|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Szociáldemokrata Párt felhívása
"Baloldali pártot akarunk. Sorainkba várjuk a munkásokat,
értelmiségieket, dolgozókat nyugdíjasokat, az elesetteket és
gondoskodásra szorulókat, a kisvállalkozókat és parasztokat, azaz a
társadalmunk többségét."
SZER, Világhíradó:
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
"Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra
összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az
EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan
jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az
egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez
nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig.
Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető
játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még
világosabb ez."
|
|
|
|
|
|
|
NATO-tanácskozás
|
---------------- München, 1989. november 1. (SZER, A mai nap) - Bonnban befejezéshez közeledik az észak-atlanti közgyűlés kelet-európai ügyekben illetékes albizottságának értekezlete, amelyen most első ízben a varsói szervezet több tagállamának - így Magyarországnak, Csehszlovákiának és Lengyelországnak - küldöttei is részt vesznek. A NATO egyik magas rangú tisztviselője, Henning Wegner (?) főtitkárhelyettes ma felszólalásában kifejtette, hogy a Varsói Szerződés egyes tagállamainak semlegessége esetleg destabilizálhatja a közép-kelet-európai térséget. Rádiónk bonni tudósítójának jelentését ismertetjük: - Az észak-atlanti közgyűlés politikai bizottságának kelet-európai ügyekben illetékes albizottsága előtt elhangzott kijelentés súlyát az adja meg, hogy Wegner három, a Varsói Szerződéshez tartozó ország küldötteinek jelenlétében fejtette ki véleményét. A NATO helyettes főtitkára szerint a szovjet vezetőknek igazuk van, amikor azt hangsúlyozzák, hogy a kelet-európai változások elősegítésére be kell tartani a szerződésben vállalt kötelezettségeket. Mint bonni tudósítónk jelentette, Wegner több megjegyzéssel is kiegészítette írásban rögzített állásfoglalását, amely úgy szólt, hogy valamely szövetség felmondása, vagy a semlgesség kinyilvánítása az egyes országok szuverén ügye. Csakhogy - fűzte hozzá - a semlegességnek nagy ára lehet, nemcsak azért, mert a semleges státust meg kell védeni, hanem azért is, mert egy ilyen lépés veszélyeztetheti az adott térség stabilitását. Az észak-atlanti szervezet mindenesetre az önrendelkezési jog érvényre juttatásának tekintené, ha valamely ország a semlegességet választaná, és mint ilyet, üdvözölné - folytatta Wegner. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NATO-tanácskozás - 1. folyt.
|
A továbbiakban rámutatott: a Varsói Szerződés jelenlegi formájában elfogadhatatlan a NATO számára, ezért elzárkóznak a kapcsolatok intézményes fejlesztésétől. Voiciech Lamentovicz lengyel politikai szakértő javaslatához csatlakozva Wegner úgy vélte: a Szovjetunió jogosan tart ígényt a határai körüli biztonsági övezetre - a befolyási övezet fenntartására azonban nincs joga, és tartózkodnia kell a belügyekbe való beavatkozástól. A Varsói Szerződés akkor válhatna a biztonság növelésének eszközévé, ha - mint azt a magyarok és lengyelek javasolták - a katonai együttműködés erősítése helyett a szövetség politikai jellegére helyeznék a hangsúlyt - jelentette ki a NATO helyettes főtitkára. A magyarországi és lengyelországi fejleményekről szólva hangsúlyozta: az ottani változások egy korszak lezárultát jelzik - a népakarat érvényesülése más országok népeit is reménnyel tölti el. Az egyes kelet-európai államok helyzetét elemezve Wegner lényegében derűlátóan ítélte meg az NDK-beli kibontakozás esélyeit és méltatta a reformokat sürgető ellenző szerepét a többi kommunista országban. Egyedül Romániában teljes a csend. Onnan mást sem hallani, mint a Magyarország és Lengyelország elleni gyalázkodást - tette hozzá. A megbeszélésen előzőleg Hans Frank nyugatnémet ellentengernagy ismertette a NATO álláspontját a hagyományos fegyverzetek csökkentését célzó bécsi tárgyalásokra vonatkozóan. A magyar delegáció nevében Gyarmati István, a lengyelek részéről Zenon Kugala beszélt ugyanerről. A megbeszélések harmadik, keleti résztvevője Csehszlovákia küldöttsége volt. Az egyik csehszlovák küldött megjegyezte, hogy Prága nem harcoló egységekbe osztott be 30 ezer katonát, az egységek építkezéseken dolgoznak. (folyt.)
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- NATO-tanácskozás - 2. folyt.
|
Lengyel részről kifejtették a bonni találkozón, hogy a Varsói Szerződés valaha támadó jellegű volt, jelenlegi stratégiája viszont védekező. Van Traa holland delegátus erre megjegyezte: a változás nagyon örvendetes, de a Varsói Szerződésről korábban is azt állították, hogy csak a védelem céljaira szolgál, ezért a nagyobb bizalom kedvéért jó volna, ha az új védelmi kézikönyveket összehasonlíthatnák a régiekkel. +++
1989. november 1., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"November 5-én zászlódíszben várta Tarpa a Kisgazdapárt vezető politikusait. Tizenkét óra negyvenöt perckor a Tarpa gulácsi faluvégnél díszmagyarba öltözött lovasok fogadták Vörös Vincét, Torgyán Józsefet és engem, akik az utat a művelődési házig tarpai parasztszekereken tették meg. Személyesen engem hívtak meg előadónak, ám én kötelességemnek éreztem, hogy meghívjam a párt elnökét is, Vörös Vincét. Határozottan örült a meghívásnak, de volt egy javaslata. - Ne menjünk azzal a lehasznált Skodával Imre, itt van a Torgyán, akinek van Opelja, szívesen visz le bennünket Tarpára. - mondotta Miért ellenkeztem volna? Elvégre úgy hírlett, hogy Torgyán József jól vezeti a gépkocsiját."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|