 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Szociáldemokrata Párt felhívása
"Baloldali pártot akarunk. Sorainkba várjuk a munkásokat,
értelmiségieket, dolgozókat nyugdíjasokat, az elesetteket és
gondoskodásra szorulókat, a kisvállalkozókat és parasztokat, azaz a
társadalmunk többségét."
SZER, Világhíradó:
Az Ellenzéki Kerekasztal ülése
"Az elmúlt hét egyik fontos eseménye, hogy csütörtökön újra
összeült az Ellenzéki Kerekasztal. Októberben sokan temették el az
EKA-t, sokan diagnosztizálták felrobbanását vagy felbomlását, sokan
jelentették ki, hogy nincs is rá szükség. Jónéhányan azonban az
egész hónap során hangoztatták, hogy a békés átmenethez
nélkülözhetetlen az Ellenzéki Kerekasztal - egészen a választásokig.
Szükség van arra, hogy az ellenzéki pártok alapvető
játékszabályokban állapodjanak meg és ezeket be is tartsák. Ma még
világosabb ez."
|
|
|
|
|
|
 |
Grósz-interjú (4. rész)
|
Most tehát az az álláspontunk, hogy itt is, mint oly sok más
területen, térjünk vissza az alappozícióhoz, fogadjuk el a tényeket,
a fiatalok, a munkások, az értelmiségiek jószándékú, aktív
részvételét az eseményekben, amelyeket lumpenelemek, s tudatosan
rendszerellenes erők is fokozatosan a javukra kívántak átalakítani.
Most azon, hogy forradalom, vagy ellenforradalom, nem vitatkozunk.
Azon vitatkozunk, hogyan és miképpen lehet pontosabban nyomon
követni azt a folyamatot, ahogyan ebből a felkelésből
ellenforradalom vált.
- Ön egy néhány évvel ezelőtti interjúban azt mondta, sokszor a
véletlenen múlt, hogy 1956-ban valaki a barikádnak melyik oldalára
került, hiszen nem lehetett megállapítani pontosan, melyik a
barikádnak a politikailag helyes oldala. Nekem az a benyomásom, hogy
most az utóbbi időben szellemi barikádok alakulnak ki ez ügyben. És
ha megenged egy szubjektív megjegyzést: mint ha ezek a szellemi
barikádok a párton belül is léteznének.
- Ez természetes. Történelmi léptékű átrendezés megy végbe ma
Magyarországon, s a párton belül is. Én úgy mondtam a Központi
Bizottsági ülésen - természetesen lehet vitatni -, hogy amit ma
teszünk, annak súlya körülbelül olyan, mint azoké az eseményeké,
amelyek 1945-48 között, illetve 1956 és 1960 között Magyarországon
lezajlottak. Arról van szó, hogy egy új, a magyarországi
viszonyoknak leginkább megfelelő szocialista modell megteremtésén
munkálkodunk. Más szóval, ahogy ma divatosan mondják: szeretnénk
teljesen megszabadulni a sztálini felépítmény maradványaitól. Azért
fogalmazok így, mert sok mindent elhagytunk már ebből, de teljesen
nem bontottuk le. S szeretnénk egy olyan szocialista felépítményt
létrehozni, amely elhatárolja magát a sztálini
felépítmény-rendszertől, de meghaladja a polgári társadalom állami
struktúráját és intézményrendszerét.
- Engedje meg, hogy egy szó erejéig visszatérjek 1956-ra. Azt
hiszem, hogy a hallgatók és a nézők nem nagyon bocsátják meg nekünk,
ha nem kérdezzük meg nyíltan és nagyon röviden: volt-e, van-e
Pozsgay-ügy, és ha volt, mit határozott erről a Központi Bizottság?
(folyt.köv.)
1989. február 12., vasárnap 16:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"November 5-én zászlódíszben várta Tarpa a Kisgazdapárt vezető politikusait. Tizenkét óra negyvenöt perckor a Tarpa gulácsi faluvégnél díszmagyarba öltözött lovasok fogadták Vörös Vincét, Torgyán Józsefet és engem, akik az utat a művelődési házig tarpai parasztszekereken tették meg. Személyesen engem hívtak meg előadónak, ám én kötelességemnek éreztem, hogy meghívjam a párt elnökét is, Vörös Vincét. Határozottan örült a meghívásnak, de volt egy javaslata. - Ne menjünk azzal a lehasznált Skodával Imre, itt van a Torgyán, akinek van Opelja, szívesen visz le bennünket Tarpára. - mondotta Miért ellenkeztem volna? Elvégre úgy hírlett, hogy Torgyán József jól vezeti a gépkocsiját."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|