Rendszerváltás és az MTI

	Vita a terjesztési díjak körül (1. rész)
1989. november 7., kedd - A jövő évi terjesztési tarifákról vitatkoztak kedden a Magyar Posta központjában a posta képviselői, valamint a lap- és könyvkiadók szakemberei. A tanácskozáson - amelyen mintegy 40 kiadó képviseltette magát - Kertész Pál, a Magyar Posta elnökhelyettese ismertette az intézmény elképzeléseit az új tarifákról. Jelenleg a napilapokat darabonként 1.70 forintért terjeszti a Posta, ez az összeg azonban nem elegendő a költségek fedezésére. A számítások szerint 33 fillér az egyy napilapra jutó veszteség. A Posta szerint ez az állapot nem tartható, így azt javasolja, hogy 1990. január 1-jétől a helyben terjesztett napilapok darabjáért 2.30 forintot, a vidéken árusított napilapok után pedig 2.60 forintot kapjon. Ezzel lehetővé válna, hogy az önköltség megtérüljön és egy szerénynek mondható, átlagosan 10 százalékos nyereségre is szert tegyenek. A színes lapok terjesztését eddig és a továbbiakban is az ár meghatározott százalékáért terjesztette a Posta, a mostani javaslat 3-4 százalékos tarifanövelést tartalmaz. Igaz ugyan, hogy a színes lapok terjesztése nem tekinthető veszteségesnek, ám a Posta úgy véli, hogy ez a minimális tarfiaemelés szükséges a begyűrűző infláció hatásainak ellensúlyozására. A vitában főképpen a napilapok terjesztésére vonatkozó elképzeléseket érte támadás. A lapkiadók véleménye szerint a Postának a tavalyi tarifáért kellene továbbra is árusítania, illetve terjesztenie a lapokat. A Posta ezt az álláspontot elfogadhatatlannak tartotta, már csak azért is, mert a postai dolgozók bére legalább 20 százalékkal elmarad az átlagostól. Ha továbbra is a régi tarifáért végeznék a lapterjesztést, nem lenne mód a szükséges 30 százalékos béremelés kigazdálkodására. Erre a béremelésre pedig feltétlenül szükség van, ugyanis a lapterjesztők már jelezték elégedetlenségüket, és szándékukban áll sztrájkolni, ha nem elégítik ki bérkövetelésüket. A vitában az is szóba került, hogy az eddiginél differenciáltabban kellene megállapítani a tarifákat, figyelembe kellene venni a terjesztési távolságokat, a helyi sajátosságokat, sőt még a küldemények súlyát, valamint a visszamaradó lapok, azaz a remittenda mennyiségét is. A kiadók számokkal próbálták bizonyítani, hogy megoldhatatlan a posta javaslata, hiszen például egy 3.80 forintba kerülő Esti Hírlap árából 2.30 forint lenne a postáé. (folyt. köv.) 1989. november 7., kedd 11:10
Vissza » Folytatásokkal »