|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Szociáldemokrata Párt felhívása
"Baloldali pártot akarunk. Sorainkba várjuk a munkásokat,
értelmiségieket, dolgozókat nyugdíjasokat, az elesetteket és
gondoskodásra szorulókat, a kisvállalkozókat és parasztokat, azaz a
társadalmunk többségét."
SZER, Világhíradó:
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
"Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra
összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az
EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan
jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az
egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez
nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig.
Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető
játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még
világosabb ez."
|
|
|
|
|
|
|
Japán változtat óvatos beruházáspolitikáján?
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. november 23. csütörtök (MTI-TUD) - Miközben a japán kormány óvatos marad, a távol-keleti ország vállalatai kezdenek fokozódó érdeklődést tanúsítani a kelet-európai térség iránt - állapítja meg csütörtökön címoldalon közölt elemzésében az Asahi Evening News. A japán vállalatok eddig kevés figyelmet fordítottak Kelet-Európára, mivel a térség szoros kapcsolatban állt a Szovjetunióval, földrajzilag is távol esett a szigetországtól és történelmi kapcsolatok sem fűzték Japánt ennek a régiónak az országaihoz.
Ezzel magyarázható, hogy a japán külkereskedelmi szervezet, a Jetro kimutatása szerint míg a múlt év végén az NSZK-nak 53 vegyes vállalata volt Kelet-Európában és Ausztria 52, addig a világ többi részén rendkívül aktív, tőkeerős japán cégeknek csak kilenc: négy Bulgáriában és öt Magyarországon. Az írás részletesen kitér a Suzuki együttműködési tárgyalásokra, idézve a japán kisautógyártó cég vezetőinek azt a kijelentését, hogy a tárgyalások Magyarországgal lezárultak, a vállalat döntése van hátra. A cikk ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a japán vállalatok a vegyes vállalatok létesítése során komoly akadályba ütköznek, mivel a kormány vonakodik attól, hogy hiteleket nyújtson az eladósodottsággal küzdő kelet-európai országoknak. Az Asahi azonban valószinűsíti, hogy a politikai és gazdasági reformok láttán a tokiói kormány változtat magatartásán. Azt is feltételezi, hogy a kormány nem habozik tovább abban a kérdésben, hogy az ellenőrzése alá tartózó export-import bankon keresztül hiteleket nyújtson-e Kelet-Európa reformországainak. A pozitív döntés válasz lesz a párizsi csúcstalálkozón a hét vezető tőkés ország által hozott állásfoglalásra, amely Magyarország és Lengyelország támogatását helyezte kilátásba. A cikk szerint a tokiói kormány éppen ezért részletes segítségnyújtási programot dolgozott ki, amelyet a 24-ek november 24-i brüsszeli tanácskozásán terjesztenek elő.+++
1989. november 23., csütörtök 08:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"November 5-én zászlódíszben várta Tarpa a Kisgazdapárt vezető politikusait. Tizenkét óra negyvenöt perckor a Tarpa gulácsi faluvégnél díszmagyarba öltözött lovasok fogadták Vörös Vincét, Torgyán Józsefet és engem, akik az utat a művelődési házig tarpai parasztszekereken tették meg. Személyesen engem hívtak meg előadónak, ám én kötelességemnek éreztem, hogy meghívjam a párt elnökét is, Vörös Vincét. Határozottan örült a meghívásnak, de volt egy javaslata. - Ne menjünk azzal a lehasznált Skodával Imre, itt van a Torgyán, akinek van Opelja, szívesen visz le bennünket Tarpára. - mondotta Miért ellenkeztem volna? Elvégre úgy hírlett, hogy Torgyán József jól vezeti a gépkocsiját."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|