Rendszerváltás és az MTI

	Kormányülés - szóvivői tájékoztató (1. rész)
1989. október 20., péntek - A kormány ülését követő hagyományos szóvivői tájékoztatón Bajnok Zsolt szükségesnek tartotta közölni, hogy a Minisztertanács az Országgyűlés szüneteiben, illetve az ülésnapok végén többször is ülésezett, mert rendkívül fontos témákról tárgyalt. A tájékoztatón jelen lévő Csehák Judit szociális és egészségügyi miniszter bejelentette, hogy a kormány rendeletet alkotott a szociális és egészségügyi magánvállalkozásokról. Eszerint a jövő évtől kezdődően minden magán- és jogi személy folytathat egészségügyi és szociális tevékenységet, illetve fenntarthat egészségügyi és szociális intézményt, szolgálatot. A magánvállalkozások bekapcsolódhatnak az állami egészségügyi szolgáltatások körébe, arányos költségvetési támogatásra is igényt tarthatnak. Az orvosi magánpraxis természetesen csak úgy folytatható, ha az illetőnek megfelelő szakképesítése van, s szakterületét folyamatosan műveli. A magángyakorlat főfoglalkozásként is engedélyezhető. A szabályozás a vállalkozó részére védelmet is nyújt, mivel kimondja: a szükséges feltételek megléte esetén a vállalkozást mérlegelés nélkül engedélyezik. A miniszter kifejezte meggyőződését, hogy az intézkedés nem az államilag garantált és ingyenesen, díjtalanul nyújtandó ellátás színvonalát csökkenti, hanem e színvonalra is ösztönzően hat majd. Kérdésekre válaszolva a miniszter szólt arról, hogy 1990. január 1-jétől magánklinikák is nyílhatnak, s nem lesz akadálya magánpatikák létesítésének sem. A magánpraxisban kezelt betegek állami kórházba is beutalhatók, a műtétek esetleges árával kapcsolatban elmondta, hogy az sok mindentől függ, egyebek között attól, hogy vidéki kiskórházban, vagy egy megyei jól felszerelt nagy intézményben, esetleg klinikán végzik-e el az operációt. Hütter Csaba mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter arról tájékoztatta a sajtó képviselőit, hogy a kormány a kritikus helyzetben lévő mezőgazdasági nagyüzemek működőképességének, jövedelemtermelő-képességének javítására pályázatot ír ki. A következő négy esztendőben központi támogatást nyújt talpraállításukhoz. Az intézkedés mintegy 180 üzemet érint, 3,3 milliárd forintnak megfelelő segítséget kapnak az érintettek. A miniszter nemzetgazdasági érdekekkel indokolta a döntést, mint mondta: azokban a térségekben, ahol ezek az üzemek jószerivel az egyetlen mértékadó jövedelem forrásai az ott élőknek, a működőképesség feltételeinek megteremtése elemi érdek.(folyt.) 1989. október 20., péntek 20:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - szóvivői tájékoztató (2. rész)
Hütter Csaba ugyanakkor nem hagyott kétséget afelől, hogy ez az utolsó ilyenfajta állami segítség, az ,,utolsó szalmaszál,,. Azok az üzemek, amelyek nem tudnak élni a lehetőséggel, számíthatnak a csődeljárásra. A miniszter az e gondolathoz kapcsolódó kérdésre válaszolva elmondta: a támogatások leépítésének korát éljük, véleménye szerint a mezőgazdasági támogatás egy-két éven belül a nullához fog közelíteni. Ez egyben azt is jelenti, hogy az árakban érvényesül majd az, ami jelenleg támogatásként kerül az üzemek kasszájába. A kormány tagjainak tájékoztatója után Bajnok Zsolt bejelentette: a kormány örömmel nyugtázta, hogy a Szentszék kész megvizsgálni a kétoldalú kapcsolatok teljes normalizálásának kérdését hazánkkal. A kormány kijelölte azt a háromtagú delegációt, amely a Vatikánnal egyeztetett időpontban, már a közeljövőben megkezdheti a kapcsolat felvételét. A delegáció élére Sarkadi Nagy Barnát, a Minisztertanács Egyházpolitikai Titkárságának vezetőjét jelölték, tagja Koppányi Vilmos, a Külügyminisztérium főosztályvezetője, és Platti Iván, a Művelődési Minisztérium főosztályvezetője. A szóvivő a napirendi témák részletesebb ismertetése előtt szólt arról, hogy a honvédelmi miniszter vizsgálatot kezdeményezett a miniszterelnöknél Bokor Imre honvédezredes Kiskirályok mundérban című, a közelmúltban megjelent könyvével kapcsolatban. A kötet a néphadsereg életére vonatkozó kritikai észrevételeket tartalmaz, ám a honvédelmi miniszter szerint a jelenlegi politikai helyzetben a hadsereg sérthetetlenségének, egységének védelme, a társadalom előtti tekintélyének megőrzése elengedhetetlen. A vizsgálatot - amelynek a kormány elnöke helyt adott - azért is indítványozta a miniszter, mert a könyvben olyan személyekről is szó esik, akiknek megítélése a miniszter hatáskörét meghaladja. A vizsgálat befejeztével annak kimeneteléről a közvéleményt tájékoztatják. A szóvivő rátérve a kormány napirendjén szerepelt témákra, elmondta, hogy a Minisztertanács áttekintette a jamburgi együttműködés feladatainak végrehajtásáról, és a további tennivalókról szóló jelentést. Az elmúlt négy esztendő mérlege igen pozitív. A kormány úgy ítéli meg, hogy a magyar résztvevők vállalt kötelezettségeiket időarányosan, megfelelő színvonalon teljesítették: a 269 felépítendő objektumból 238 már elkészült. Jó ütemben folynak a magyar áruszállítások, az építési és a szerelési munkák is. A további feladatok teljesítésének leglényegesebb momentuma: a jamburgi munkákért kapott földgáz a magyar gazdaság számára rendkívül fontos, mert a következő esztendőkben a hazai földgázigény nőni fog. (folyt.köv.) 1989. október 20., péntek 20:26
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - szóvivői tájékoztató (3. rész)
A hazai földgáztermelés a következő öt esztendő alatt előreláthatólag mintegy félmilliárd köbméterrel csökken, s a villamosenergia-termelésben jelentős feladatok várnak a gázturbinás blokkokra. Amennyiben bős-nagymaros ,,teljesítménye,, kiesik, e blokkok léte a gazdaság számára nélkülözhetetlenül fontos lesz. Népgazdasági érdekünk tehát azt diktálja, hogy az egyezményt fenntartsuk, továbbra is megfelelő színvonalon és ütemezésben teljesítsük feladatainkat. Az egyezmény, amely 2008-ig szól, 37 milliárd köbméter földgáz vásárlását teszi számunkra lehetővé. A szóvivő ugyanakkor hozzátette, hogy a változó körülmények és a várható változások okán érdemes, sőt szükségszerű magyar részről is kezdeményezni az egyezmény kiegészítését, pontosítását, a feltételek tisztázatlan részeinek ,,feltárását,,. Egy kérdésre válaszolva közölte: komoly tárgyalások folynak arról, hogy magyar-szovjet relációban áttérjünk a dollár-elszámolásra. Ha ez karnyújtásnyi közelségbe kerül, az egyben azt is jelenti, hogy a jamburgi egyezmény szinte egészét át kell tekinteni, s új közelítésben sokmindent szükségszerű újrafogalmazni. A kormány ülésének napirendjén szerepelt az a rendelettervezet, amely a banktörvény - várhatóan jövő év második felében történő - elfogadásáig az eddiginél több biztosítékot nyújt a bankok normális, megfelelő működéséhez. A banki tevékenység engedélyezése komoly feltételekhez kötődik, s ha egy-egy bank az előírásokat megszegi, a rendelet lehetőséget ad szigorú szankcionálásra. A rendelet november 1-jén lép hatályba. A Minisztertanács három olyan témáról is tárgyalt, amely hosszú távra szólóan alkot majd egységes koncepciót. A szóvivő ezek között említette az államháztartási törvényjavaslat téziseit, amelyek várhatóan még ez év decemberében a parlament elé kerülnek. A tézisek az állam változó szerepe kifejezéseként hangsúlyozzák a gazdálkodás nyilvánosságát, oldják a jövedelmekben és az állami kötelezettség-vállalásokban a centralizációt, csökkentik az állam szerepét a jövedelmek újraelosztásában, megteremtik az önkormányzatok valóságos gazdálkodásának feltételeit, s megszüntetik az intézmények túlzott függőségét a központi irányítástól. A tervezésről szóló törvény elveként a kormány kimondta: a cél az, hogy a tervezés a piacgazdasági rendszerrel harmóniában legyen. A terveket a társadalmi érdekegyeztetés alapján, társadalmi, szakmai viták szűrőjén átbocsátva kell készíteni, s fontos intézkedés, hogy megszűnne a gazdálkodó szervezetek és a tanácsok tervkészítési kötelezettsége. E koncepcióról várhatóan a jövő év második felében tárgyal a Parlament. (folyt.köv.) 1989. október 20., péntek 20:44
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Ülést tartott a Minisztertanács - szóvivői tájékoztató (4. rész)
A szóvivő elmondta, hogy a jövő évre készül el a banktörvény, s e törvényjavaslat végleges formáját ugyancsak széles körű szakmai vita előzi majd meg. Bajnok Zsolt szólt arról is, hogy a kormány a további nyitás jegyében foglalkozott a magyar állampolgárok külföldi munkavállalásával kapcsolatos kötöttségek oldásával. A sajtóban megjelent híradást annyival egészítette ki, hogy a hazautalási és a valutavételre való felajánlási kötelezettsége a külföldön dolgozóknak október 1-jétől szűnt meg. A szóvivő tájékoztatta a jelenlévőket arról, hogy az Amerikai Egyesült Államok külügyminisztériuma kezdeményezésére 1 millió dolláros szakmai támogatást kap a magyar munkaügy. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal a kormánytól arra kapott utasítást, hogy a munkavállalók és a munkaadók képviselőinek bevonásával készítsen memorandumot a felhasználásra, illetve az összeg hasznosítására. A pénzből alapvetően az átképzést, a rászorulók szakképzését, a munkaügyi szabályozás korszerűsítését kívánják finanszírozni. Bajnok Zsolt közölte, hogy törvény készül a jogi képviseletekről, a jogi képviselőkről is. Az új jogszabálynak meg kell fogalmaznia egyebek között a jogi képviselővé válás feltételeit, az ügyvédi, a jogtanácsosi tevékenység gyakorlásának körülményeit. A törvénytervezetről a Parlament 1990 második felében tárgyal. Végezetül szólt arról, hogy az ülésen asztalra kerültek az élelmiszer-kiskereskedelem problémái is. E téma napirendre tűzését az indokolta, hogy miközben viszonylag kiegyensúlyozott és megfelelő az élelmiszerellátás, romlik a választék, nehezednek a vásárlási körülmények, a kiskereskedelmi hálózat elavult. A kormány kívánatosnak tartja az élelmiszer-kiskereskedelemben dolgozók alapbérének soronkívüli növelését, mert az e területen dolgozók bére átlagosan 15 százalékkal alacsonyabb az országos átlagnál. Egy kérdésre válaszolva Bajnok Zsolt elmondta, hogy a kormány a jövő évi terv és költségvetés problematikájával a napokban ismét foglalkozik. A munkaanyagban a jövő évre 13, más munkaanyagokban 15 százalékos inflációs ráta szerepel. Ekörül nemcsak az ellenzék, hanem a kormányzati szervek szakemberei között is véleménykülönbségek vannak, ami nem csoda, hiszen számos nem várt körülmény befolyásolhatja a jövő évi fogyasztói árszínvonal alakulását. A szóvivő személyes véleménye szerint a 13 százalék nem irreális. (MTI) 1989. október 20., péntek 20:48
Vissza » A hírhez kapcsolódik »