Rendszerváltás és az MTI

	Reformműhely tanácskozás Kecskeméten (3. rész)
Mélyreható önvizsgálatra van szüksége ahhoz, hogy a politikai pluralizmus és a többpártrendszer kihívásai, a verseny körülményei között is esélyesen pályázhasson az MSZMP a kormányzati pozícióra, a végrehajtó hatalom birtoklásáért. Egy olyan pártnak, amely ezt az önvizsgálatot nem végzi el, nem vonja meg a cezúrát az elmúlt korszak határáig, nem utasítja vissza a válságot előidéző magatartási formákat, cselekményeket és ideológiai tabukat eszköztárából, nincs esélye arra, hogy versenyképes politikai erőként vegyen részt a politikai küzdelmekben. Ebben a felismerésben, a követelmények megfogalmazásában az MSZMP-t, a kommunistákat nem vezethetik szervezeti érdekek. Ezt felülmúló érdekkörbe kell helyeznie érdeklődését, célját, elsősorban egy nemzeti program, nemzeti felelősségtudat jegyében újragondolnia e szerepet, feladatot. Ha mindez meggyőző és bizalmat keltő, az MSZMP-nek jó esélye van arra, hogy nemcsak elitjével, hanem tagsága többségével együttműködve az átmeneti korszak vezérlésében részt vegyen, az immár elnyert bizalom és népi jóváhagyás útján, nem pedig hatalmi pozícióból kiindulva. Egy reformesélyes és pluralista viszonyok között zajló politikai küzdelemben csak annak az MSZMP-nek van lehetősége nyerni, akár egy koalícióval együtt összefogva győzni, amelyik mindezt önmagára nézve elvégzi. Ettől nem kell megriadni még akkor sem, ha bizonyos személyek egyénenként is viselik a megítéltetés terhét, enélkül ugyanis a néppel nem lehet együtt haladni. Hiszen egy infantilizált, politikai tudatában és működési lehetőségeiben rosszul intézményesített társadalomban szükségképpen az addig gondoskodó csődje dühöt vált ki a gondozásra szorulóban. Ezt a dühöt csak egy gyors politikai átalakítás tudja megelőzni, egy politikailag tagolt társadalom. Egyébként egy olyan társadalom, amely ezt a tagoltságot nem fejezheti ki, tabukon nevelkedett és infantilizálva az ellátás, a gondoskodás körülményei között is biztonságban érezte magát, elbizonytalanodásáért, a viszonyok fellazulásáért, és az abból következő emberi ütközésekért ugyanazt a hatalmat teszi felelőssé, amelytől hosszú időn át elfogadta a gondoskodást, egyfajta kényszer, beletörődés vagy egyéb hatására, amit egykor megegyezésnek neveztünk. Ezt a körülményt számításba kell venni az elszámolásnál, hogy ne legyen belőle leszámolás, és egy újfajta politikai kultúra jegyében menjen végbe, az átalakulás. A reform politikai oldala így legyen tervezhető. Az államminiszter ezzel összefüggésben említette meg a politikai kultúrának azt az aspektusát, amely a párton belül okoz ma vívódást, egyfajta dilemmát: megmaradni-e egy ilyen terheket hordozó párt tagjaként vagy kiválni. (folyt. köv.) 1989. április 15., szombat 19:38
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »