|
|
|
|
Az EGK és a refórmországok
|
-------------------------- Köln, 1989. november 7. (DLF, Késő esti híradó) - A külügyminiszterek tegnapi találkozója óta kétségtelen, Kelet-Európa ügyében közös politikával rendelkezik az Európai Közösség. Ennek legfőbb elve, hogy minél inkább hajlik egy KGST tagállam kormánya a reformok végrehajtására, annál nagyobb a tizenkettek szövetségének készsége az adott ország megsegítésére. Hermann Vole beszámolója következik. - Az Európai Közösségnek dilemmát okoz Kelet-Európa támogatása, csak óvatos segítségnyújtásra hajlandó ott, ahol csak most kezdődik a reformok bevezetése. Ugyanakkor a külügyminiszterek jól tudják, hogy a támogatás halogatása veszélyes következményekkel, akár véres összetűzésekkel is járhat. Eddig azonban az az alapelv érvényesült a Közösségben, hogy a megfelelő reformok nélkül felesleges pénzt ölni az említett országokba, mert azok azt egyszerűen nem érdemlik meg. Aligha vitatható, hogy az NDK-ban például még korántsem elegendő a változások kilátásba helyezése - nem is szólva arról, hogy egyelőre még senki sem tudja, vajon helyén marad-e Egon Krenz, az államtanács új elnöke. Arra sem tud egyelőre válaszolni senki, hogy az NSZEP feladja-e kommunista hatalmi monopóliumát - mint azt a magyar és a lengyel kommunisták tették. Ha pedig erre nem kerül sor, az NDK lakossága továbbra is messzemenően hiányolja majd az emberi és állampolgári jogokat. Az Európai Közösség külügyminiszterei (...) az NDK esetében néhány héttel elhalasztják a kooperációs megbeszéléseket, legalábbis addig, amíg láthatók a komoly változás jelei. A Közösség ugyanakkor intenzíven folytatja a reformok úttörőivel, Magyarországgal és Lengyelországgal gazdasági, együttműködési kapcsolatainak erősítését. (folyt.)
1989. november 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az EGK és a refórmországok - 1. folyt.
|
A 12 ország kitárja kapuit az e két országból származó áruk előtt. A megkötött szerződések értelmében eredetileg 1995-ig megszüntetik egy sor magyar és lengyel áru exportjának mennyiségi korlátozását. A határidőt most előbbre hozták, a könnyítés 1990 újév napjától érvényes. A január 1-jével életbe lépő megállapodások olyan általános kedvezményeket is biztosítanak, mint például eddig csak a fejlődő államokra vonatkozó, alacsony vám-előírások. Az Európai Közösség költségvetésében jogilag is meghatározta a magyar és a lengyel támogatás területeit, így a népgazdaság korszerűsítésére, beruházásokra, a munkaerő kiképzésére, a mezőgazdaság, a kereskedelem és a szolgáltatások fejlesztésére, valamint az energiaellátás és a környezetvédelmi feladatok ellátására fordítható a kapott segítség. Az Európai Parlament sürgetésére a segítség keretét a Közösség költségvetésében 200-300 millió ECU-ra átszámítva több mint 600 millió márkára emelik és ez nemcsak 1990-re vonatkozik majd. Ezek az intézkedések egyben jelzik annak a 24 nyugati államnak az együttműködését is, amelyet a 7 nagy koordinál, és a kelet-európai támogatással kapcsolatos következő ülését épp Brüsszelben tartja majd december közepén. Addig meg kell küzdeni azzal a dilemmával is: meg kell-e szüntetni a tanulni képtelen kelet-berlini kommunistákkal történő együttműködést, vagy mikor lehet ugyanaz a támogatás a reformok valódi talpraállításának eszköze. Természetesen Bonn jobban törekszik az utóbbira, mint London. Jacques Delors, a brüsszeli bizottság elnöke, aki e hónap közepén Budapestre és Varsóba látogat, a németek oldalán áll ebben a kérdésben. +++
1989. november 7., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|