológusok. Leonyid Gordon, népi kongresszusi képviselő szerint a sztrájkok a gazdaság alapjait fenyegetik, miközben szociális biztosítékok egyszerűen nem léteznek a Szovjetunióban. Hasonló gondok tükröződtek a lengyel részvevők hozzászólásaiban is. Zbigniew Bujak és Adam Michnik, a Szolidaritás két vezető képviselője eltérő nézeteket fejtett ki abban, hogy a Szolidaritás a munkások érdekvédelmével törődő szakszervezet legyen-e, vagy politikai szervezet kormányzati célokkal. (folyt.)
1989. október 29., vasárnap 14:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Peresztrojka-tanácskozás (2.rész)
|
Nyugat-Európa viszonyát a Keleten zajló forradalmi átalakulásokhoz Gianni de Michelis olasz külügyminiszter vázolta. ,,Az Európához tartozás igénye elemi erővel nyilvánul meg mindenütt a szocializmus országaiban,, - mutatott rá. De Michelis szerint ez egyértelműen a nyugat-európai modell győzelme. Ez a modell megfogalmazása szerint a pluralista politikai demokrácia, a szabályozott piacgazdaság és a szociális jóléti állam együttese, s ebben mindhárom alkotóelem lényeges. A Nyugatnak elemi közvetlen érdeke, hogy segítse a demokratikus átalakulás útján elindult lengyeleket, magyarokat és a peresztrojkát. ,,Nem nagylelkűség ez a nyugat-európai közösség részéről, hiszen biztonsága és jóléte közvetlen összefüggésben áll azzal, sikert arat-e a szovjet peresztrojka, és nyomában a kelet-európai demokratikus átalakulás,, - hangoztatta. A segítségnek időben gyorsnak, átfogónak, tehát minden mozzanatra kiterjedőnek és az igényekhez igazodónak kell lennie. Helytelen a kiváró, latolgató magatartás (amely leginkább az Egyesült Államok kormányzati köreire jellemző), és az is, amely ódzkodik a segítségtől a költségek nagysága miatt. Az olasz külügyminiszter - egyetértve Mitterrand francia elnök néhány nappal korábban kifejtett nézetével - azt is hangsúlyozta: a keleti átalakulás kihívás a közösség számára, amelynek meg kell gyorsítania politikai és gazdasági egyesülés folyamatát, az integrációt, különben felbomolhat az eddigi is. Elsősorban a német egyesülés kérdésének napirendre kerülése idézi fel ezt a veszélyt - mutatott rá. De Michelis nem hagyott kétséget afelől, hogy a nyugati segítségnek össze kell függnie a demokratikus értékek és intézmények fokozatos létrejöttével, és afelől sem, hogy az átmenetnek békésnek, kell lennie, az európai egyensúlyok megőrzésével, a bécsi leszerelési tárgyalásokon elérendő megállapodással, nem egyoldalú lépésekkel. +++
1989. október 29., vasárnap 14:55
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|