|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Szociáldemokrata Párt felhívása
"Baloldali pártot akarunk. Sorainkba várjuk a munkásokat,
értelmiségieket, dolgozókat nyugdíjasokat, az elesetteket és
gondoskodásra szorulókat, a kisvállalkozókat és parasztokat, azaz a
társadalmunk többségét."
SZER, Világhíradó:
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
"Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra
összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az
EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan
jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az
egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez
nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig.
Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető
játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még
világosabb ez."
|
|
|
|
|
|
|
Felipe González - madridi interjú (1.rész) Embargó 19.00 óráig ======================================
|
Madrid, 1989. november 5. vasárnap (MTI-tud) - ,,Spanyolország példa lehet a demokratikus átmenet békés végrehajtására abban a tekintetben, hogy országunkban a változás ésszerűen és józanul ment végbe. Nem feledve történelmünk súlyos korszakait, hanem éppenséggel tanulva azokból, nyugodt körülmények között hajtottuk végre az átmenetet,, - nyilatkozta Felipe González spanyol miniszterelnök az MTI madridi tudósítójának, Meruk Józsefnek. A többi között ezzel a gondolattal jelezte a kormányfő, hogy igen élénken foglalkoztatja a magyarországi demokratikus kibontakozás, amelynek sikere érdekében készen áll megosztani tapasztalatait a magyar politikusokkal.
A sevillai születésű negyvenhét éves jogász a Spanyol Szocialista Munkáspárt (PSOE) élén egy héttel ezelőtt harmadszor szerezte meg a spanyol szavazók voksainak abszolút többségét. 1982. óta megszakítás nélkül a harmadik alkalommal ő alakít kormányt. Miniszterelnöki és pártfőtitkári tisztsége mellett egyik alelnöke a Szocialista Internacionálénak is. Nyilatkozatát a kormányfői rezidencián adta, néhány nappal azelőtt, hogy hivatalos látogatást tesz Magyarországon. A spanyol kormányfő rendkivül érdeklődéssel viseltetik Magyarország, általában Közép-Európa reformjai iránt. A közelmúltban washingtonban George Bush amerikai elnökkel, Valladolidban Francois Mitterrand francia államfővel, Milánóban pedig a Szocialista Internacionálé vezető politikusaival elemezte a változások tartalmát. - Azt hiszem, ami most Magyarországon történik, az roppant érdekes. Általánosságban azt mondanám, hogy ma már nincs is olyan politika, ami csupán egyetlen országra, határain belülre korlátozódna. Valamennyiünk érdekei kölcsönös függőségben állnak. A Magyarországon végbemenő evolució, az ottani események szerintem igen nagy jelentőségűek Európa egészének fejlődése szempontjából. Spanyolország az Európai Közösségekhez tartozó állam, és tudjuk, hogy az egymásra utaltság kulcsfontosságú elem valamennyi itt élő nép politikai fejlődése számára. A második világháború óta napjainkig eltelt időszakban valószínűleg a magyarországihoz hasonló nagyságrendű események voltak azok, amelyek az európai történelem alakulását leginkább meghatározták,, - nyilatkozta Felipe González. (folyt.)
1989. november 5., vasárnap 11:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felipe González - madridi interjú (2.rész) Embargós 19.00-ig =================
|
Felipe González nemrégiben egy barcelonai lapnak adott nyilatkozatában arról beszélt, hogy a jelenleg létező tömbökből való kiválás a történelmileg kialakított politikai keretek feszegetését jelentheti. Hispánia a NATO és a Közös Piac tagjaként korrekt szövetségesi magatartást tanúsít, és a NATO-tagságot 1986-ban népszavazás révén erősítette meg. Vajon miként vélekedik egy másik tömbhöz tartozó állam, Magyarország jövőbeli sorsáról a miniszterelnök? A kormányfő megfontoltságra intett mindenkit, aki más népek sorsáról nyilatkozik, mondván: ,,minden népnek magának kell arról döntenie,,. Utalt arra, hogy személy szerint sohasom volt híve a tömbpolitikának, ugyanakkor meghatározó politikai tényezőnek nevezte a tömbök szembenállását, a Kelet és a Nyugat közötti megosztottságot. - Ha képesek volnánk egy újfajta értékrend felállítására a NATO és a Varsói Szerződés viszonyában, és ha abban többet nyomnának a latban a politikai együttműködés, a gazdasági és műszaki kooperáció érdekei, mint a védelem és a biztonság puszta sémái, akkor érdemi kiinduló pontot találnánk. Innen már békében törhetne magának utat egy újfajta politikai gyakorlat, például a magyar politikai kísérlet - mondta. Amikor a beszélgetés során a politikai átmenet törékeny volta került szóba, a kormányfő visszaemlékezett Spanyolország történelmének legdrámaibb mozzanataira, a sarjadó demokráciát fenyegető erőszakra. Az eseménytörténeti részletek helyett mégis a politikai tanulságot hangsúlyozta Felipe González: ,,A törés veszélyének pillanataiban éppen a politikai felelősségvállalás az , ami a kiutat jelenti. A nép önmagában a történelmi egységet, a felelősségvállalást testesíti meg. A felelős politikusok pedig a népet képviselik. Nem igaz az, hogy léteznek receptek az átmenetre, amelyeket papírra vetnek, és azután lépésről lépésre végrehajtanak. A rögtönzés óhatatlanul velejárója az átalakításnak, ám a rögtönzésből eredő veszélyeket, a kockázatot ellensúlyozni kell. Ez csak megegyezési készséggel lehetséges, ez jelenti végső soron a békés átmenet garanciáját,,. (folyt.)
1989. november 5., vasárnap 12:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Felipe González - madridi interjú (3.rész) Embargós 19.00-ig =================
|
A miniszterelnök szerint a spanyol példa, vagy bármilyen más példa nem tekinthető lemásolható receptnek. Elmondta, hogy Spanyolországban a diktatúra eltűnése után először a politikai prioritások alapján cselekedtek, majd a gazdasági válság leküzdésére helyezték a hangsúlyt. Igaz, a gazdasági bajok orvoslása előbb is megkezdődhetett volna, ám Spanyolország képtelen volt a két területen egyszerre hatékonyan cselekedni - tette hozzá. Felipe González nyilatkozatában visszautasította azt, hogy a ,,pártja által harmadszor is megszerzett abszólut többséget egyesek sajátos diktatúrának tekintik,,. Utalt arra, hogy a választási kampány idején maga is kifejtette: bármely párt kormányoz is, a megbízható és stabil országirányítás rendkívül fontos. ,,Különösen fontos a többségi támogatás akkor, amikor egy kormánynak jelentős kérdésekben kell döntéseket hoznia. Egy kormány nem létezhet az állandó törékenység állapotában,, - szögezte le. Célzott azokra az országokra, amelyekben az évtizedek óta megállapodott demokrácia intézmenyrendszerében nincs különösebb jelentősége az abszolút parlamenti többségnek. Ismételten visszatért azonban arra a véleményére, hogy ha a gazdasági válsággal kell birkózni, akkor az abszolút többségnek megkülönböztetett szerepe van. Emlékeztetett a diktatúra és a demokrácia közötti alapvető különbségre: az utóbbiban az állampolgárok a maguk akaratából döntik el, hogy milyen kormányt akarnak. ,,És ha ezt többséggel döntik el, annál jobb,, - mondta az interjúban Felipe González. +++
1989. november 5., vasárnap 12:35
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"November 5-én zászlódíszben várta Tarpa a Kisgazdapárt vezető politikusait. Tizenkét óra negyvenöt perckor a Tarpa gulácsi faluvégnél díszmagyarba öltözött lovasok fogadták Vörös Vincét, Torgyán Józsefet és engem, akik az utat a művelődési házig tarpai parasztszekereken tették meg. Személyesen engem hívtak meg előadónak, ám én kötelességemnek éreztem, hogy meghívjam a párt elnökét is, Vörös Vincét. Határozottan örült a meghívásnak, de volt egy javaslata. - Ne menjünk azzal a lehasznált Skodával Imre, itt van a Torgyán, akinek van Opelja, szívesen visz le bennünket Tarpára. - mondotta Miért ellenkeztem volna? Elvégre úgy hírlett, hogy Torgyán József jól vezeti a gépkocsiját."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|