 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Szociáldemokrata Párt felhívása
"Baloldali pártot akarunk. Sorainkba várjuk a munkásokat,
értelmiségieket, dolgozókat nyugdíjasokat, az elesetteket és
gondoskodásra szorulókat, a kisvállalkozókat és parasztokat, azaz a
társadalmunk többségét."
SZER, Világhíradó:
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
"Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra
összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az
EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan
jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az
egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez
nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig.
Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető
játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még
világosabb ez."
|
|
|
|
|
|
 |
- Kényes kérdés című rovat - 1. folyt.
|
E kétféle tapasztalat párhuzamos tárgyalása félrevezető és
veszedelmes is, mert arra alkalmas, hogy a két tapasztalatból
származó álláspontok és világnézetek erkölcsi egyanragúságát hozza
ki belőle az, aki akarja. Ezt a véleményt szokták úgy is kifejezni,
mondja Bibó, hogy nincs zsidókérdés, csak antiszemitizmus. Aki
zsidókérdésről beszél, az már ezzel is tudva vagy tudatlanul az
antiszemitizmus malmára hajtja a vizet.
De azért mégis borzalmasan nehéz tisztázásra váró rendkívül
fájdalmas kérdés rejtőzik nem is olyan mélyen a felszín alatt, mely
az utóbbi idők magyar sajtómegnyilatkozásaiból és egyes személyes
nyilatkozatokból is kiderült. Talán egy éve olvastam egy Budapesten
zsidóaktivisták által kiadott szamizdat lapban, hogy míg felüti a
fejét az antiszemitizmus, addig a magyarok büszkén, magyar
tudósként, magyar művészként kisajátítják Magyarország zsidó
származású kiváló embereit.
Mindez rendkívül heves érzelmeket kavaró kérdés, melyet hűvös
logikájú, társadalomtudományi zsargont dobáló szakértők aligha
tudnak megnyugtatóan tisztázni az érintettek előtt. Az újonnan
kibontakozó, demokratikus Magyarországon vajon kell-e és különösen
időszerű-e józan, demokratikus beszéddel tisztázni zsidó és nem
zsidó magyar viszonyát.
Érdemes-e világosan beszélni arról, hogy Magyarország politikai,
kulturális és gazdasági fejlődésében milyen szerepe volt a magyar
zsidóságnak mind a mai napig és érdemes-e tisztázni a tömegek
számára is felfogható nyilvános formában, hogy zsidó és nem zsidó
viszonya miként és miért alakult úgy, ahogy alakult megint csak
napjainkig. Vagy jobb hagyni, hogy a hallgatás felszíne alatt
fekélyesedjenek az előítéletek, melyeknek ellentmondásos módon a
demokratikus viszonyok is további lendületet adhatnak. Szerintem.
(folyt.)
1989. november 5., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"November 5-én zászlódíszben várta Tarpa a Kisgazdapárt vezető politikusait. Tizenkét óra negyvenöt perckor a Tarpa gulácsi faluvégnél díszmagyarba öltözött lovasok fogadták Vörös Vincét, Torgyán Józsefet és engem, akik az utat a művelődési házig tarpai parasztszekereken tették meg. Személyesen engem hívtak meg előadónak, ám én kötelességemnek éreztem, hogy meghívjam a párt elnökét is, Vörös Vincét. Határozottan örült a meghívásnak, de volt egy javaslata. - Ne menjünk azzal a lehasznált Skodával Imre, itt van a Torgyán, akinek van Opelja, szívesen visz le bennünket Tarpára. - mondotta Miért ellenkeztem volna? Elvégre úgy hírlett, hogy Torgyán József jól vezeti a gépkocsiját."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|